Megfejtették a hosszú élet titkát!

Publikálás dátuma
2014.05.09. 21:05
Fotó: Dan Kitwood, Getty Images
A túl kevés napfénynek való kitettség jelentősen növeli a bármely okból bekövetkező halálozás kockázatát - derült ki egy nagyméretű tanulmányból.

A The Journal of Internal Medicine című folyóiratban közölt tanulmány készítői - 1990 és 1992 között - 29 518 svéd nőt vontak be vizsgálatukba és arra kérték a jelentkezőket, hogy jegyezzék fel a napozási és a szoláriumozási szokásaikat.

Húsz évvel később a résztvevők közül 2545-en már nem éltek. A kutatók megállapították, hogy azok a nők, akik soha nem napoztak a vizsgált időszak nyári hónapjaiban, kétszer nagyobb valószínűséggel haltak meg bármilyen okból kifolyólag, mint azok a társaik, akik rendszeresen napfürdőztek a nyarak során.

Az ultraibolya sugárzásnak leginkább kitett csoportba tartozó nőknél 100-ból 1,5, míg a napfényt kerülő társaiknál 100-ból 3 volt a halálozási arány. Azok a nők, akik napoztak a nyári hónapokban 10 százalékkal kisebb valószínűséggel haltak meg bőrrák miatt, habár azoknál, akik külföldön napfürdőztek, kétszer nagyobb volt a valószínűsége a melanóma okozta halálozásnak.

A szakemberek szerint a D-vitamin hiánya állhat a dolog hátterében. A D-vitamin napfény hatására termelődik a szervezetben és hiánya növelheti a diabétesz, a tuberkulózis, a szklerózis multiplex és az angolkór kockázatát. A fényvédők népszerűségének növekedésével az elmúlt 15 évben megnégyszereződött az angolkóros esetek száma.

Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a D-vitamin növelheti a mellrákos nőknél a túlélési arányt, míg hiánya a férfiak esetében a prosztatarák jele lehet. Az alacsony D-vitaminszintet a bőrrák agresszívebb formáival is összefüggésbe hozták. A svédországi Karolinska Intézet kutatói szerint azok az irányelvek, amelyek óva intik az embereket napozástól, kivéve, ha az fényvédők használatával történik, árthatnak a lakosságnak, különösen a Nagy-Britanniához hasonló országok esetében.

"Ahogy azt a szerzők is aláhúzzák, a testünknek szüksége van napfényre ahhoz, hogy előállítása az alapvető fontosságú D-vitamint, amely segíthet bizonyos ráktípusok kivédésében. Azoknak, akik alapvetően kerülik a napfényt és/vagy elfedik a bőrük nagy részét, ajánlott a D-vitaminos étrendkiegészítők szedése" - idézte Dorothy Bennettet, a University of London munkatársát a The Daily Telegraph című brit lap internetes kiadása.

Szerző

Támad a pollen, depressziósak is lehetünk az allergiától

A következő napokban a napsütéses időben már az allergiás tüneteket okozó mennyiségben szórják virágporukat a pázsitfű- és az eperfafélék. A koncentráció elérheti a közepes, sőt helyenként a magas szintet. 

A végéhez közeledik a nyír, a kőris, a tölgy és a platán szezonja, virágporuk mennyisége valószínűleg jellemzően alacsony marad. Virágozni kezdtek viszont a csalánfélék, a lórom és az útifű, pollenkoncentrációjuk azonban csak lassan emelkedik, a héten várhatóan alacsony marad. Alacsony koncentrációban előfordulhatnak még a levegőben a fűz,a dió, a vadgesztenye, valamint a ciprus- és tiszafafélék pollenszemei is. A kültéri allergén gombák koncentrációja helyenként elérheti a közepes-magas szintet is.

Kutatók szerint a szezonális allergia olyannyira rossz hatással van az érintettek hangulatára, hogy még a depresszió valószínűségét is növeli - írja a Házipatika. Dr. Paul Marshall, a minneapolisi Hennepin Megyei Egészségügyi Központ idegsebésze szerint azok, akik allergiás tünetekkel keresik fel orvosukat, egyben a depressziónak is nagyobb eséllyel vannak kitéve. Noha maga az allergia nem okoz ilyen betegséget, a hangulatot könnyen sodorja olyan rossz irányba, hogy az már egy enyhébb depresszióhoz kezd hasonlítani. A szomorúság, letargia, zavartság gyakran rosszabb, mint maguk az allergiás tünetek.

További részletek a hazipatika.com odalon. 

Szerző

Memóriaerősítő nevetés

Publikálás dátuma
2014.05.09. 08:30
Fotó: Gettyimages
Nevetni jó. Feldobja az embert, ellazítja, erősíti az arcizmokat, sőt, Chaplin szavaival, eltereli a figyelmét a halálról. Most egy amerikai kutatás arra hívta fel a figyelmet, hogy a kacagás megakadályozza a memóriaromlást.

A kaliforniai Loma Linda egyetem szakemberei azt tapasztalták, hogy az élet előre haladtával a stressz miatt egyre kevésbé tudunk tanulni és az információkat elraktározni agyunkban. Az elemzést azért is kezdték el, mert egyre több a Földön a 65 év feletti ember, és az előrejelzések szerint számuk 40-50 éven belül megduplázódik.

 Az emlékezőtehetség részben a kortizol nevű hormon szintjéhez kötődik. A stressz képes a kortizolt kritikus szintre emelni és ez súlyos egészségkárosodásokhoz vezethet. Erre vezethetők vissza sok esetben a magas vérnyomás, a cukorbetegség és más szív- és érrendszeri betegségek. A mellékhatások egyike a rövid távú memória és a tanulási képesség csökkenése.

 A Gurinder Singh Bains professzor vezette kísérletben három csoportba osztották a pácienseket: az elsőben egészséges idős korúak, a másodikban cukorbetegek voltak,  a harmadikba egy hasonló korú kontrollcsoport lett. Két memóriatesztet végeztettek velük, és a két teszt között az első két csoporttal levetítettek egy általuk választott, 20 perces szórakoztató videót. Mindenkinek megmérték a kortizol-szintjén a kísérlet elején és végén egyaránt.

Az eredmények megdöbbentőek voltak. A filmet néző idősek kortizol-szintje 8 – 23%-os csökkenést mutatott a mozizásból kizárt kontrollcsoporthoz képest.

Mint Lee Berk professzor, a tanulmány társszerzője rámutat, a nevetés, vagy valami szórakoztató dologban való részvétel nem csupán a kortizol-szinten csökkenti, hanem erősíti az endorfin- és dopamin-kibocsátást. Ezek a neurokémiai változások erősítik az immunrendszert, és javítják azokat a neuron-oszcillációkat, amelyeket „gamma- hullámoknak” neveznek. Ezek a hullámok erősítik a memóriát és az emlékeket.  

 

Szerző
Témák
memória nevetés
Frissítve: 2014.05.08. 16:52