„Nem vagyok hajlandó beletörődni mindenbe”

Publikálás dátuma
2014.05.10. 07:03
FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
A Holokauszt Emlékközpont felügyelő bizottságának elnöke bízik benne, hogy Lázár János leül vele megbeszélni a kialakult helyzetet. Lebovits Imre nemrég levelet írt erről az intézmény felügyeletét ellátó államtitkárnak. A holokauszt-túlélő, most 85 éves mérnök-közgazdász veszélyeztetve látja a Páva utcai központ működését. Ennek oka, hogy a kuratórium elnöke, Haraszti György - aki most az intézmény vezetője lehet - már rég túllépte hatáskörét és mindent megpróbál a kezében tartani. Előzetes konzultáció nélkül állapodott meg például az együttműködésről a Veritas Intézet vezetőjével, Szakály Sándorral.  

- A Szabadság téren épül az emlékmű, miközben a Holokauszt Emlékközpont kuratóriumi elnöke együttműködési megállapodást kötött a Veritas Történetkutató Intézet vezetőjével. Ebben a helyzetben ön dühös vagy szomorú?

- Egyértelműen szomorú vagyok. Elsősorban amiatt, mert jól látható, hogy nem azon az úton megyünk, amin kellene. S bár magyarázatot mindenre lehet adni, az aggasztó jelenségek szaporodnak. Ilyen például a Jobbik egyre erősebb térnyerése. Pedig csak elő kellene venni a II. világháborút lezáró párizsi békeszerződést és ott el lehet olvasni, hogy Magyarországon ilyen párt nem is létezhetne. Az, hogy megtévesztették az embereket és ezért olyan sokan szavaztak rájuk - másodlagos. De e párt léte azt jelenti, hogy egyszerűen meg lehet kérdőjelezni az 1945 után kialakult status quot. Ezért vagyok szomorú. Amikor huszonvalahány kilósan hazajöttem Mauthausenből, azt gondoltam, egy olyan országban fogok élni, amelyben nem az számít, ki milyen vallású, vagy ki mit gondol. Az utóbbi években azonban a jelek szerint újra csak ez számít.

- Holokauszt túlélőként ön a Páva utcai központ felügyelő bizottságának elnöke. Igaz, a megbízatásuk - akárcsak a kuratóriumé, vagy az ügyvezető igazgatóé - egy hete lejárt. De mégis, hogyan alakulhatott ki a jelenlegi helyzet?

- Már régóta kritikusan figyeltem a fejleményeket, többször meg is fogalmaztam véleményemet. Pedig jó tíz éve mennyire örültünk, hogy létrejöhetett a Holokauszt Emlékközpont. De az utóbbi években olyan konfliktus alakult ki Haraszti György, a kuratórium elnöke és Szita Szabolcs ügyvezető igazgató között, ami megítélésem szerint már veszélyeztette a működést. Mert bár az elnöknek nagyon széles jogokat biztosít a Szervezeti és Működési Szabályzat, Haraszti György azonban ezeket is messze túllépte. A lényeg az, hogy mindent megpróbált a kezében tartani. Hogy miért, erre ő tud válaszolni, én nem.

- És ön mit tett ebben a helyzetben?

- A felügyelő bizottság már január végén kialakította ezzel kapcsolatos álláspontját, amit én a kuratóriummal együtt tartott ülésen - napirenden kívül - el is mondtam. Arra hívtam fel a figyelmet, hogy meg kell találni az ellentétek forrását és véget is kell vetni a szembenállásnak. Kétségtelen, hogy a felügyelő bizottságnak nincs joga beleszólni az érdemi döntésekbe, nem is ezt kértük, csak annyit, hogy legalább kérdezzenek meg bennünket. Mondok egy példát. Az auschwitzi haláltábor felszabadulásának napján - január 27-én, amely a Nemzetközi Holokauszt Emléknap - egy megemlékezést szerveztek. Meghívták a Veritas vezetőjét, Szakály Sándort, aki korábbi kijelentéseinek bírálata miatt lemondta a részvételt. De az ő tervezett jelenléte miatt visszalépett esedékes előadásától a kíváló holokauszt-kutató, Tibori Szabó Zoltán is. A Hadtörténeti Intézet képviseletében volt viszont egy előadó, aki anélkül beszélt a '44 előtti honvédség dolgairól, hogy megemlítette volna, miképpen léptünk be a II. világháborúba, vagy mi történt a Don-kanyarban. Eközben Szita Szabolcsnak - aki ugyancsak elismert történész - annyi szerepet szántak, hogy nyissa meg az egyházi embermentőkről szóló kiállítást.

- És mi volt a reakció az ön kritikájára?

- Lényegében semmi. Olyannyira, hogy a kuratórium és a felügyelő bizottság együttes üléséről készült jegyzőkönyvbe bele sem került, hogy bármit mondtam volna. Ezért aztán február végén írtam egy levelet Haraszti elnök úrnak. Megkértem, a jövőben hiteles leiratok készüljenek és ne tartson megírásuk egy teljes hónapig. Azt is javasoltam, hogy újra üljünk le megbeszélni a teendőket. Érdemes megjegyezni, hogy a kuratórium egyik tagja teljes mellszélességgel mellém állt. Drucker Tibor is holokauszt-túlélő, a neve már csak azért is jól ismert, mert hosszú ideig könyvkiadót vezetett, s nála jelentek meg a legjobb könyvek a magyarországi ellenállásról és a holokausztról.

Miután semmilyen választ nem kaptam, s tudtam, hogy a megbízatásunk május 3-án lejár, április 30-ára összehívtam a felügyelő bizottságot, ahol elfogadtuk azt a levelet, amelyet az emlékközpont felügyeletét ellátó Lázár Jánosnak, a Miniszterelnökséget vezető államtitkárnak írtunk. Beszámoltunk arról, hogy testületünk az újságból tudta meg, a kuratórium elnöke együttműködési szerződést írt alá a Veritas Intézettel. Kifogásoltuk, hogy Haraszti György ezt úgy tette meg, hogy senkivel nem beszélte meg, előzetesen sem tájékoztatás, sem vita nem volt róla. A levélben emlékeztettünk arra is, hogy Veritas főigazgatója, Szakály Sándor a kamenyec-podolszki deportálást idegenrendészeti eljárásnak minősítette, ami számunkra ugyanúgy elfogadhatatlan, mint az egykori csendőrségről alkotott véleménye.

- Ön tapasztalt, sokat látott ember. Van valami elképzelése, hogy Haraszti György mindezt miért csinálta?

- Én állítólag jó humorú ember vagyok, de nem lélekbúvár. A kuratórium elnöke az Országos Rabbiképző Zsidó Egyetem tanszékvezető professzora, bár a tanév végével kényetlen lemondani e tisztségéről. Számomra megmagyarázhatatlan, mi vezeti őt, különösen, hogy egyébként a történelemtudományt oktatja. Az biztos, hogy Szita professzor úr távozása a Holokauszt Emlékközpont ügyvezető igazgatói tisztségéből, jelentős veszteség az intézménynek. Noha semmilyen hivatalos állásfoglalás nem látott még napvilágot, nagyon valószínű, hogy rá éppúgy nincs szükség, mint a kuratórium egyetlen holokauszt-túlélő tagjára, Drucker Tiborra, vagy a felügyelő bizottság elnökére, azaz rám. Nem gond, ez nem hiúsági kérdés és nem is valamiféle sóhajtozás. Világosan látszik, hogy a jelenlegi vezetésnek más elképzelése van és ez teljesen jogszerű. Az már más kérdés, hogy ez mennyiben találkozik a céllal, vagyis a Holokauszt Emlékközpont feladataival.

- Mi is lenne a feladata?

- Be kell mutatnia, hogy hova vezet az antiszemitizmus és hogy mi történt 1920 és 1945 között ebben az országban. Ezt a kérdést persze ellentmondásossá teszi, hogy a magyar zsidóság zömmel asszimilált volt. Az 1867-es kiegyezés után lehetőségeket kaptak, megmutathatták, mire képesek. És nem volt olyan terület - gazdaság, tudomány, politika, mezőgazdaság, bármi -, ahol a zsidóság legjobbjai ne alkottak volna kiválót. De közülük nagyon sokan a haláltáborokban végezték, annak ellenére, hogy az egész magyarság profitált abból, amit tettek. Bródy Imrét, a modern kriptongázas villanylámpa kifejlesztőjét 1944 végén SS-katonák verték agyon egy lágerben. Petschauer Attila olimpiai bajnok kardvívót munkaszolgálatosként Ukrajnában gyilkolták meg. Sorolhatnám még sokáig a neveket.

- Visszatérve Haraszti Györgyre, a héten olyan hírek keltek szárnyra, hogy ő kerülhet Szita Szabolcs helyére. Vajon ez magyarázza, amit az utóbbi időben tett?

- Ahogy ma divatos mondani, ezt nem tudom se megerősíteni, se cáfolni, hiszen nem ismerem a tényeket. Bennünket, a volt vezetők nagy részét nem tájékoztattak semmiről. De persze elképzelhető.

- Haraszti tehát megkapja jutalmát?

- Számomra az egész történet megdöbbentő, mert veszélyeztetve látom a Holokauszt Emlékközpont további működését. Szita Szabolcs igazgatása alatt igazán jó kezekben volt ez az intézmény, amely azonban a kuratóriumi elnök lépései folytán egyre rosszabb helyzetbe került. S bár a mandátumunk lejárt, én még bízom benne, hogy Lázár János válaszol a levelünkre. Sőt, az igazi az lenne, ha egy rövid beszélgetést tudnék vele folytatni. Én őt még abból az időből ismerem, amikor Hódmezővásárhelyen dolgozott, nem volt országos politikus, s kiváló előadásokat és megemlékezéseket tartott. Ezek miatt remélem, hogy talán kész lenne megbeszélni az ügyet.

- Ön korábban azt mondta, törvényszerű, ami a Páva utca körül történt. Miért is?

- Teljes mértékben osztom a Mazsihisz álláspontját, amely szerint napjainkban a holokauszt relativizálása folyik. Áldozatokat és gyilkosokat vesznek egy kalap alá. Magyarországon 1920-tól fokozatosan egy olyan helyzet alakult ki, ami a német megszálláshoz vezetett, megnyitva a teret a történtek előtt. Csakhogy ez a megszállás tulajdonképpen együttműködést jelentett. Ennek keretében pusztították el a magyar zsidóság jelentős részét. Azokat is, akiket zsidóknak minősítettek, bár már nem voltak azok. Ez nem volt törvényszerű és ezt nemzetközi példákkal tudom alátámasztani. Dániában a náci Németország legerősebb időszakában sem sikerült a zsidóságot deportálni, mert a kormány és az ottani lakosság nem volt hajlandó közreműködni. Finnországban sem.

Petain marsall kollaboráns volt ugyan, de Franciaországban sok zsidó megmenekült. Bulgáriából és Romániából sem deportálták a zsidókat. Horthy Miklós azonban olyan miniszterelnököt bízott meg - Sztójay Dömét -, aki hóhéraival hat hét alatt kitakarította a magyar vidéket. 1920-tól pedig olyan légkör alakult ki - a zsidótörvényeken túl -, hogy a lakosság nem állt a zsidók mellé. Vagy csak nagyon kevesen. Róluk, mintegy 700 zsidómentőről megemlékeztem néhány éve megjelent könyvemben, amelyben megírtam, nagy becsben tartom azokat, akik az akkori helyzetben kiálltak a szerencsétlenek mellett.

- Napjainkban azonban mind többet hallunk arról, hogy Horthy megmentette a zsidókat.

- Kétségtelen tény, hogy a budapesti gettó megmaradt. De azt igazából nem lehet tudni, hogy Horthy a maradék hatalmát kívánta megmenteni, vagy a budapesti zsidókat. Az természetesen öröm, hogy sokan közülük túlélték a háborút, bár a nyilas hatalomátvétel, október 15-e után további próbatételek vártak rájuk.

- Akkor jogos, hogy most emlékművet állítanak a Szabadság téren?

- Számomra ez érthetetlen. Én azt tartom tisztességesnek, ha mindenki szembenéz a múltjával. Ez az emlékmű pedig inkább elfedni igyekszik a valós tényeket.

- Ön 85 éves, túlélte Mauthausent, 1945 után hosszú ideig tanított a Budapesti Műszaki Egyetemen, annak könyvtárát is vezette, több könyvet írt. Az interjú elején azt mondta, most szomorú. De én úgy látom, azért dühös is, vagy legalábbis aktívan szomorú.

- Lehet így is fogalmazni. De ne higgye, hogy ez tudatos. Ha visszapillantok az életemre akkor két dolog fontos. Az egyik, hogy nem járok úgy, mint Lót felesége, vagyis nem válok sóbálvánnyá, bármilyen meglepetés ér is. Ezzel függ össze a másik, hiszen mindig bíztam benne, hogy ki tudok mászni minden bajból és mindig jobbá tudom tenni azt, amit csinálok. A Műegyetemen is, például amikor a lakásbizottság titkára voltam és tíz év alatt 550 lakáshoz juttattam a rászorulókat. De említhetném Tiszafüredet, amelynek díszpolgára vagyok és ahol öt évig építettük az irányításommal a város zsidó mártírjainak az emlékhelyét. Nagyon sok mindenbe beleütöttem az orromat, amikor úgy éreztem, hogy valamit nem szabad hagyni. Ezért küzdöttem eddig a Páva utcai változtatások ellen, mert nem vagyok hajlandó beletörődni mindenbe. De most már kissé elfáradtam és szomorú vagyok.

Felemás kiállás Áder Jánostól

Publikálás dátuma
2014.05.10. 07:01
Sneider Tamás parlamenti alelnöksége ellen Áder nem emelt szót FOTÓ: TÓTH GERGŐ
A törvény teljes szigorát várja a Pásztor Istvánt ért inzultus kapcsán Áder János - az államfő három nappal az események után megkövette a vajdasági politikust, és tűrhetetlennek nevezte, hogy ilyesmi előfodulhatott. Ráadásul a hatóságok szeme láttára, s négy nappal az eset után állított csak elő egy személyt a rendőrség. Áder más esetekben nem volt ilyen karakán: a botrányos német megszállási emlékmű ügyében nem emelt szót, de az exszkinhed Sneider Tamás parlamenti alelnöksége sem zavarja.

Tűrhetetlen, hogy Magyarországon valakit magyarságában alázzanak meg fényes nappal a hatóságok szeme láttára az Országház előtt - állt ki három nappal a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökét ért támadás után a magyar államfő, aki támadói nevében is megkövette Pásztor Istvánt. A véleményét rendkívüli sajtótájékoztatón ismertető Áder azt mondta: akik minden emberi mivoltukból kifordulva megalázták Pásztort, azok "egész nemzetünket" meggyalázták.

Mindent meg kell tenni, hogy ilyesmi még egyszer ne fordulhasson elő - ezért a Pásztort ért inzultusra Áder a törvény teljes szigorát várja. Mint mondta, nem nézhetjük tétlenül, ha bárkit vallása, társadalmi hovatartozása, nemzetisége, politikai meggyőződése, vagy véleménye miatt bántalmaznak, és a történtek tanulsága, hogy minden "politikai haszonlesést, ravaszkodást, méricskélést" félre kell tenni.

Pásztort az Országgyűlés keddi alakuló ülésére időzített, az exjobbikos Gaudi-Nagy Tamás által a földtörvény miatt szervezett tüntetésen támadták meg a Kossuth téren: a VMSZ elnöke felhergelt tömeggel találta szemben magát, többen szidalmazni kezdték, egy idős nő pedig durván ócsárolta és leköpte. Az eseményen nem csak Gaudi-Nagy képviselte a Jobbikot, hanem Morvai Krisztina, a párt EP-lisvazetetője is. (Ehhez képest a párt szerint "semmiféle módon" nem vettek részt a szervezésben.) Pásztort nem csak leköpték, de másnap Gaudi-Nagy a köztévén hazaárulónak is nevezte, azok pedig - mondta - "lámpavason szoktak lógni". Erről Áder nem tett említést.

A hatóságok dolga, hogy fellépjenek azok ellen, akik túlmentek a véleménynyilvánítás jogi keretein - ezt már Rogán Antal mondta, aki szerint a Jobbik valójában nem határolódott el a "szélsőséges és bunkó" viselkedéstől. Bár a párt látszólag elhatárolódott Gaudi-Nagytól, a "harcostársa" mellett kiálló Morvaitól már nem, ő egyetértett Gaudi-Nagy kijelentésével. Sőt, mint azt Novák Előd közölte, nem a Jobbik akart szakítani Gaudi-Naggyal, hanem fordítva: a párt elnöksége még támogatta is, de állítólag ügyvédi munkája miatt nem kívánt ebben a ciklusban képviselő maradni.

Áder kiállását mindenesetre üdvözölték a demokratikus ellenzéki pártok. Mesterházy Attila MSZP-elnök szerint "megtette azt, amit államfőként megtehetett", hogy személyes kiállásával mondta el véleményét. "Fontosnak tartom, hogy minden politikai erő tegye egyértelművé, megbocsáthatatlannak tartja az ilyen, indulat vezérelte politizálást" - hangsúlyozta Mesterházy, aki azonban a Jobbik vezetőitől, személyesen pedig Vona Gábortól is azt várja: kövessék meg a VMSZ elnökét. Vona eddig hallgatott az ügyben.

Ugyancsak egyetértett Áderrel az Együtt-PM. Ám a szkinhed múltjára büszke, egy cigány férfi megütése miatt korábban nyolc hónap felfüggesztett börtönt is kapott jobbikos Sneider Tamás parlamenti alelnöksége ellen Áder nem emelt szót; ezért az Együtt-PM azt várja, lépjen közbe az államfő, hiszen Sneider korábban egy embert a származása miatt bántalmazott, és egy 2010-es interjúban arról is beszélt, hogy nem bánt meg semmit szkinhed-korszakából.

A köztársasági elnök ugyancsak nem emel szót a mai napig a botrányos német emlékmű miatt. Erre utalt Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció politikusa is Facebook-oldalán, továbbá arra, hogy Áder szintén nem állt ki, "amikor a Köztársaság korábbi miniszterelnökét" érte a Pásztoréhoz hasonló inzultus.

Emlékezetes, 2006 ősze miatt a volt főrendőrök elleni perben a bíróságra érkező Gyurcsány Ferencet leköpték - rendőri jelenlét mellett. Bár heves társadalmi tiltakozás kísérte, Áder minden kifogás nélkül aláírta az alaptörvény negyedik módosítását is, de 2012 nyarán amiatt sem állt ki, amikor a Jobbikhoz köthető szervezetek Cegléden romákat kővel megdobtak. Igaz, azon a nyáron támadták meg az utcán Schweitzer József nyugalmazott főrabbit, az esemény másnapján Áder elítélte az esetet.

Napok kérdése, mi vár a gyulai bíróra

Etikai eljárás indulhat a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület feloszlatását kirekesztő kijelentésekkel elutasító gyulai bírónő, Mucsi Erika ügyében - ezt Makai Lajos, a Magyar Bírói Egyesület elnöke mondta. Emlékeztetett: a napokban több civil szervezet kezdeményezett etikai eljárást a Gyulai Törvényszék bírája ellen, ám ilyet csak bírónak van lehetősége indítani. Ráadásul korábban a törvényszék lapunkkal azt közölte, hogy az ügyben eljáró másodfokú bíróság, a Szegedi Ítélőtábla döntése után járhatnak el Mucsival szemben, akkor, ha az ítélőtábla nem találja megalapozottnak a bírónő indoklását.

Makai szerint napokon belül eldől, megindul-e az eljárás, most zajlik ugyanis az etikai kódex megújítása. Hangsúlyozta: csak etikai vonatkozásokkal foglalkozhatnak, az eredeti bírósági eljárás érdemi kérdéseire, vagy az esetleges alapjogsértésekre nem térhetnek ki. Emlékezetes: a március 24-i ítélet indoklásában Mucsi többek között azzal érvelt, hogy a cigányság "munkakerülő életforma", és az alakzatban masírozás nem jelent jogsértést, ráadásul még a "cigánybűnözés" létét is elismerte.

Zártkörű buli a Gundelben

Publikálás dátuma
2014.05.10. 07:00
A Gundelben látja vendégül ma este Orbán Viktor a miniszterelnöki eskütétele utáni vacsorára meghívottakat FOTÓ: K 2 PRESS
Továbbra is titkolja a kormányfő sajtóstábja az Orbán Viktor mai beiktatását követő luxusvacsora körülményeit, noha már a parti helyszíne is kiszivárgott. Így nem kívánják elárulni, mennyibe kerül a Gundelba szervezett díszvacsora, s kik a meghívottak. Eközben a Fidesz is nagygyűlésen ünnepli a miniszterelnöki eskütételt, pedig a kormányalakításra még sokat kell várni.

Több millió forintba is kerülhet az a titkolni igyekezett, ám lapunk értesülése alapján nyilvánosságra került "beiktatási vacsora", amelynek már a helyszíne is kiszivárgott. Sajtóhírek szerint a szombat esti partit Budapest egyik legpatinásabb éttermében, a Gundelban tartják, a számlát pedig állítólag Orbán Viktor saját zsebéből fizeti ki.

Ez utóbbi sok mindent megmagyarázna. Havasi Bertalan ugyanis még szerdán a díszvacsorával kapcsolatos kérdéseinkre a rendezvény tényét érdemben nem cáfolta, ám sejtelmesen annyit válaszolt, hogy "a szokott módon értesítjük a szerkesztőségeket, amennyiben a miniszterelnök úrnak vagy a kormánynak lesz bármilyen sajtónyilvános eseménye".

A részleteket firtató újabb kérdéseinkre a miniszterelnök sajtófőnöke csütörtökön hozzátette: "sem az állam, sem a Fidesz nem szervez ilyen vacsorát". Vagyis - mint megírtuk - a luxusvacsora nem lesz sajtónyilvános, hiszen azt nem a kormány, illetve a Fidesz szervezi. Tegnap épp ezért ismét igyekeztünk megerősíttetni a szóvivővel a partit érintő információinkat, ám Havasi ezúttal is csak annyit válaszolt: "szívesen megerősítem, amit tegnap illetve tegnapelőtt írtam".

A díszvacsora résztvevőiről eközben továbbra sem tudni szinte semmit. Megírtuk, információink szerint nemcsak a hazai közélet Orbán által fontosnak tartott képviselői kaptak meghívást, hanem befolyásos hazai és külföldi gazdasági szereplők is - például bankvezetők, mint Tian Guoli, a Bank of China igazgatósági elnöke, akivel tegnap tárgyalt Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára.

Miközben Orbán nem szeretné a választók orrára kötni, mennyibe kerül a luxusvacsora és kiket vendégel meg, kormányfővé választására pompázatos ceremóniával készül a Fidesz. Ma ugyanis kizárólag a miniszterelnök választással foglalkozik a kedden megalakult Országgyűlés. A 15 órakor kezdődő és mindössze egyórásra tervezett ülésnap a kormányfő megválasztásával kezdődik, ezt követi a miniszterelnök ünnepélyes eskütétele, majd felszólalása. Mindezt pedig a Fidesz-szimpatizánsok is láthatják majd, hiszen az Országház előtti Kossuth téren hatalmas kormánypárti nagygyűlésen, kivetítőkön követik majd az eseményeket, később pedig Orbán a téren is beszél majd híveihez.

Orbán a parlament alakuló ülésén kedden, nem szólalt fel, eltérve az eddigi hagyományoktól. Ám abban is rendhagyó, hogy nem terjeszt be a parlamentnek kormányprogramot, így arról a Ház nem is szavaz majd. A Fidesz frakcióvezetője pedig már azt is közölte, hogy a jövő héten kezdődik a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Rogán Antal szerint az előterjesztés egyéni képviselői indítványként kerül a Ház elé, de nem kapkodnak majd elfogadásával, hiszen csak júniusban alakul új kormány.

Ezzel szemben - eltérve a házszabálytól - már hétfőn elfogadhatják a parlamentben a kilakoltatási moratórium meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot. A fideszes Gulyás Gergely pedig beadta az országgyűlési törvény módosításáról szóló javaslatot, amelynek célja, hogy a képviselők csak parlamenti képviselői tiszteletdíjat vehessenek fel a jövőben.

Szerző