Nagyjából 300 önkormányzati tulajdonban lévő lakásról van szó, ezek fele üresen áll, egy részükben jogcím nélküli lakáshasználók laknak, és csak egy nagyon kis százalékában vannak jogos bérlők. Dr. Simon Gábor, a közgyűlés szocialista tagja lapunknak elmondta: számítások nem készültek, nem tudni, hány család vásárolna lakást, így az sem ismert, mibe kerülne mindez a városnak. Miskolc költségvetésében nem is szerepel ilyen tétel.
Soós Attila, a városi közgyűlés Fidesz-KDNP-frakciójának szóvivője kedden arról beszélt, hogy a miskolci "gettók és nyomortelepek" felszámolását tervezik a biztonságos, élhető város megteremtéséért. Miskolc "szégyenfoltjait, a bűnözés melegágyát" akarják eltűntetni, ami a "gettók, nyomortelepek" teljes felszámolását jelenti. A diósgyőri stadion környéki, úgynevezett számozott utcák, Lyukó-völgy, a Tetemvár, a Hideg-sor ingatlanjairól van szó. Soós Attila kedden még azt mondta: "aki hajlandó elhagyni a tartós lakhatásra, gyermeknevelésre alkalmatlan házakat, és a város közigazgatási határán túli településeken vesz új, magasabb komfortfokozatú ingatlant, másfél-kétmillió forintot kapna".
A közgyűlés elé viszont egy merőben más tervezet került. Eszerint a rossz állapotú, műszakilag elavult, kizárólag önkormányzati bérlakásokban élők "kitelepítéséről" van szó, mégpedig a közbiztonsági csomag elemeként. Néhány százezer forinttól kétmillióig terjedhet a "megváltás" összege, de ezt a pénzt csak akkor kapják meg a családok, ha nem Miskolcon "vásárolnak" ingatlant, hanem bármelyik környező településen. Az MSZP önkormányzati frakciója közleményében a Fidesz gusztustalan médiahackjének minősítette a történteket.
Ladányi János szociológus lapunknak úgy fogalmazott: a miskolci gettók már sok éve súlyos és egyre romló gondot okoznak. Üdvözlendő lenne, ha ezzel valaki, valamit szeretne kezdeni. Mindenekelőtt szociális lakásépítéssel és vásárlással lehetne elmozdulni a holtpontról, de hogy ez történik-e, azt az egymásnak ellentmondó, kiszivárgó hírekből nem lehet megítélni. Ladányi szerint a Miskolc környéki térségben vannak Magyarország leghátrányosabb helyzetű települései.
A szakember attól tart, nem csak a romákkal szemben valósulhat meg az embertelen megoldás, hanem azokkal a családokkal szemben is, akik azokon a településeken élnek, ahová ezeket a szegény családokat költöztetnék. Ha számottevő nyomorban élő áramlik majd oda, akkor ez újabb elvándolást okozhat, és ez a falvak további hanyatlását okozhatja.