Hét jelölt indul a litván elnöki posztért

Publikálás dátuma
2014.05.11. 10:50
Dalia Grybauskaite FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Elnökválasztást tartanak ma Litvániában. Az eddigi államfő, a balti állam volt EU-biztosa bízik az újraválasztásában. Az 58 éves Dalia Grybauskaite posztjára ugyan hat másik jelölt is pályázik, de egyiküknek sem adnak komoly esélyt.

Grybauskaite 40 százalékkal áll az élen, két legesélyesebb kihívója, a szociáldemokrata Zigmantas Balcytis EP-képviselő és a munkáspárti honatya, Arturas Paulauskas 10-10 százalékra számíthat.

Az utolsó felmérések szerint ugyanakkor nem kizárható, hogy második fordulót kell tartani, ha a hivatalban lévő elnök nem szerzi meg az 50 százalék plusz egy szavazatot. Litvániában a köztársasági elnököt közvetlenül választják, mintegy két és félmillió szavazásra jogosult járulhat ma az urnákhoz.

Litvániában egyszer már rácáfoltak a választók az előrejelzésekre. A felmérések 2003-ban az akkori elnök, Valdas Adamkus győzelmét jósolták, de végül a populista jelölt, Rolandas Paksas futott be a második fordulóban.

Adamkus a mostani kampányról a Deutsche Wellének azt mondta: „Soha nem láttam ehhez hasonlót, gyakorlatilag nem is volt kampány, még a tévéviták is komolytalanok voltak, a jelöltek egymás után bemutatták a programjukat, vitáról azonban szó sem esett”.

A litván pártok, írják az elemzők, nem tudtak igazán átütő személyiségeket felmutatni, Grybauskaite ugyanakkor nemzetközileg is ismert politikusként helyzeti előnnyel indul. Ha második fordulóra lesz szükség, azt a május 25-i EP-választással összevonva tartják meg.

Szerző
Témák
Litvánia
Frissítve: 2014.05.11. 22:22

Megkezdődött a kelet-ukrajnai népszavazás

Publikálás dátuma
2014.05.11. 10:47

A kelet-ukrajnai Donyeckben és Luhanszkban megkezdődött a népszavazás. Az oroszbarát szakadárok nem vették figyelembe Vlagyimir Putyin orosz elnök felhívását a voksolás elhalasztására. Egyedül Harkiv régióban jelentették be, hogy nem tartják meg a referendumot, mivel nem tudtak megegyezni arról, mit írjanak a szavazócédulára.

A szavazás előestéjén Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök törvénytelennek nevezte a függetlenségi referendumot. Közös nyilatkozatban szólították fel Oroszországot az ukrán határ téréségében állomásozó csapatai készültségi szintjének csökkentésére. Washington csalódottságát fejezte ki, hogy Putyin orosz elnök a felhívás ellenére nem vetette be befolyását a referendum megállítására. Mint Jen Psaki külügyi szóvivő szombati közleményében leszögezte, nem ismerik el a törvénytelen referendum eredményét. 

Szintén illegitimnek minősítette a kelet-ukrajnai népszavazást a montenegrói Ranko Krivokapic, az EBESZ parlamenti közgyűlésének elnöke. Mint hangsúlyozta, a referendumot nem ismeri el a nemzetközi közösség. „Abszurd feltételezés, hogy a félelem, az erőszak, a törvénytelenségek légkörében szabad és tisztességes szavazást lehessen tartani” – szögezte le nyilatkozatában. 

Az ukrán „terrorelhárító egységek” szombaton bejelentették, hogy törvénytelenségek nyomára bukkantak, Szlavics térségében felfegyverzett aktivistákat vettek őrizetbe, náluk összesen 100 ezer – már előzetesen kitöltött – szavazócédulát találtak. Valamennyin az „igen” szavazatot ikszelték be az Unian hírügynökség jelentése szerint. Az őrizetbe vetteknél félautomata puskákat, pisztolyokat és töltényeket is találtak. A donyecki „központi választási bizottság elnöke, Roman Ljagin a szavazócédulákat azzal magyarázta, hogy a két körzetben a válságos helyzet miatt „idő előtt” megkezdték a voksolást. 

A donyecki referendum szervezői bejelentették, hogy több mint 3 millió szavazócédulát nyomtattak, s 1500 helyi választási bizottságot állítottak fel. Az RT orosz hírportál jelentése szerint összesen mintegy 20 ezer hrivnyát költöttek, s tagadták, hogy bármiféle segítséget kaptak volna a népszavazás lebonyolításához Oroszországtól. 

Szerző

Ukrán válság - A lengyel államfő keményebb fellépést vár Berlintől

Németországnak nagyobb nyomást kell gyakorolnia Oroszországra az egész Európát fenyegető ukrán válság rendezése céljából - mondta a lengyel államfő egy szombati német lapinterjúban.

Bronislaw Komorowski a Bild című lapban megjelent interjúban hangsúlyozta: Oroszország az európai határok átrajzolásával "bizalmi válságba sodorja a kontinenst", és Vlagyimir Putyin "brutális és agresszív" politikája lerombolja Európa "politikai alapzatát, amelyet évtizedekig építettünk".

Ezt nem lehet tétlenül nézni, és a német politikától is nagyobb határozottságra van szükség a válság gyors rendezéséhez, hogy Európa és szomszédjai a jövőben is félelem nélkül élhessenek - tette hozzá a lengyel államfő, megjegyezve, hogy bizonyos nyilatkozatok nyomán felmerül a gyanú, hogy Németországban egyesek "Lengyelország számára nehezen elfogadható külpolitikai utat keresnek".

Német gazdasági érdekképviseletek az ukrán válság elmélyülése óta számos alkalommal figyelmeztettek arra, hogy az Oroszország elleni esetleges gazdasági szankciók a szoros német-orosz kapcsolatok miatt komoly kárt okozhatnak a német gazdaságnak. A kormányzati megnyilatkozások visszatérő eleme, hogy a büntetőintézkedések nem lehetnek "öncélúak", ugyanakkor az EU nem riadhat vissza a gazdasági szankcióktól, ha nincs más megoldás.

Szerző