A kormányzat sikerpropagandája ellenére eddig nem sok sikert hoztak azok a programok, amelyek vetőmagot, csirkét, malacot, kecskét juttattak a nyomorban élő embereknek. A megajándékozottak hozzáértésének hiánya miatt ezek a próbálkozások nem hoztak érdemi redményt. A kabinet most állami földeket ad ingyenes használatba, hogy azokat az önkormányzatok közmunkában műveltessék meg.
Az persze mindenképpen jó, hogy a munkanélküli emberek legalább valamilyen elfoglaltsághoz jutnak, és azok is megszoknak egyfajta rendszerességet, akik esetleg már a szüleiket sem látták naponta munkába menni. Annak is örülni kell, ha egy rátermett polgármester profi módon megszervezi az agrárközmunkát, csak az érem másik oldala, hogy a költségek nagy részét itt az állam fedezi, ráadásul ezek nonprofit vállalkozások, nem kell nyereségre törekedniük, adózniuk vagyis jóval a piaci szereplők árai alatt kínálhatják a terményeiket - mondta a Népszavának Raskó György, agrárközgazdász.
Így éppen a jól működő helyi közmunkaprogramok hozhatják nehéz helyzetbe a térségben tevékenykedő mezőgazdasági vállalkozókat. Ha a kormány szándéka szerint ez a megoldás elterjed országosan, az sok, a versenyszférában dolgozó gazdát sodorhat akár csődbe is. Azérintett területen működő gazdaságok bedőlése pedig például a legnagyobb élőmunkaigényes kertészeti ágazatban jelentős foglalkoztatási gondot okozhat.
Harangozó Gábor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának alelnöke nem tart attól, hogy a közmunkás, illetve szociális foglalkoztatás veszélyezteti a versenyszférában működő gazdaságokat. Szerinte a közmunkásprogramok többségében nem tudnak piacképes árut termelni, illetve az is kérdéses, milyen és mekkora termést takarítanak be egyáltalán. Nehéz megjósolni, ezeknek a vállalkozásoknak mekkora az esélye az életben maradásra. Ahol ezek a programok jól működnek, ott gyakran kénytelenek a szabályokat megkerülni, mert ha betartanának az előírásokat, bedőlnének.
Harangozó úgy vélte, az nagyon kevés, ha "odalöknek" egy kis állami földet az önkormányzatoknak, hogy műveljék meg közmunkával, ahogy tudják. Ennél felelősebb stratégiára lenne szükség - vélte a szocialista politikus. Az ilyen programok akkor működhetnének fenntartható módon, ha hozzárendelnének egy támogató intézményrendszert. A megoldások között szerepelhetne a szociális szövetkezetek létrehozása, ezeket az unió is támogatja. Ez kiválthatná a bizonytalan állami finanszírozású közmunkát. A támogatott szövetkezeteknek 5 évig kell fenntartaniuk a nonprofit tevékenységet. Ennyi idő alatt önfenntartóvá, piaci szereplővé válhat a szociális szövetkezet. Ezzel a hátrányos helyzetű településeken is tartós foglalkoztatást, jövedelmet lehet teremteni.
Harangozó szerint ezek az életképes szociális szövetkezetek lehetnek versenytársai a családi gazdaságoknak, kistermelőknek. De gyümölcsöző együttműködés is létrejöhetne: szövetkezés a két konstrukció között. A termelés, a logisztika, a piacszervezés a természetes módon alakuló integrációk feladata lehetne. Nagy kérdés, hogy mi áll majd a máig ismeretelen integrációs törvényben - jegyezte meg Harangozó Gábor. Ha a Fidesz-holdudvarába tartozó nagygazdaságok kapják meg az integrátori koncessziót, akkor az a kormánypárt gazdasági és politikai hatalmának bebetonozását, és nem a magyar mezőgazdaság érdekeit fogja szolgálni.
Raskó György kifejtette, a közmunkának akkor van értelme, ha az állam, illetve az önkormányzatok olyan programokat szerveznek, amelyek során megtanítják az érintetteket a különböző munkafolyamatokra. Ha már elfogadható szinten valamilyen szakmát elsajátítottak, például a kertészetben, akkor ösztönözni kellene ezeknek az embereknek az alkalmazását a magánvállalkozásoknál. Az agrárközgazdász is jó megoldásnak tartotta a szövetkezeti formát, amely már nem költségvetési forrásokkal működik. A közmunkának addig van értelme, amíg ott képzik az embereket, és nemcsak az olcsó munkaerő felhasználásról van szó - jegyezte meg Raskó.