Előfizetés

Megtámadott államosítás

Strbik László
Publikálás dátuma
2014.05.12. 07:20
Több jogi eljárás van folyamatban a Takarékbank ügyében FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Elkészült az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) perirata, amelyet e héten benyújtanak a bírósághoz. Ezzel megtámadják a Takarékbank 2014. április 25-i közgyűlésének kötvénykibocsátását.

Amint arról hírt adtunk, a Takarékbank április 25-i közgyűlésén az MFB és a Magyar Posta együttes 55 százalékos állami részvénytöbbségével, a részvényesek 73 százalékának támogatásával, 10 százalék tartózkodás és 17 százalék elutasítás mellett megszavazták azt az előterjesztést, hogy a Takarékbank 600 millió forint értékben részvényekké átváltható kötvényt bocsát ki. Ennek lejegyzésére zártkörűen kizárólag a Magyar Takarék Zrt. jogosult. Az OTSZ már akkor jelezte, bíróságon támadja meg a kötvénykibocsátást.

Dávid Ferenc, az OTSZ szóvivője érdeklődésünkre megerősítette: a Takarékbankban 1 százalékos részvényeit birtokló szövetség - amely a Takarékbankban 45 százalékos kisebbségbe szorult mintegy 100 takarékszövetkezetet képviseli - a bíróság előtt megtámadja a kötvénykibocsátást.

A Petrovai György jogi képviselővel történt konzultációt követően az OTSZ jogi véleményét tolmácsolva Dávid Ferenc kifejtette: szerintük a közgyűlési előterjesztés formailag nem felelt meg a törvényben előírt határidőnek, mivel voltak olyan részvényesek (takarékszövetkezetek), amelyek azt csak egy nappal az április 25-i közgyűlés előtt kapták meg. Másrészt az előterjesztésből hiányzott a kötvénykibocsátás indoklása.

Harmadrészt az OTSZ azt is kifogásolja bírósági beadványában, hogy csak a Magyar Takarék Zrt. jegyezheti a kötvényt, és a takarékszövetkezetek ebből ki vannak zárva. Dávid Ferenc szerint az is aggályos, hogy ez a kötvénykibocsátás egyértelműen szembe megy a Fővárosi Törvényszék (FT) április 18-i végzésével, ami megtiltotta a Magyar Posta birtokában levő takarékbanki részvények átruházását a Magyar Takaréknak.

Dávid Ferenc emlékeztetett arra, hogy az FT 2014. április 18-i végzésében az Alkotmánybírósághoz (Ab) is fordult, hogy semmisítse meg a takarékszövetkezeti integrációs törvényt, és kérte a feleket, hogy az AB döntésére rendelkezésre álló 90 napig ne tegyenek semmit. Az Ab május 5-én napirendjére vette, hogy befogadható-e szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény ellen benyújtott alkotmányjogi panasz. Tavaly július 23-án érkezett az Ab-hez az OTSZ e tárgyban megfogalmazott beadványa, amelyben az integrációs törvény alaptörvény-ellenességének megállapítását és a törvény megsemmisítését kérte.

Az OTSZ a takarékszövetkezetek tulajdonosi jogainak korlátozását, valamint az ehhez szükséges alkotmányos feltételek hiányát sérelmezte, mondván, diszkriminatív a törvény, és sérti a vállalkozás szabadsága mellett a tisztességes gazdasági verseny elvét is, ellehetetlenítve a takarékszövetkezetek jogorvoslati lehetőségeit. Novemberben az OTSZ és 104 tagszervezete az Ab-nél beadványuk sürgős tárgyalását kezdeményezte.

Idén április 16-án az Ab e tárgyban elhalasztotta a döntést az OTSZ-nek a takarékszövetkezetek integrációjával kapcsolatos tavaly júliusi beadványáról. Az FT ugyanakkor 2014. április 18-i végzésében Bene Lajos bíró az Ab-hez fordult: állapítsa meg az integrációs törvényről, hogy az nem ütközik-e az alaptörvénnyel, és amennyiben igen, akkor teljes egészében semmisítse meg. Bene bíró szinte egy az egyben magáévá tette az OTSZ jogi képviselőjének, Petrovai György ügyvédnek, a tavaly júliusi Ab-beadványában leírt indoklását.

Sereg András, az Ab sajtófőnöke érdeklődésünkre elmondta: az Ab május 5-én elkezdte és folyamatában tárgyalja az ügyet. Reményét fejezte ki, hogy a taláros testület még a július 15-i nyári szünet előtt határoz az ügyben. Ezt erősíti meg az a tény, hogy az FT e tárgyban április 18-án készült Ab-eadványának elbírálására 90 nap áll az Ab rendelkezésére.

Több lakás épült

A közép-magyarországi régióban 2014 első három hónapjában megállt a lakásépítések számának visszaesése: a térségben - a tavalyi év azonos időszakának kritikusan alacsony bázisához viszonyítva - 89,4 százalékkal több lakás kapott használatbavételi engedélyt, míg országosan a lakásépítések száma ennél kisebb mértékben, 50,7 százalékkal nőtt - derül ki Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapján közzétett tájékoztatóból. Idén január-márciusban a kiadott új építési engedélyek száma is emelkedett, 36,8 százalékkal; ez is jelentősen meghaladja az országos, 19,6 százalékos bővülést.

Budapesten 2014 első negyedévében 529 új lakás épült, ami több mint kétszerese az egy évvel korábbinak. Az építtetői körön belül a vállalkozások térnyerése jelentős volt, míg a tavalyi első negyedévben az új lakások 34,6 százalékát, az év első három hónapjában 82,6 százalékát a megbízásukból építették.

Ezzel párhuzamosan a természetes személyek szerepvállalása lényegesen, 65-ről 15,5 százalékra esett vissza. Ezek a változások az építési célokban is nyomon követhetőek, mivel jóval több lakást szántak értékesítésre, arányuk a tavalyi első negyedévi 37,9 százalékról 2014. első negyedévében 85,6 százalékra emelkedett. Az átadott lakások építési forma szerinti összetételében többszintes, többlakásos épületekben voltak a meghatározóak, arányuk a tavalyi első negyedévi 52,5 százalékról 84,7 százalékra nőtt, míg a családi házasoké 44,1-ről 13,8 százalékra csökkent.

A KSH adatai szerint az idei év első három hónapjában az új lakások átlagosan 59 négyzetméter alapterülettel épültek. Az építésügyi szakhatóságok 2014 első negyedévében 239 lakás építését engedélyezték, 8,1 százalékkal többét, mint tavaly ilyenkor. Pest megyében az idei év első három hónapjában 350 új lakás kapott használatbavételi engedélyt, 56,3 százalékkal több, mint egy éve ilyenkor. Az építtetők többsége, 71,7 százaléka természetes személy, 28 százaléka vállalkozás volt, előbbiek aránya 4,7 százalékponttal emelkedett, utóbbiaké pedig hasonló mértékben mérséklődött.

Az építési célok közel azonos mértékű változást mutatnak: a saját használatra készült lakások hányada kismértékben, 68,3 százalékra bővült, ugyanakkor az értékesítés céljából épülteké 31,1 százalékra mérséklődött. Az átadott lakások szobaszám szerinti összetétele kissé módosult, így a tavalyi első negyedévihez képest a 2 szobával épültek aránya emelkedett, a három szobásoké pedig némileg csökkent.

Az új lakások átlagosan 118 négyzetméterrel épültek, ami 5 négyzetméterrel maradt el az előző évitől. A megyei építésügyi szakhatóságok az év első három hónapjában 374 lakás építését engedélyezték, 64,8 százalékkal többét, mint egy éve ilyenkor - írja a KSH.

A Kavosz adatai szerint több kisvállalkozó akar beruházni

A hazai kisvállalkozások a korábbi rövid távú pénzügyi problémák megoldása helyett egyre nagyobb arányban gondolkodnak beruházásokban, amit a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja mellett a Széchenyi-kártya-program alacsony kamatozású konstrukciói is ösztönöznek - összegezte Krisán László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) által létrehozott Kavosz Zrt. vezérigazgatója a tapasztalatokat.

Emlékeztetett arra, hogy a Kavosz minden évben országjáráson ismerteti az állami támogatással működő Széchenyi Kártya Program kedvezményes hitellehetőségeit és egyben felméri a vállalkozói igényeket is. Megerősítette: van vállalkozói igény újabb hitelkonstrukciók iránt is a programban. A most zárult roadshow-n minden megyében mintegy ezer vállalkozó vett részt, ahol a Kavosz szakemberei felhívták a figyelmet a Széchenyi-kártya-program hat termékének nagyon alacsony nettó kamatára, és arra, hogy ezek a konstrukciók a piacon lévő legkedvezőbb finanszírozási lehetőségek között vannak - mondta Krisán László.

Értékelése szerint a fórumokon az látszott, hogy a hazai kisvállalkozások körében a korábbi rövid távú elképzelések helyébe egyre inkább a beruházásban történő gondolkodás lépett, és a vállalkozások többsége már stabilabbnak ítéli meg működését, mint korábban. Ugyanakkor jövőbeni elképzeléseikről még mindig óvatosan fogalmaznak, aminek elsődleges oka, hogy még mindig érinti őket a piac beszűkülése, illetve a likviditáshiány - mondta a Kavosz vezérigazgatója.

Krisán László hangsúlyozta, hogy a vállalkozások beruházással kapcsolatos gondolkodásában bekövetkezett kedvező változásban szerepet játszik a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja, amelyre az 50 millió forintnál nagyobb hitelkihelyezés a jellemző. Emellett a beruházások finanszírozásában fontos szerepet játszik a 2 százalék nettó kamattal felvehető Széchenyi Kártya beruházási hitel, amelynél jellemzően 10 millió és 25 millió forint közötti az átlagos hitelkihelyezés, ugyanakkor a mikrovállalkozások hiteligénye jelenleg többnyire 10-14 millió forint 5 évnél rövidebb időre.

A Kavosz vezérigazgatója hangsúlyozta, a Széchenyi-kártya-programban megélénkült az érdeklődés az agrárkártya iránt, amelynél 2,5 százalékos jelenleg a nettó kamatszint. A 2010-ben elkészült vidékfejlesztési stratégiában megfogalmazott célt, hogy az agrárszektor súlya növekedjen a gazdaságban, az agrár-Széchenyi-kártya elősegíti, hiszen az igényelt kártyák száma mostanra elérte a 3500-at, és eddig 8,5 milliárd forint hitelt juttattak el az agrárvállalkozásokhoz, és legalább 400 ügylet jelenleg is banki döntésre vár.

Az agrárkártyával kihelyezett hitelátlag 6 millió forint, és a hiteligénylők 80 százaléka egyéni vállalkozó, ami magas arány a többi termékkel összehasonlítva - mondta Krisán László. A vállalkozások kedvezőnek tartották az uniós fejlesztési források igénybe vételére kidolgozott két konstrukciót, az önerőt kiegészítő, illetve a támogatást megelőlegező hitelkonstrukciót, az előbbi 2 százalékos, az utóbbi 1,5 százalékos nettó kamattal vehető jelenleg igénybe, ugyanakkor azt látni kell, hogy ezek iránt az élénkebb érdeklődés őszre várható, amikor a tervek szerint kiírják az új pályázatokat a 2014-2020-as európai uniós fejlesztési ciklusra.

A Kavosz adatai szerint a 2002-ben indult Széchenyi-kártya-programban eddig több mint 1300 milliárd forint kedvező kamatozású, államilag támogatott hitelt juttattak el a bankok a kis- és középvállalkozásokhoz.