Vissza a Ground Zeróhoz

Május 15-én avatják fel New Yorkban a 2001. szeptember 11-i terrortámadások áldozatainak emlékmúzeumát. A nyitás előtt ünnepélyes gyászmenetben 15 rendőrségi és tűzoltóautó szállította - amerikai zászlóval letakart fémládákban - a lassan beépülő Ground Zeróhoz több mint 1100 mindeddig azonosítatlan áldozat földi maradványait.

Az emberi maradványokat tartalmazó 7930 zacskót eddig a New York-i igazságügyi orvosszakértő irodájában tárolták, de a vitákat lezárva végül úgy döntöttek, a tragédia helyszínén helyezik el azokat.

Tavaly DNS-minta alapján csupán négy áldozatot sikerült azonosítani. A 2753 ismert áldozat 41 százalékának maradványait nem találták meg, elporladhattak a hatalmas tűzben.

Több 9/11-es áldozat családtagjai tiltakoztak a maradványok átszállítása ellen, mondván, a múzeum nem temető, s az elhunytak méltó helye egy közös emlékműben lenne, nem pedig a múzeum alagsorában. Az emlékmúzeum vezetői megígérték, nem lesz a csontokból kiállítási tárgy, de a hozzátartozók szabad hozzáférést kapnak.

Az elhelyezés lehetővé teszi a további azonosítást. A Világkereskedelmi Központ két lerombolt ikertornyának helyén emlékpark létesült, ez már több éve látogatható, az emlékmúzeum azonban csak május 21-étől nyílik meg a nagyközönség előtt. Tavaly 5,3 millióan jártak az emlékparkban.

Szerző

Zűrzavaros népszavazás

Publikálás dátuma
2014.05.12. 07:34
Mariupolban hosszú sorok álltak a szavazóhelyiségek előtt FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/BRENDAN HOFFMAN
Zűrzavaros körülmények között tartották meg tegnap a kelet-ukrajnai Donyeckben és Luhanszkban a függetlenségi népszavazást. Az oroszbarát szakadárok nem vették figyelembe Vlagyimir Putyin orosz elnök felhívását a voksolás elhalasztására. Egyedül Harkiv régióban jelentették be, hogy nem tartják meg a referendumot, mivel nem tudtak megegyezni arról, mit írjanak a szavazócédulára.

Miközben az orosz hivatalos média ünneplő tömegekről számolt be, a BBC tudósítója kaotikus voksolás tanúja volt, rendellenességek sorát tapasztalta. Több helyen nem biztosítottak elkülönített szavazófülkéket, s hiányzott, vagy túlságosan elavult volt a választási névjegyzék.

Szlovjanszkban, ahol még szombaton is összecsapások zajlottak, símaszkos oroszbarát milicisták őrizték a szavazóhelyiségeket. Egy iskolaigazgató a BBC-nek arról számolt be, hogy halálos fenyegetést kapott, mivel nem akarta a választás céljára átengedni az iskola épületét.

Donyeckben ugyan volt választói névjegyzék, de nem jelölték ki, hogy ki hol szavazhat, személyi igazolvány bemutatásával bárhol lehetett voksolni. Borisz Litvinov, a donyecki választási bizottság vezetője sajtóértekezletén cáfolta, hogy kettős szavazások történhettek - jelentette a CNN. Donyeck térségében a szeparatisták által közzétett adatok szerint délutánig 69,21 százalékos volt a részvételi arány.

Az Unian ukrán hírügynökség jelentése szerint az oroszbarát szeparatisták szándékosan túl kevés szavazóhelyiséget nyitottak meg, hogy azt a látszatot keltsék, tömegek álltak sorba, hogy szavazhassanak. Donyeckben a szokásos szavazóhelyiségek negyedénél lehetett voksolni. Mariupolban csupán nyolc helyen várták a szavazókat, az utcán is felállítottak urnákat.

Az ukrán "terrorelhárító egységek" szombaton bejelentették, hogy törvénytelenségek nyomára bukkantak, Szlavics térségében felfegyverzett aktivistákat vettek őrizetbe, náluk összesen 100 ezer - már előzetesen kitöltött - szavazócédulát találtak.

Valamennyin az "igen" szavazatot ikszelték be az Unian hírügynökség jelentése szerint. Az őrizetbe vetteknél félautomata puskákat, pisztolyokat és töltényeket is találtak. A donyecki "központi választási bizottság elnöke, Roman Ljagin a szavazócédulákat azzal magyarázta, hogy a két körzetben a válságos helyzet miatt "idő előtt" megkezdték a voksolást.

A donyecki referendum szervezői bejelentették, hogy több mint 3 millió szavazócédulát nyomtattak, s 1500 helyi választási bizottságot állítottak fel. Az RT orosz hírportál jelentése szerint összesen mintegy 20 ezer hrivnyát költöttek, s tagadták, hogy bármiféle segítséget kaptak volna a népszavazás lebonyolításához Oroszországtól. Moszkvában is megnyitottak szavazóhelyiségeket, hogy az Oroszországban élő ukránok is voksolhassanak.

Olekszandr Turcsinov ideiglenes ukrán elnök szerint a tegnapi népszavazás "lépés a szakadék felé", s az ország széteséséhez vezethet, s súlyos következményei lehetnek a kelet-ukrajnai gazdaság, az ott élő lakosság számára.

A szavazás előestéjén Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök törvénytelennek nevezte a függetlenségi referendumot. Közös nyilatkozatban szólították fel Oroszországot az ukrán határ téréségében állomásozó csapatai készültségi szintjének csökkentésére.

Washington csalódottságát fejezte ki, hogy Putyin orosz elnök a felhívás ellenére nem vetette be befolyását a referendum megállítására. Mint Jen Psaki külügyi szóvivő szombati közleményében leszögezte, nem ismerik el a törvénytelen referendum eredményét.

Szintén illegitimnek minősítette a kelet-ukrajnai népszavazást a montenegrói Ranko Krivokapic, az EBESZ parlamenti közgyűlésének elnöke. Mint hangsúlyozta, a referendumot nem ismeri el a nemzetközi közösség. "Abszurd feltételezés, hogy a félelem, az erőszak, a törvénytelenségek légkörében szabad és tisztességes szavazást lehessen tartani" - szögezte le nyilatkozatában.

Szerző

Saját internetet akar Moszkva

Publikálás dátuma
2014.05.12. 07:32
Internetkávézó Moszkvában – bezárnák előttük a világot? FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/OLEG NIKISHIN
A saját bankkártyarendszer törvényi előkészítésével párhuzamosan, Moszkvában a saját Internet-rendszer megteremtése került napirendre.

Kemény szavak olvashatók manapság az orosz hírportálokon. Blogjában Mihail Szolomatyin nem kevesebbet állít, mint hogy a legutóbbi események csak akkor érthetőek meg, ha tudomásul vesszük: Oroszország játszmát folytat. A szerzőt az orosz diplomaták kijelentései a néhai szovjet külügyminiszter Molotov és a hírhedt szovjet államügyész Visinszkij szóhasználatára emlékeztetik.

Olyan fajta infantilizmust tapasztal a Krím ügyében, ami a gyermeki felelőtlenséggel rokon. Mintha senki nem akarná számba venni, milyen árat kell majd fizetni mindezért. Pedig az már ma látható, hogy nagy ára lesz mindannak, ami történik. Úgy tűnik, Oroszország kész megfizetni ezt az árat.

Inkább választja az elszigetelődést, mint azt, hogy lenyelje az Európai Unió és az Egyesült Államok törekvését arra, hogy befolyási övezetébe vonja Ukrajnát. Ha ebbe beletörődne, Putyinnak fel kellene adnia dédelgetett álmát az eurázsiai unió megteremtésére.

Ennek az uniónak Oroszország lenne a vezető hatalma, tagjai között Fehér-oroszországot, Kazahsztánt, Örményországot, esetleg Kirgisztánt, Tadzsikisztánt, sőt akár Törökországot látnák szívesen. Ukrajna nélkül egy ilyen uniót nehezen tudnának elképzelni a Kremlben. Így hát a nagy stratégiai játszma folytatódik.

A saját bankkártya-rendszer létrehozásának törvényi előkészítésével nagyjából egy időben, Putyin azt is bedobta a köztudatba, hogy hazájának saját internet rendszert kellene kiépítenie. Arra hivatkozott, hogy a NSA-botrány is bizonyítja: a mostani rendszer a CIA találmánya.

Az orosz vezetést évek óta foglalkoztatja az internetezők megregulázása. A FOM közvélemény-kutató intézet szerint 2003-2004-ben Oroszországban naponta a lakosságnak még csak a 3 százaléka internetezett, tavaly ez a szám 43 százalékra emelkedett.

A korábbi 3.8 millió helyett több mint 50 millió ember vette igénybe a világhálót. Az információszerzés a legfőbb ok, amiért egy orosz felmegy az internetre, nem csoda tehát, hogy a nemkívánatos információkhoz való hozzájutást szeretné a Kreml valahogyan megnehezíteni.

Minden párt azon dolgozik, hogy megszólítsa a fiatalokat. Jellemző, hogy a kommunista párt vezetője már korábban kiadta a jelszót az internet "bevételére". Létrehozták a "vörös bloggerek" seregét. Nem véletlenül: az orosz fiatalok az egymással való kommunikáció mellett a bloggerek véleményére is kíváncsiak.

A Kommerszant című moszkvai lap tudósított arról, hogy az elnöki adminisztráció a közelmúltban munkacsoportot hozott létre. Feladata az lenne, hogy mérlegelje annak a lehetőségét, hogyan lehetne az internet feletti ellenőrzést jobban kézben tartani. A csoport ötleteit szigorúan titkosan kezelik, nyilatkozni róluk senki nem akar.

Néhány bennfentes még a csoport létét is tagadta. Ennek ellenére kiszivárgott néhány technikai ötlet, amellyel azonban többet árthat magának Oroszország, mint amit nyerhet vele. Lehetővé tenné számára a nagyobb ellenőrzést, de ugyanakkor lehetőséget teremtene a külföld számára az orosz internet-bázisok blokkolására.

Ennek beláthatatlan politikai, gazdasági és pénzügyi következményei lennének. A saját internet ötlete már ezért is képtelenségnek tűnik, nem beszélve arról, hogy éppen a lényegétől fosztaná meg az egész világot behálózó rendszert.

Állítólag azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy három szintűvé tennék az orosz rendszert: helyi, regionális és össz-orosz szint lenne. Kizárólag a szövetségi szintnek lenne lehetősége a külföldi hálózatokkal való kapcsolatra.

Ma a DNS-szerverek többsége az Egyesült Államokban, néhány pedig Németországban és Kínában van. Ezeknek megtiltanák az Oroszországot feltüntető ru. vagy rf. címek őrzését.

Makszim Kavdjaradze, az orosz törvényhozás felső házának tagja már javaslatot is tett az amerikai és európai felhasználók nélküli hazai digitális számítógépes hálózat létrehozására. Ehhez a hálózathoz a baráti volt szovjet tagköztársaságokon kívül csak a csendes-óceáni ázsiai országoknak engednék meg a csatlakozást.

Addig sem tétlenkednek, amíg az ötletből lesz valami. Már 2012-ben életbe lépett az a törvény, amely a gyerekek védelmét hivatott védelmezni a gyermekpornográfiával, a drogok és az öngyilkosság propagálásával szemben. A nemes cél ellenére sok fenntartás fogalmazódott meg a végrehajtással kapcsolatban.

Még több kérdőjelet vetett fel Putyinnak az a rendelete, amellyel felhatalmazta a Szövetségi Biztonsági Szolgálatot egy olyan védelmi rendszer kidolgozására, amellyel ki lehet védeni a kormányzati komputerekbe való illegális behatolást. Ez sokakban olyan félelmet szült, hogy a hackerekkel szembeni fellépés új rendszere lehetővé teheti az internet feletti totális állami kontrollt.

Az utóbbi hónapokban a Kreml rákapcsolt. Törvényben kötelezték a külföldi technológiai vállalatokat, hogy orosz ügyfeleik adatait Oroszországban tárolják. Tavaly decemberben jogszabályban tették lehetővé a szélsőségesnek tartott internetes oldalak blokkolását, újabban pedig a legnépszerűbb bloggereknek be kell magukat jegyeztetniük, és csak saját nevük feltüntetésével közölhetik véleményüket. Az "antiterrorista csomagba" néhány új törvény került.

A szakemberek egyelőre el sem tudják képzelni, mihez vezet mindez. Az ötletek blokkolhatják az egész forgalmat, rendkívül megdrágíthatják a világháló használatát, amit aligha lehet majd Oroszországban világhálónak nevezni, ha az elképzelésekből valóság lesz.

Szerző