Előfizetés

Újratöltött elszámoltatás

Lengyel Tibor
Publikálás dátuma
2014.05.12. 07:04
A Hunvald György nevéhez kötött per június 17-én folytatódik a Kúrián FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
"Folytatjuk" - ígérte Orbán Viktor a választási győzelem estéjén és ez a Fidesz elszámoltatási tevékenységében már kézzelfogható. Vádat emeltek a fővárosi fürdőcég korábbi vezetője ellen, a bíróságokon pedig hamarosan egy sor emblematikus elszámoltatási ügy folytatódik. Ezek közös jellemzője, hogy eddig - nem jogerősen - felmentések születtek, vagy jelentősen gyengültek a vádak. 

Nem sokkal a Fidesz választási győzelme után vádat emelt a Fővárosi Főügyészség Ferenczi Tibor, a fővárosi gyógyfürdőcég volt vezérigazgatója ellen hűtlen kezelés miatt. Ezzel Orbán Viktor máris kipipálhatja egy ígéretét, amelyet a győzelem éjszakáján tett: "folytatjuk". Vagyis folytatódnak a már a bíróság előtt lévő, de javarészt az elmúlt években indult nagy ügyek. Ilyen a viszkisdoboz-ügyként elhíresült tábornokper, amelyről a Magyar Nemzet - nem először - a vádlottaknál előbb tudta meg, hogy június közepén folytatódik a Debreceni Törvényszéken. Pontosabban akkor kezdődik újra, ugyanis február elején a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa hatályon kívül helyezte az összes vádlottat felmentő nem jogerős ítéletet, és új eljárást rendelt el.

Ismert, tavaly februárban első fokon minden vádlottat, minden vádpont alól felmentett a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsa, mivel az egykori honvédelmi tárca volt tisztviselőit 200 milliós vesztegetéssel megvádoló ügyészség semmilyen érdemi bizonyítékot nem tudott felmutatni, ami pedig volt, azt a bíró feltételezéseken alapulónak nevezte. A "nagy hal" Fapál László egykori honvédelmi államtitkár lett volna, ám a viszkisdobozban átadott vesztegetési pénz története kizárólag Oláh János tábornok vallomásán alapult, aki viszont a bíróságon ezt visszavonta. Sőt, elismerte: az ügyészek által felvázoltakra csak "bólintania kellett", mert "volt egy koncepciójuk, ők mondták, hogy ezt jobban tudják". Fapált Juhász Ferenc volt honvédelmi miniszterrel együtt egy másik - kedvezménnyel megvásárolt szolgálati lakása ügyében indult - perben is megvádolták, de néhány hónapja nem jogerősen mindkettejüket felmentették.

Június 17-én folytatódik a Hunvald-per tárgyalása a Kúrián. A perben az eredeti 25 vádlottból a felmentések és az elfogadott ítéletek miatt csak hat maradt. A Fővárosi Törvényszéken 2011. április 7-én kezdődött eljárásban 2012. február 24-én hirdették ki az elsőfokú ítéletet. Másfél évvel később folytatódott a per másodfokon a Szegedi Ítélőtáblán, ahol 2013. október 10-én nem helyezték hatályon kívül az elsőfokú döntést - noha a vád és a védelem is új eljárást indítványozott -, hanem több vádlott, így Hunvald György volt VII. kerületi polgármester esetében enyhítettek is. A maffiavád alól - az elsőfokú ítélettel egyezően - felmentették Hunvaldot. A korábban rá kiszabott másfél év letöltendő sem változott - igaz, börtönbe nem kellett vonulnia, mert csaknem két és fél évet előzetesben töltött.

Több hónapnyi illetékességi huzavona után két másik ügy, a BKV-val kapcsolatos Hagyó-per és a sukorói kaszinóberuházással összefüggő büntetőeljárás is folytatódhat júniusban. Utóbbi visszakerült a Szolnoki Törvényszékre; erről nemrég döntött a Kúria. Ismert, az ügyet Budapestről még 2012-ben helyezte át Szolnokra az Országos Bírósági Hivatalt (OBH) vezető Handó Tünde (Szájer József fideszes EP-képviselő felesége).

Tavaly decemberben az Alkotmánybíróság kimondta, az OBH számára az áthelyezést lehetővétevő jogszabály alaptörvényellenes, ezért visszamenőleges hatállyal megsemmisítette. Ezután az OBH úgy igyekezett beállítani a határozatot, mintha ennek nem lenne következménye a folyó eljárásokra, ám a vidéki törvényszékek sorra úgy döntöttek, "visszaadják" az ügyeket a fővárosnak. Ám a főváros sem tartotta magát illetékesnek. A végső szót a Kúria mondta ki a megelőzés elvére hivatkozva, ám ez nehezen tűnik alkalmazhatónak, ha eleve törvénytelenül kezdett el a bíróság egy tárgyalást.

Program helyett ébresztőt fújt Orbán

Biró Marianna
Publikálás dátuma
2014.05.12. 07:02
Orbán tiszteleg – érzékeltetve, hogy a maga részéről megadja a tiszteletet, de ugyanezt elvárja mindenkitől, különösen Brüsszelt
Kíméletlen harcra szólított fel politikai ellenfeleivel szemben miniszterelnöki beiktatása után Orbán Viktor. A régi-új kormányfő definiálta azt is, kik a rendszer ellenségei: lényegében mindenki eltakarítandó szélsőség, aki nem úgy gondolkodik, ahogyan ők. Az MSZP, az Együtt-PM, az LMP és a Jobbik nemmel szavazott Orbán újabb megbízatására, a szocialisták pedig ki is vonultak az ülésteremből. 

Ismét miniszterelnökké választotta Orbán Viktort a parlament. A Fidesz elnökéről 130 igen szavazattal, 57 nem ellenében döntött az Országgyűlés. Igennel a Fidesz (Orbán Viktor, Kövér László házelnök és Lasztovicza Jenő kivételével - a szerk.) és a KDNP képviselői szavaztak, nemmel pedig az MSZP, a Jobbik, és az LMP frakciója, valamint az Együtt-PM négy független képviselője és Fodor Gábor.

A Demokratikus Koalíció négy független képviselője nem vett részt az ülésen, a szocialisták pedig a szavazást követően elhagyták az üléstermet, amit Mesterházy Attila pártelnök azzal indokolt: nem kívánnak asszisztálni, hogy a magyar Országgyűlés pusztán egy pártpolitikai paraván, egy kiüresített díszlet legyen egy pártrendezvény felvezetéseként. Kifogásolta, hogy máig nem tudni a kormányprogramról, az új kormányzati szerkezetről és az új kormány tagjairól sem, s még arra sem adtak lehetőséget, hogy a kormányfői beszédére reagálni lehessen az ülésen. Mesterházy szerint ilyen körülmények között nincs értelme meghallgatni a miniszterelnök beszédét, nem kívánnak biodíszlet lenni.

Míg például 1994-ben a Horn-kormány megválasztását 11 órás vita előzte meg, most nem volt vita, hiszen nincs is kormányprogram. Sem az országgyűlési választáson, sem az uniós kampányban nem állt ki vitára Orbán. A szokásoktól eltérően nem szólalt fel az új Országgyűlés alakuló ülésén sem, tehát "leköszönő" miniszterelnökként sem értékelte az elmúlt négy évet.

A régi-új kormányfő csak az eskütétele után beszélt, méghozzá arról, hogy mivel most először a határon túli magyarok is részt vehettek a szavazáson, így már a teljes nemzetet képviseli. Orbán szerint véget kell vetni "a túlzott vita korszakának", mert az az egység ellen van, a választáson pedig az egység nyert, és ez minden eddigi intézkedésüket legitimálja. Orbán az ellenzék egyetlen korábbi mondatát tartotta érvényesnek: aki nem szavazott, az a Fideszt támogatta. Ezért a második kétharmados győzelem lezárja "a vita korszakát" - közölte, hozzátéve: nem tartja vita tárgyának az alaptörvényt, a szabadságot és felelősséget összekapcsoló politikáját, és Magyarországon többé nem vita tárgya a munkaalapú gazdaság, a nemzetegyesítés politikája sem. A hogyanról és a részletekről lesznek és kellenek viták, de az alapkérdések eldőltek, a választók a vitát lezárták - mondta a kormányfő.

Orbán kiemelte, az egységnek, az "európai középnek" határozottan fel kell lépnie a szélsőségekkel szemben. Ezért a kormány a következő négy évben elutasítja "az olyan a szélsőséges politikát, amely veszélyes a magyarokra". A kormányfő az Európai Unióról azt mondta, hogy tagok vagyunk, nem pedig túszok, ezért senki nem várhatja el, hogy némák legyünk. "Senki nem várhatja el tőlünk, hogy tökfilkónak tettessük magunkat. A mi európai politikánkat a tisztánlátás, nyílt párbeszéd és a bátor gondolkodás jellemzi majd" - állította.

A parlamenti beiktatás után a Fidesz-KDNP nagygyűlést tartott a Kossuth téren. Bár úgy hirdették, a demokrácia ünnepe lesz, inkább a kormánypártok EP-választási nagygyűlése volt, ahol Semjén Zsolt arra emlékeztetett: négy évvel ezelőtt azt ígérte, hogy meglesz az 500 ezer külhoni magyar. Most azt ígérte, hogy "négy év múlva meglesz az egymillió új magyar állampolgár, akik tudják, hogy ez a nemzet a nemzetük, ez a haza a hazájuk, és akik tudják, hogy hogyan kell szavazni". Ezután Orbán próbálta meg feltüzelni híveit. Szerinte "újra meg kell küzdeni azokkal, akik veszélyesek Magyarország érdekeire".

Kijelentette azt is, "akiknek itthon nem sikerült elgáncsolni Magyarország megújítását, azok, most Brüsszelben akarják ugyanezt". Mint mondta: "ismét csatába kell mennünk, az ünneplés napjai itt és most véget érnek, ébresztőt kell fújnom". Orbán szerint ugyanis "a bukott baloldal mindig kész arra, hogy Magyarország ellen uszítson". Azt is hozzátette ugyanakkor, "olyanokat se engedjünk Brüsszelbe, akik fejjel mennének a falnak", akik azt mondják, Magyarország helye nem Európában van. Beszédét azzal zárta, "három a magyar igazság, most jön a második."

Változik a minisztériumi struktúra
Kilenc minisztériummal jöhet létre Orbán Viktor harmadik kormánya. Az egyéni képviselői indítványként benyújtott, Orbán és Semjén Zsolt kormányfő-helyettes által jegyzett javaslat szerint minisztériumi rangot kap a Miniszterelnökség. Az új csúcstárca élére Lázár János, a kancellária eddigi államtitkára kerül majd, s hozzá tartozik majd a kormányzati koordináció, a területi közigazgatás, az uniós pénzek elosztása, valamint a vidékfejlesztés is. Utóbbi már csak azért is érdekes, mert az eddig Vidékfejlesztési Minisztérium néven működő agrártárcát földművelésügyivé keresztelik, s kifejezetten az agrárügyek irányítását bízzák majd vezetőjére, aki az eddigi miniszter, Fazekas Sándor lehet.
Mai formájában megszűnik a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM), az igazságügy önálló tárcát kap. Utóbbi élére Trócsányi László eddigi párizsi nagykövetet várja haza Orbán, az egykori alkotmánybíró felügyelni majd a jogalkotást. Változik a külügyi tárca neve is, ezentúl Külgazdasági és Külügyminisztériumnak hívják, s a június eleji kormányalakításkor Navracsics Tibor kerülhet a miniszteri székbe. Ám a KIM eddigi vezetője csak őszig maradna, ezt követően az Európai Bizottság magyar tagja kíván lenni - egyelőre nem tudni, ezt a vágyát teljesíti-e Orbán. Az a tárca névváltásából is látszik, hogy Szijjártó Péter eddigi külgazdasági államtitkár már "a spájzban van", ő válthatja Navracsicsot a bársonyszékben.
Hatáskörei még változhatnak, de a neve és vezetője is a régi marad a Belügyminisztériumnak. Pintér Sándor újabb négy éven át felügyelheti az erőszakszervezeteket, valamint az önkormányzatokat. Szintén újrázhat Balog Zoltán az Emberi Erőforrások Minisztériuma élén, ám az öt ágazatot tömörítő csúcstárca államtitkári posztjain lesz változás. Megmarad jelenlegi formájában, s várhatóan Hende Csabával az élén a Honvédelmi Minisztérium is, csakúgy mint a Nemzetgazdasági Minisztérium, amelyet Varga Mihály vezet majd. Egyelőre megoszlanak a sajtóinformációk, ki kerülhet a nevében változatlan Nemzeti Fejlesztési Minisztérium élére, a hírek mindössze abban egyeznek meg, hogy a kormányfő mindenképpen megválik Németh Lászlónétól.
Miután Orbán állítólag kétfordulós kormányalakításra készül, azaz ősszel, az önkormányzati választásokat követően újból átalakíthatja kabinetjét, az sem meglepő, amit az Országgyűlésnek javasol. A benyújtott törvénymódosítás ugyanis azt szeretné elérni, hogy ezentúl ne rögzítse jogszabály, hogy az egyes minisztériumoknak és kormánytagoknak milyen feladat- és hatásköreik vannak. Ezt ezentúl Orbán rendeletben állapítaná meg.
Egyébként e javaslat tárgyalása egyelőre nem kezdődik meg, pedig ma lesz az új parlament első, valódi munkanapja. Ám a Fidesz rögtön el kíván térni a friss, épp hatályba lépett házszabálytól, és egy visszamenőleges hatályú törvényt akar még ma elfogadni. A bírósági végrehajtásról szóló javaslatot Navracsics adta be április 30-án, vagyis már a választások után, de még az új parlament megalakulása előtt. Ennek lényege, hogy határozatlan időre - "a devizahitelesek helyzetét rendező külön törvényben meghatározott időpontig" - elhalasztják a bedőlt devizahitelek ügyében indult végrehajtások során a jelzáloggal terhelt lakások kiürítését, vagyis az adósok kilakoltatását.
A moratóriumot a folyamatban lévő végrehajtásoknál is alkalmazni kell, azaz a jogszabály visszamenőleges hatályú. Ahhoz, hogy egy nap alatt végig lehessen verni a parlamenten a javaslatot, a képviselőknek el kell térniük a házszabálytól, amihez négyötödös többségre van szükség, vagyis az ellenzék támogatása is kell a Fidesznek, ám ez vélhetően meglesz a téma kényessége miatt.

Orbán krémje a Gundelben tisztelgett
Állítólag saját zsebből fizette Orbán Viktor a szombati, Gundelban megrendezett magánpartit, ahová a jobboldali politikai szféra krémjét hívta meg, továbbá néhány meglepetésvendéget. A díszvacsora apropóját az adta, hogy néhány órával korábban Orbán letette miniszterelnöki esküjét. Az étterem bejáratánál "Jó étvágyat kíván a 4 millió éhező" felirattal kis csoport tüntetett.
Eleget tett a vacsorameghívásnak Áder János köztársasági elnök, Kövér László házelnök, Polt Péter legfőbb ügyész és Darák Péter, a Kúria elnöke, valamint Lovász László, az MTA új elnöke. Megjelent Boross Péter volt kormányfő, Lázár János a Miniszterelnökség vezetője, valamint Fazekas Sándor, Németh Lászlóné, Martonyi János, Navracsics Tibor, Hende Csaba , Pintér Sándor, Varga Mihály és Balog Zoltán miniszter is. Schmitt Pál, bukott államfő és felesége mellett feltűnt Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető, Rudolf Schuster volt szlovák elnök, Vízi E. Szilveszter, az MTA korábbi elnöke, Erdő Péter bíboros, Tarlós István főpolgármester, Kósa Lajos debreceni polgármester, valamint Fekete György a Magyar Művészeti Akadémia és Matolcsy György, a jegybank elnöke is. Vendég volt a minap kaszinókoncessziókat nyert Andy Vajna filmipari kormánybiztos és Tian Guoli, a China Bank igazgatótanácsának elnöke is.Orbánt két nagylánya kísérte el, de a feleségét nem látták.
A partit nem igazán sikerült tiokban tartani, pedig a kormányfő környezete megpróbálta. Lapunk például hiába tudta meg a hét elején, hogy lesz egy vacsora, Havasi Bertalan miniszterelnöki sajtófőnök a témát is kerülő leveleket küldött kérdéseinkre; semmilyen konkrét választ nem adott.

Hol a program?

- MSZP: "Orbán Viktornak megválasztása előtt a programjáról, szándékairól csak annyi mondanivalója volt: folytatjuk. S legalább ebben következetes maradt a beiktatása után is: továbbra is adós maradt a számon kérhető, a parlament ellenőrző szerepét lehetővé tevő kormányprogrammal" - közölte az MSZP elnöke. Mesterházy Attila emlékeztetett: Orbán szavaiból kiderült, szélsőségesnek tekint mindenkit, minden olyan nézetet, amely vitatja a Fidesz eddigi kormányzásának eredményeit és intézményeit. A MSZP azonban továbbra is kiáll az 1989-es rendszerváltás demokratikus értékrendje, a Magyar Köztársaság értékei mellett. Hozzátette: pártja egyáltalán nem tekinti szélsőségesnek azt a célt, hogy az európai értékek alapján, a magyar nemzet érdekeit szem előtt tartva állítsa helyre az ország demokratikus berendezkedését, a jogállamot, a fékek és ellensúlyok rendszerét.

- LMP: Nem Orbán fogja eldönteni, hogy kormányzása vitatható-e, hanem a választók - közölte Szél Bernadett és Schiffer András. Az LMP társelnökei szerint olyan kormány alakul, amely a számonkérés minden lehetséges formáját igyekszik elkerülni. Emlékeztettek: a Fidesz nem hozott nyilvánosságra választási programot a kampányban, a kétharmad törölte a kormányprogramot a kormányalakítási folyamatból, a miniszterelnök úgy beszélt az ország előtt álló évekről a parlamentben, hogy arra nem reagálhattak a képviselők, és még ahhoz is vette a bátorságot magának, hogy eldöntse, mi az, amiről megengedi a vitát.

- Demokratikus Koalíció: A DK azért fog dolgozni a következő négy évben, hogy a rezsim mielőbb megbukjon, "ez az egyetlen lehetőség arra, hogy Magyarország ismét demokratikus, szabad, piacpárti és szolidáris köztársaság legyen" - közölte Molnár Csaba. A párt ügyvezető alelnöke úgy vélte: "az eltorzított választási rendszerben kétharmadot szerzett miniszterelnök derűről és középhatalmi ambíciókról beszélt. Magyarország azonban ma a korrupt középszer és a rendszer kritikátlan kiszolgálóinak uralma alatt áll". A "jópofának szánt aforizmák nem segítenek" a tényeken: négymillió szegény ember küzd a napi megmaradásért, a fiatalok fele külföldön akar élni, soha nem látott rekordon az államadósság. Az egészségügy, az oktatás, nemzetközi kapcsolataink romokban, veszélyben a nyugdíjak, s eközben - mint Molnár kiemelte - "nácik kerülnek fideszes szavazatokkal közjogi funkciókba".

- Együtt-PM: Orbán a választási kampányban nem hirdetett programot, csak azt mondta, "folytatjuk". Az Együtt-PM viszont azt szeretné, ha nem folytatná eddig tevékenységét - közölte Kónya Péter. A pártszövetség társelnöke kiemelte: nem szeretnék, ha a kormányfő folytatná a visszamenőleges törvényalkotást, az emberek elszegényítését, pénzük és magánvagyonuk elrablását, az energiafüggőség növelését, valamint a fékek és ellensúlyok rendszerének leépítését.

Én egy „csakazértis” ember vagyok

Simon Zoltán
Publikálás dátuma
2014.05.12. 07:00
Lukács György óráján megtaláltam a csillagom, és attól kezdve vakon mentem utána FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
1944. március 15-e a halálos ítélet napja volt, akkor mondták ki a halálos ítéletet a magyar zsidókról – állítja Heller Ágnes. Az éppen ma 85 éves világhírű filozófus úgy véli, a halálos ítéletet nem a megszálló németek, hanem a magyar hatóságok hajtották végre. Beszél arról is, hogy lehet ugyan Orbán Viktort és a Fideszt sikeresnek nevezni a választási győzelem miatt, de mint mondja, azt nem a nép döntötte el, hogy 45 százalékos eredményből kétharmaduk lett. Azt mondja, ha Orbánnak öt percre megjönne az esze, akkor segítene választ találni az Unió tényleges problémáira.

Szokott-e még Arisztotelészt idézni ógörögül, fejből?

Csak akkor, ha Arisztotelészről tartok előadást. Manapság ritkán teszem, csak ha olyan közönség előtt beszélek, akik értenek ógörögül, hiszen nem vagyok sznob.

És nem kell felkészülnie előadás előtt?

Arisztotelészre és általában a klasszikusokra nem kell felkészülnöm, olyan sokszor tanítottam őket.

85 évesen büszke lehet erre…

Nem vagyok büszke. Az én szakmámban ez természetes, mondhatnám.

Azért az idős Kant utolsó korszakát szokták szenilisnek emlegetni.

Arra céloz, hogy nem vagyok szenilis? Kant valószínűleg beteg volt, de akkor még nem ismerték az Alzheimer-kórt.

Ma is tanít?

Igen tanítok, de nem állandóan. Korábban állandóan tanítottam, elsősorban New Yorkban, de most már csak a nyári egyetemen, tavaly pedig Bécsben.

Az ELTE-n már nem óraadó?

Nem tanítok az ELTE-n.

Van ennek köze ahhoz, hogy önt elég komoly támadás érte pályázati pénzek miatt?

Nem hiszem, inkább arról van szó, hogy ma nincs az ELTE-nek pénze. Három éve meghívtak egy kurzusra, akkor valahonnan kaptak, de ingyen is szívesen tanítok. Azt hiszem, ha nagyon akarnék, semmi akadálya nem lenne, hogy tanítsak az ELTE-n, ahol professor emeritus vagyok. Így alakult, nagyon sokfelé utazom és tartok előadást -  Magyarországon is -, mindent nem tudok elvállalni.

És hol van az otthona, hol érzi magát otthon?

Itt vagyok otthon, természetesen. Itt születtem, és 50 éves koromig itt laktam Magyarországon, Budapesten. De azért, ha New Yorkba megyek, ott is otthon érzem magam, valamilyen fokon.

Ausztráliában is éltek egy ideig…

Kilenc évig. De ott kevésbé érzem magam otthon, csak Melbourne-ben, ahol tanítottam. Különben az országokat, ahol tanítottam, nem nagyon ismerem, csak a városokat, ahol az egyetemek vagy főiskolák vannak, amelyeken előadtam. Soha nem volt időm kirándulni.

Kik élnek még az 1973-as „filozófusper” áldozatai közül?

Márkus György Sydney-ben, ő nemrég volt 80 éves. Magyarországon pedig Vajda Mihály, aki még csak 79 éves fiatalember. Az utánunk következő generációból vannak néhányan, akik élnek és dolgoznak, de a mi generációnkból már nem nagyon.

Visszafelé menve az időben, megkérdezhetem, hogy 1944-45-ben mit csinált?

Hogy ’44-ben mit csináltam? Inkább azt kellene kérdeznie, mit csináltak velem, hiszen én csak reagáltam. Ha az embert halálra ítélik, és nem tudja, mikor fogják végrehajtani, akkor menekül az ítélet végrehajtása elől. És aztán, ha valamilyen módon túléli, azt sem lehet éppen aktív tevékenységnek nevezni. ’45 egészen más, ugye, kijöttem a gettóból és elkezdtem tájékozódni. Először is árvaházban voltam Újszegeden; apámat Auschwitzben megölték, anyámnak pedig semmi állása nem volt.  Az árvaházban ismerkedtem meg a cionista mozgalommal, két évig az egyik polgári cionista mozgalomban voltam tevékeny. Aztán ’47-ben beiratkoztam az egyetemre. Először fizikát kezdtem tanulni, de az akkori barátom, későbbi első férjem, Hermann István elvitt Lukács György órájára. Lukácsnál rájöttem, hogy a filozófia az, ami én vagyok, hogy ezt akarom megérteni és egész életemben csinálni. Egy kicsit költőien úgy is mondhatnám:ez volt az én csillagom. Megtaláltam a csillagom és attól kezdve vakon mentem utána. Nagyon ritkán hoztam életemben racionális döntéseket -, hogy mi helyes és mi nem -, mindig mentem ösztönösen a csillagom után. Úgy gondoltam, az vezérel és azt teszem, amit nekem a csillagom felkínál. Máig ezt teszem.

És arra emlékszik, hogy mit csinált ’44 március 19-én?

Iskolában voltam. Vasárnap volt, a zsidó gimnáziumban szombaton nem volt tanítás, vasárnap igen. Bejött a matematikatanár és azt mondta, lányok, menjenek haza, a németek megszállták Magyarországot. Hazamentem és mondtam a szüleimnek, elmegyek egy koncertre a Vigadóba. Sztravinszkij Tűzmadarát játszották, és én még nem hallottam. Ne felejtse el, olyan idők voltak, amikor csak akkor hallhatott az ember zenét, ha ott volt, ahol játszottak. Sokszor elmeséltem már; anyám rettenetesen tiltakozott: ne menj ki, veszélyes, a németek rögtön Budapesten lesznek. Mire én azt mondtam, anyu, valószínűleg életemben utoljára van módom hangversenyre menni, és az apám azt mondta: menj! Később kicsit megbántam, a Vigadó teljesen üres volt és mikor kijöttem, az Akadémia előtt ott álltak a német tankok. Nem volt nagyon jó ötlet, de csak azért is elmentem, mert én egy csakazértis ember vagyok.

És ez a nap különleges, aminek emlékművet kell állítani?

Ez nap a halálos ítéletem napja volt, akkor mondták ki a halálos ítéletet mindannyiunkról: magyar zsidókról. És nem a németek, a magyar hatóságok hajtották végre ezt a halálos ítéletet – ez számomra a nap jelentősége. Az emlékmű pedig egyrészt történelemhamisítás, másrészt esztétikai botrány. Más véleményem nincs róla.