Fegyvert ragadna a litván vaslady

Publikálás dátuma
2014.05.12. 11:02

Egyik jelölt sem kapott abszolút többséget Litvániában, az elnökválasztáson. A hivatalban lévő, a litván vasladynek is nevezett Dalia Grybauskaite alig maradt el az újraválasztástól, 46,4 százalékot szerzett. Igaz, az előzetes felmérések ötven százalék feletti eredményt jósoltak neki. 

A második fordulóban a szociáldemokrata Zigmantas Balcytis volt EP-képviselő lesz az ellenfele, aki 14 százalékot kapott. Harmadik helyen végzett a parlament volt elnöke, a munkáspárti Arturas Paulauskas valamivel több mint 12 százalékkal. A voksoláson ötven százalék alatti volt a részvétel, ami a legalacsonyabb a balti állam függetlenné válása óta.

Dalia Grybauskaite a 2009-es voksolás alkalmával még 69,04 százalékos eredményt ért el 51,67 százalékos részvétel mellett. A korábbinál most jóval nagyobb figyelem terelődött a litván államfőválasztásra az ukrajnai helyzet miatt. Grybauskaite azon politikusok közé tartozott, akik hevesen követelték az amerikai csapatok jelenlétét a balti térségben.

Egy ízben úgy foglalt állást, amennyiben Oroszország hazája ellen fordulna, úgy ő maga is fegyvert fogna. Szociáldemokrata kihívója, Zigmantas Balcytis ezzel szemben úgy vélte, párbeszédet kellene folytatni a Kremllel. Algis Krupavicius litván professzor a Guardianban úgy vélte, az ukrán válság hatásai a voksolás során is érzékelhetőek voltak.

A második forduló favoritja így is a hivataalban lévő elnök. Grybauskaite 1956-ban Vilniusban született. Szentpéterváron, a közgazdaságtudományból diplomát, 1983-1989 között a szovjet, majd 1989-1990 között a litván kommunista párt tagja volt. 1988-ban Moszkvában szerzett doktori fokozatot.

1990-ben a washingtoni Georgetown Egyetemen folytatta tanulmányait. 1993-ban került a külügyminisztériumhoz, 1996-ban az Egyesült Államokba akkreditálták nagykövetnek. 1999-ben pénzügyminiszterhelyettessé, 2000-ben külügyminiszterhelyettessé nevezték ki. 2001-ben került a pénzügyi tárca élére Algirdas Brazauskas kormányában. Litvánia uniós csatlakozásakor, 2004 májusában uniós biztos lett. 2005-ben az év uniós biztosává választották.

Több ízben bírálta az EU költségvetését, amely szerinte nem felel meg a kor kihívásainak, mert túl nagy összegeket költenek az agráriumra. 2008-ban gyökeresen új büdzsét mutatott be. Több ízben illette bírálattal Gedimas Kirkilas litván kormányát, amely szerinte rossz válaszokat adott a gazdasági válságra.

A recesszió kétszámjegyű volt, a munkanélküliség 2009 márciusában elérte a 15,5 százalékot. Ebben a helyzetben választották meg elsöprő többséggel államfőnek. Szakértők szerint nagy szerepe volt ebben gazdasági hozzáértésének. 2013 decemberében bejelentette, bojkottálja a szocsi téli olimpiát az oroszországi emberi jogsértések miatt. A litván elnök feketeöves karatés.

Szerző
Témák
Litvánia
Frissítve: 2014.05.12. 22:30

"Vérrel összefröcskölt bűnös szavazócédula"

A kelet-ukrajnai Donyecki és Luhanszki megyében lebonyolított népszavazások és provokációk mögött "orosz követelményeknek megfelelően felfegyverzett és kiképzett" terrorista bűncsoportok állnak - közölte hétfő hajnalban az ukrán külügyminisztérium.

A tárca leszögezte, hogy a "Krem által szervezett és pénzelt" népszavazások jogilag semmisek, és semmilyen jogi következményeik sem lesznek Ukrajna területi épségére és berendezkedésére nézve. A minisztérium szerint ennek a "bűnös bohózatnak" a szervezői tudatosan megsértették Ukrajna alkotmányát és törvényeit, és figyelmen kívül hagyták Kijev és a nemzetközi közösség felhívásait.

"Az ukrajnai állampolgárok túlnyomó többsége a Donyecki és a Luhanszki megyében nem vesz részt az ilyen az önkényes cselekményekben, és nem veszi kezébe a honfitársai vérével összefröcskölt bűnös szavazócédulát" - áll a közleményben, amelyet az UNIAN hírügynökség idézett. A dokumentum leszögezi azt is, hogy az ukrán nép nem ismer el semmilyen "terrorista referendumot" sem a Donyecki, sem a Luhanszki megyében, sem pedig a Krím félszigeten.

A Donyecki és Luhanszki megyében vasárnap szerveztek népszavazást a két terület jogállásáról a helyi szakadár erők. A donyecki választási bizottság szerint a donyecki szavazáson részt vevők csaknem 90 százaléka a függetlenségre szavazott, míg a Luhanszki megyében hétfőn teszik közzé az eredményeket.

A népszavazással egy időben ukránbarát erők és szakadárok közötti fegyveres összecsapást történt Krasznoarmijszk településen, és két ember meghalt. Olyan hírek láttak napvilágot, hogy a fegyveres szakadárokra vérdíjat kitűző Ihor Kolomojszkij milliárdos üzletember által verbuvált Dnyipro nevű zászlóalj zavarta meg a népszavazást. Az ukrán belügyminisztérium azonban hétfőre virradóra cáfolta, hogy a különlegesen kiképezett katonákból álló, a belügyi csapatokhoz tartozó zászlóalj részt vett volna az ottani eseményekben. A tárca szerint az alakulat nem hagyta el a Dnyipropetrovszki megye területét.

Szerző

Gyanúsan hamar hirdettek végeredményt Donyeckben

A szavazáson részt vevők csaknem 90 százaléka a Donyecki megye függetlenségére szavazott a terület jogállásáról tartott vasárnapi népszavazáson, a másik kelet-ukrajnai szakadár területen, a Luhanszki megyében pedig csak hétfőn hozzák nyilvánosságra az ottani referendum eredményeit - közölték a helyi választási bizottság illetékesei.

A Ria Novosztyi orosz hírügynökség szerint Roman Ljahin, a szakadárok által "Donyecki Népköztársaságnak" nevezett megye választási bizottságának elnöke az előzetes eredményeket ismertető sajtótájékoztatóján közölte, hogy a választópolgárok 89,07 százaléka adta voksát a terület függetlenségére, míg 10,19 százalékuk ellene szavazott. A szavazócédulák 0,74 százaléka érvénytelen volt. Ljahin szerint a részvételi arány 74,87 százalékos volt.

A végleges eredményeket ma hozzák nyilvánosságra.

A választási bizottság elnöke úgy fogalmazott, hogy "meglepően könnyű volt megszámolni a voksokat, mivel viszonylag kevesen szavaztak nemmel, ráadásul az elrontott szavazócédulák aránya is elenyésző volt".

A másik, jobbára ugyancsak oroszajkúak lakta szakadár területen, a Luhanszki megyében helyi idő szerint éjfél után mintegy egy órával közölték, hogy az első eredményeket a vasárnap tartott népszavazásról csak hétfő reggel hozzák nyilvánosságra. Olekszandr Malihin, az ottani választási bizottság elnöke sajtótájékoztatóján csak annyit közölt, hogy a részvételi arány 81 százalékos volt.

Vaszilij Nyikityin, a szakadár fegyveres alakulat, az úgynevezett "délkeleti hadsereg" szóvivője azt mondta, hogy helyi idő szerint délután öt vagy hat órakor tartandó "össznépi gyűlésen" hozzák nyilvánosságra a népszavazás hivatalos eredményeit", és megvitatják a "Luhanszki Népköztársaság" további teendőit.

A kijevi hírportálok finom gúnnyal tudósítottak arról, hogy a donyecki választási bizottságnak milyen gyorsan sikerült összesítenie a voksokat. Az Ukrinform hírügynökség megjegyzi, hogy a "terroristák" választási bizottsága nem tudta magát visszafogni, és "fenomenális gyorsasággal", az urnák zárása után már másfél órával hozta nyilvánosságra az eredményt. Az UNIAN úgy fogalmazott, hogy "a donyecki szeparatisták gyors voksszámolóknak bizonyultak".

A hírügynökség a kételyeket erősítendő megjegyzi, hogy a Donyecki megyében 3,35 millió szavazásra jogosult polgár él, 21 szavazókörzetnek és 2425 szavazóhelyiségnek kell működnie. Egyedül a megyeszékhelyen, Donyeck városában 706 ezer szavazásra jogosult polgár él és 371 szavazókörzet van.

Szerző