Fegyvert ragadna a litván vaslady

Egyik jelölt sem kapott abszolút többséget Litvániában, az elnökválasztáson. A hivatalban lévő, a litván vasladynek is nevezett Dalia Grybauskaite alig maradt el az újraválasztástól, 46,4 százalékot szerzett. Igaz, az előzetes felmérések ötven százalék feletti eredményt jósoltak neki.

A második fordulóban a szociáldemokrata Zigmantas Balcytis volt EP-képviselő lesz az ellenfele, aki 14 százalékot kapott. Harmadik helyen végzett a parlament volt elnöke, a munkáspárti Arturas Paulauskas valamivel több mint 12 százalékkal. A voksoláson ötven százalék alatti volt a részvétel, ami a legalacsonyabb a balti állam függetlenné válása óta.

Dalia Grybauskaite a 2009-es voksolás alkalmával még 69,04 százalékos eredményt ért el 51,67 százalékos részvétel mellett. A korábbinál most jóval nagyobb figyelem terelődött a litván államfőválasztásra az ukrajnai helyzet miatt. Grybauskaite azon politikusok közé tartozott, akik hevesen követelték az amerikai csapatok jelenlétét a balti térségben.

Egy ízben úgy foglalt állást, amennyiben Oroszország hazája ellen fordulna, úgy ő maga is fegyvert fogna. Szociáldemokrata kihívója, Zigmantas Balcytis ezzel szemben úgy vélte, párbeszédet kellene folytatni a Kremllel. Algis Krupavicius litván professzor a Guardianban úgy vélte, az ukrán válság hatásai a voksolás során is érzékelhetőek voltak.

A második forduló favoritja így is a hivataalban lévő elnök. Grybauskaite 1956-ban Vilniusban született. Szentpéterváron, a közgazdaságtudományból diplomát, 1983-1989 között a szovjet, majd 1989-1990 között a litván kommunista párt tagja volt. 1988-ban Moszkvában szerzett doktori fokozatot.

1990-ben a washingtoni Georgetown Egyetemen folytatta tanulmányait. 1993-ban került a külügyminisztériumhoz, 1996-ban az Egyesült Államokba akkreditálták nagykövetnek. 1999-ben pénzügyminiszterhelyettessé, 2000-ben külügyminiszterhelyettessé nevezték ki. 2001-ben került a pénzügyi tárca élére Algirdas Brazauskas kormányában. Litvánia uniós csatlakozásakor, 2004 májusában uniós biztos lett. 2005-ben az év uniós biztosává választották.

Több ízben bírálta az EU költségvetését, amely szerinte nem felel meg a kor kihívásainak, mert túl nagy összegeket költenek az agráriumra. 2008-ban gyökeresen új büdzsét mutatott be. Több ízben illette bírálattal Gedimas Kirkilas litván kormányát, amely szerinte rossz válaszokat adott a gazdasági válságra.

A recesszió kétszámjegyű volt, a munkanélküliség 2009 márciusában elérte a 15,5 százalékot. Ebben a helyzetben választották meg elsöprő többséggel államfőnek. Szakértők szerint nagy szerepe volt ebben gazdasági hozzáértésének. 2013 decemberében bejelentette, bojkottálja a szocsi téli olimpiát az oroszországi emberi jogsértések miatt. A litván elnök feketeöves karatés.