Az uniós illetékes a tagországok külügyminisztereinek tanácskozására érkezve arról beszélt, hogy a tárcavezetők áttekintik a hétvége eseményeit, a szeparatista népszavazásokat is. Megerősítette, hogy a tanácskozásra meghívták Didier Burkhaltert, az ország elnökségét is ellátó svájci külügyminisztert, aki az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet soros elnöki posztját is betölti. Burkhalter a múlt héten Moszkvában találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Ashton elmondta: szeretné közvetlenül az ő beszámolóját hallani az orosz elnökkel folytatott megbeszélésekről, illetve az elképzeléseit arra vonatkozólag, hogyan tovább a válság kezelésében.
Frans Timmermans holland külügyminiszter a találkozó előtt arra az álláspontra helyezkedett, hogy az EBESZ-nek kulcsfontosságú feladata lehet abban, hogy a zűrzavar és a vérontás véget érjen Ukrajnában. A "népszavazásokról" úgy nyilatkozott, hogy azok a választások megszervezésével szemben támasztott legalapvetőbb követelményeknek sem feleltek meg.
"Ezeknek a népszavazásoknak zéró a hitelessége az egész világ számára, minden nemzetközi testület szabályai alapján törvénytelenek" - közölte William Hague brit külügyminiszter, aki szerint a szervezők nem is próbáltak úgy tenni, mintha a nemzetközi követelményeknek való megfelelés lenne a céljuk.
A brit diplomácia vezetője a május 25-re kiírt ukrán elnökválasztás fontosságát hangsúlyozta, és arra az álláspontra helyezkedett, hogy az ország túlnyomó többségében azt bármilyen nehézség nélkül meg lehet rendezni. William Hague szerint folytatni kell az Oroszországgal szembeni széles körű, mélyreható gazdasági szankciók előkészítését.
"Nagyon fontos, hogy megmutassuk, hogy készek vagyunk bevezetni a szankciók harmadik körét, ha Oroszország nem megfelelően áll az elnökválasztáshoz" - hangsúlyozta Hague, ugyanakkor óvott attól, hogy bárki is "tűréshatárokat" fektessen le, mert azok szerinte arra bátorítanák Oroszországot, hogy próbára tegye ezeket a határokat.
Carl Bildt svéd külügyminiszter érkezésekor kétségeket támasztott Vlagyimir Putyin szavahihetőségével kapcsolatban.
"Moszkvát inkább a tettei, mint a szavai alapján kell megítélni. Ezt megtanulhattuk az elmúlt hónapokban" - közölte Bildt.
Didier Reynders belga külügyminiszter pedig arról beszélt, hogy az elnökválasztás az egyetlen igazi választás Ukrajnában, és előrelépésre van szükség, hogy az EBESZ választási megfigyelő missziót menesszen az országba, amelyet az Európai Uniónak is támogatnia kell.
"Arra van szükség, hogy mindenki kimondhassa, van egy elnök, akit megválasztottak, és akivel lehet érdemben tárgyalni" - húzta alá Reynders.
Az MTI-nek nyilatkozó diplomáciai forrás szerint a külügyminiszterek elé kerül egy olyan rendelettervezet, amely kibővíti, hogy kik ellen és milyen szempontok alapján lehet szankciókat bevezetni, Ukrajna szuverenitásának, területi egységének megsértése, veszélyeztetése miatt. Emellett a tagállamok diplomatái egy olyan listát is előkészítettek, amely 14 személlyel és két vállalattal egészítheti ki az eddig szankciókkal sújtottak listáját.
A forrás többet nem árult el, mindössze annyit mondott, hogy jelentőségében egyelőre nem a Gazpromhoz vagy a Rosznyefthez mérhető cégekről van szó. A neve elhallgatását kérő diplomata úgy értékelte, hogy a tagállamokat most az osztja meg, hogyan értékeljék, amit Vlagyimir Putyin mondott a múlt hét második felében, miszerint a május 25-re kiírt ukrán elnökválasztást a helyes irányba tett lépésnek tekinti, és az - ennek ellenére később részben mégis megtartott - kelet-ukrajnai népszavazások elhalasztása mellett foglalt állást.