Országgyűlés;Demokratikus Koalíció;Rubovszky György;
2014-05-12 15:22:00
Rubovszky György, a bizottság KDNP-s elnöke vetette fel, az alakuló ülés után "folyosói mendemondák" voltak arról, hogy a négy DK-s politikus nem mondott esküszöveget. Megemlítette, hogy az ülésen ő is végighallgatta az esküszöveg kiegészítését.
Felmerült annak veszélye, hogy az esküokmányt nem a törvényben előírt módon írják alá - tette hozzá, azt kezdeményezve, hogy ellenőrizzék le, szabályos-e az aláírás.
Az alkotmányügyi bizottság jogutódjaként működő testület elnöke közölte, azt nem tudja ellenőrizni, hogy a törvényes esküszöveget mondták-e, az az egyetlen bizonyíték, hogy az okmányt toldozgatás-foldozgatás, szavak kicserélése nélkül aláírták.
Rubovszky György kitért arra, hogy a szombati plenáris ülésen Kövér László házelnök bejelentette, hogy az esküokmányokat rendben aláírták a képviselők. Ennek ellenére - folytatta - , nem mintha kételkedne a házelnöki bejelentésben, javasolja, kérjék meg a jegyzői irodát, hogy az igazságügyi bizottság következő ülésén megnézhesse az okmányokat.
Apáti István (Jobbik) szerint a négy képviselőnek "érdemes jobban a körmére nézni", ne csak az írásbeli szöveget vizsgálják, hanem a videofelvételek alapján azt is, mondták-e az esküszövegét.
Rubovszky György közölte, az országgyűlési törvény az eskü elmondását és az esküokmány aláírását együttes feltételként szabja meg a mandátum érvényességéhez, és egy alkotmánybírósági határozat azt is meghatározza, hogy az esküszövegnek teljes terjedelmében el kell hangoznia.
A videofelvétellel összefüggésben pedig azt mondta, mind a 199 képviselő felvételét meg kellene vizsgálni, mert a szóbeliséget attól is meg kell követelni, aki levegővétel miatt nem mondta el a szövegrészt vagy kihagyott egy szót.
Az igazságügyi bizottság Apáti István javaslatát egy igen szavazattal, 10 tartózkodás mellett nem fogadta el. Kilenc igen szavazattal, két tartózkodás mellett a képviselők megszavazták, hogy a bizottság következő ülésére kérjék be a négy képviselő okmányát.
A DK-s Molnár Csaba független országgyűlési képviselő az alakuló ülés után kedden közölte, hogy a DK-hoz tartozó négy országgyűlési képviselő (rajta kívül Gyurcsány Ferenc, Oláh Lajos, Vadai Ágnes) azért fűzött kiegészítést a képviselői esküjéhez, mert sem jónak, sem pedig legitimnek nem tartják az alaptörvényt, amire meg kellett esküdniük.
Orbán Viktor (Fidesz) és Semjén Zsolt (KDNP) által benyújtott, Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslatról Rubovszky György az igazságügyi bizottság ülésén azt mondta, az részben egyszerűsíti a minisztériumok elnevezését, részben a közigazgatási feladatkört az igazságügyi minisztériumról leválasztja. Mint mondta, tudomása szerint a közigazgatást a végrehajtási rendelet a Miniszterelnökséghez helyezi.
Szabó Sándor (MSZP) azt mondta, bár a minisztériumi struktúra kialakítása a mindenkori kormánytöbbség joga és felelőssége, de a csúcsminisztérium rendszert, annak elégtelen és költséges volta miatt, nem tudják támogatni.
2010-ben a csúcsminisztériumok létrejötte után valóban kevesebb lett a miniszterek száma, de duplájára, 24-re nőtt az államtitkárok száma és jelentősen megnövekedett a helyettes államtitkáré is - fejtette ki, hozzátéve, hogy 2014 tavaszán az új kormány felállása előtt 187 állami vezetőt lehetett összeszámolni.
A bizottság 9 igen szavazattal, két tartózkodás mellett tárgysorozatba vette a javaslatot.