MSZP: egyenlő munkáért egyenlő bért a nőknek!

Az MSZP európai parlamenti programjának egyik kiemelt eleme, hogy a nők egyenlő munkáért egyenlő bért kapjanak Magyarországon is - mondta Gurmai Zita európai parlamenti (EP-) képviselő hétfőn Salgótarjánban.

 A szocialista politikus a Fő téren tartott sajtótájékoztatón kifejtette: ezt az elvet megfogalmazta az 1957-es Római szerződés, de a magyar alaptörvénybe nem került be, az arány pedig romlott az elmúlt négy évben, és a magyar nők már évi 75 napot dolgoznak "ingyen".

Gurman Zita hozzátette: az Európai Unió 28 országából a baloldal kormányon, illetve kormányban van, így van esély arra, hogy "Európa ismét balra forduljon". Konkrét példaként említette, hogy az unió nem foglalkozott az ifjúsági munkanélküliséggel, miközben a bankokat 1,7 trilliárd euróval segítették.

Gúr Roland, az MSZP EP-képviselőjelöltje a párt programjából - a Nógrád megyei helyszín miatt - a munkahelyteremtés fontosságát emelte ki. Azt mondta, ez a kormánynak nem sikerült, "hiszen a statisztikai eredményeken kívül nem tudott felmutatni konkrét eredményeket".

A képviselőjelölt szerint a hátrányos helyzetű térségekben hangsúlyosabbnak kell lennie a szak-, át- és továbbképzésnek, átvéve a legjobb nemzetközi gyakorlatokat. Az MSZP az Európai Parlamentben az Európai Munka Törvénykönyvét is szeretné megalkotni, mert a mai magyar szabályozás nem védi a munkavállalókat - tette hozzá.

Európa tiszteli a magyarokat, Európának egyedül a magyar kormánnyal van baja. A tiszteletet pedig nem követelni kell, hanem kivívni. A kormánynak ezt eddig nem sikerült" - fogalmazott Gúr Roland a Fidesz-KDNP EP-kampányszlogenjére utalva.

Szerző

Palkovics: ha májusig nincs alku az MTA-val, "új opciók lépnek életbe"

Publikálás dátuma
2019.03.21 10:28

Fotó: Népszava/ Vajda József
A Lovász László elnökkel eddig lefektetett elvekhez a miniszter szerint tartani fogják magukat, "miután itt komoly emberekről van szó".
"Május 6-7-én lesz az Akadémia közgyűlése, az ottani döntésének a függvényében fog majd eldőlni, hogy milyen formában működtetjük a kutatóhálózatot" - fejtegette az atv.hu-nak Palkovics László innovációs miniszter. Ha ott vétót emelne a közgyűlés, akkor viszont nem terjesztené be egyoldalúan Palkovics az akadémiai törvény módosításáról szóló javaslatot az Országgyűlésnek; állítja, új tárgyalások kezdődnének. Eddigi tárgyalásukról az MTA elnökével a miniszter azt mondta:
"bízom benne, hogy nem vezet majd Lovász elnök úrnak a lemondásához".
Szerinte az eddig lefektetett elvekhez ugyanakkor tartani fogják magukat, "miután itt komoly emberekről van szó", így csak az Akadémia közgyűlésének kell "az ügyben bölcsnek lennie". Hozzátette:
"egy dolog biztos viszont, és ez a felelősség kérdése: azt nem lehet megengedni, hogy az akadémiai kutatóintézet hálózatának az érdeke bizonyos határon túl sérüljön május után".
Május 31-ig az MTA megkapja teljes finanszírozását Palkovics szerint, aztán "utána új opciók lépnek életbe". Ha megállapodnak a közgyűléssel, a törvénymódosítást beterjesztik a parlamentnek, ha nem, "akkor ősszel terjesztjük be".
Azt is megkérdezte az atv.hu, hogy a kormány - az általa példaként gyakran felemlegetett német Max Planck Társaságokhoz hasonlóan - miért nem ad 500-600 milliárdot az új kutatóintézeti modellre, így biztosítva annak függetlenségét. Tény ugyanis, hogy a kutatóintézetek leválasztása után nem a parlament, hanem a kormány, annak egy minisztériuma döntene a pénzről. Palkovics erre csak azt mondta: "a mi véleményünk az volt, hogy az az alapítványi forma, ami a Corvinus Egyetemet működtetni fogja, egy kiváló forma lenne itt is, de ebben még nem állapodtunk meg az Akadémiával".

Tagadás és mellébeszélés

Tavaly nyár óta tart a küzdelem a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) között, a kutatóintézetek jövőjéről. Palkovics László, az ITM minisztere igyekszik az ötezer embert foglalkoztató kutatóhálózatot kivenni az akadémia fennhatósága alól, és egy eddig ismeretlen célú átszervezés után a minisztérium irányítása alá venni.
Palkovics eközben számtalan interjút adott és számtalanszor nyilatkozott, és mivel tudósokkal áll szemben, ezekről nemrég elkészült egy elemzés. Ebből az derül ki: védekezve támadás, semmitmondó frázisok és tagadás jellemzi a miniszter megszólalásait, akinek úgy tűnik, annyi a végső érve, hogy nem szabad vitatkozni, mert aki vitatkozik, az ellenség.

Kikacagták, lehazugozták brüsszeli sajtótájékoztatóján Orbán Viktort

Publikálás dátuma
2019.03.21 10:26

Fotó: AFP/ EMMANUEL DUNAND
Az újságírók jót szórakoztak azon, hogy Orbán szerint sosem folytattak kampányt Juncker ellen.
Akaratán kívül is mókamesterré vált szerdán, brüsszeli sajtótájékoztatóján a magyar miniszterelnök, ahol a néppárti döntésről beszélt magyar és külföldi újságírók előtt. Orbánt a Jean-Claude Juncker néppárti elnök ellen indított kampányáról kérdezték, mire azt találta mondani, hogy: 
Sohasem folytattunk kampányt Juncker ellen – megvan a személyes véleményem róla, de mi csak tájékoztató kampányt indítottunk az Unió jövőbeli céljairól
Erre már mondat közben kitört a jóízű röhögés, valaki azt is bekiabálta neki, hogy „liar”, hazug. Az eseményről az Index videót készített, a jelenet a 12:31 percnél indul.

Ez nem választási kampány. Ja, mégis az

Orbán azt is cáfolni próbálta, hogy a Soros-Juncker összeesküsvést sejtető propagandával az EP-választásra hangoltak volna, mondván, ez kormányzati tájékoztatási program volt, a Fidesz saját kampánya pedig valamikor áprilisban kezdődik. Apró szépséghiba, hogy ezt az állítást Szijjártó Péter külügyminiszter cáfolta:
„Ez egy választási kampány, úgyhogy nem kellene meglepődni azon, hogy plakátok jelennek meg közterületeken.”
-mondta a külügyminiszter egy BBC-nek adott interjúban, (a beszélgetés itt is meghallgatható) amivel gyakorlatilag elismerte, hogy a kormány közpénzből tolja meg a Fidesz saját pártkampányát. Utóbbi tiltott pártfinanszírozásnak számít, az ilyesmit szankcionálni tudó intézmények viszont széttárták kezüket, mikor a Demokratikus Koalíció vizsgálatot követelt az ügyben: az Állami Számvevőszék arra hivatkozott, hogy ők kizárólag az országgyűlési választások tekintetében végezhenek ellenőrzést a vonatkozó törvényi előírások szerint – a Nemzeti Választási Bizottság pedig azért utasította vissza a vizsgálatot, mert még nincs kampányidőszak.
Frissítve: 2019.03.21 10:53