Balog Zoltán;L. Simon László;Esterházy-kastély;Nemzeti Kulturális Alap;Cseh Tamás Program;

2014-05-13 07:47:00

PANKKK-osított Cseh Tamás-program

Lemondott L. Simon László az NKA alelnöki tisztségéről, mert a poszt összeférhetetlen az országgyűlési képviselőséggel - derült ki egy tegnapi sajtótájékoztatón. L. Simon tanácsadóként továbbra is foglalkozhat az alap ügyeivel, egyelőre nem neveznek ki helyette az NKA élére operatív vezetőt, alelnököt. Balog Zoltán emberi erőforrás minisztere bejelentette, hogy  a kezdő kortárs könnyűzenét támogató Cseh Tamásról elnevezett  programot indítanak el. Hasonló már működött a szocialista kormányzat idején.

Összeférhetetlen a parlamenti képviselőséggel a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnöki posztja, ezért kénytelen volt lemondani a legfőbb kulturális pénzosztó alap operatív vezető tisztségéről L. Simon László.

A politikus 2011 októberétől volt az NKA elnöke, majd államtitkári kinevezése után, 2012 júliusától töltötte be az alelnöki pozíciót.

Mint ismeretes, a parlament kulturális bizottságának elnöki tisztét a Jobbik kapja, így L. Simon számára úgy tudjuk, csak a Budai Várnegyed hosszú távú fejlesztési koncepciójának kidolgozásáért és a fertődi Esterházy-kastély rekonstrukciójával kapcsolatos kormánybiztosi megbízatás marad.

Ismeretes, hogy Balog Zoltán miniszterrel nem felhőtlen a viszonya L. Simonnak, valószínű, ha Balog lesz a továbbra is az emberi erőforrások minisztere, amire nagy esély van, felhasználja az alkalmat, hogy saját emberét nevezze ki az alap élére.

Arra eddig nem volt példa, hogy a tárcavezető maga irányítsa az NKA operatív működését. Balog, mint miniszter, törvény szerint maradhat a mecénás alap elnöke, de fizetést nem kaphat érte.

Arról is szó volt a sajtótájékoztatón, hogy Cseh Tamás Program elnevezéssel új könnyűzenei programot indít az NKA, amelynek idén 400 millió, a következő két évben legalább 100-100 millió forint lesz a költségvetése. Az összeg a befolyó üres adathordozói díjakból áll rendelkezésre, jelentette be Balog Zoltán.

L. Simon László, az alap leköszönő alelnök hozzá tette, hogy az üres adathordozókból várhatóan mintegy 4 milliárd forint fog befolyni a jogkezelőkhöz. Ennek egynegyedét, tehát körülbelül 1 milliárd forintot - a széleskörű tiltakozás ellenére - elvették tavaly az Artisjustól, így a művészektől, s az NKA-ba csatornázták.

A döntést akkor minden egyeztetés nélkül hozták meg. Most - nyilván a tiltakozás hatására - zenei szervezettekkel egyeztetve ebből az összegből idén tehát 400 millió forintot fordítanak a Cseh Tamás Programra. L. Simon szerint arra törekednek, hogy a garantált a 100 millió forint mellett minden évben újabb forrásokat is bevonjanak.

Balog Zoltán elmondta, hogy 7 alapprogramban írnak ki pályázatokat: kezdő zenekarok, kezdő előadók, kis befogadó képességű, elsősorban fővároson kívüli rendezvényhelyszínek, a zenei menedzserképzés, illetve a nemzetközi piacon való megjelenés támogatása, felvilágosító reklámtevékenység is lesz a szellemi termékekről, valamint az aktív emlékezésre, a zenei emlékek gyűjtésére való ösztönzés is szerepel a tervek között.

A program gyakorlatilag Bozóki András, az első Gyurcsány kormány kulturális minisztere által elindított könnyűzenei PANKKK program felújításának tekinthető. A PANKKK egyébként L. Simon is utalt, annyit mondott, hogy most "átgondoltabban és a finanszírozást is megteremtve" folytatják a kezdő könnyű zenészek támogatását.

Egyik szemem sír, a másik nevet - kommentálta Bozóki András korábbi kulturális miniszter a Cseh Tamás Programot. "Örülök, hogy folytatják ezt a szerintem nagyon fontos kezdeményezést, hiszen a rockzene, a könnyűzene a kultúra része, jó, hogy ezt a magát nemzeti ügyek kormányának nevező kabinet is felismeri" - mondja Bozóki.

"Sajnálom ugyanakkor, hogy az elmúlt négy év alatt nem történt semmi ez ügyben." Bozóki fontos különbségnek nevezte, hogy a szintén 400 millió forinttal indult PANKKK program büdzséje a központi költségvetésből állt rendelkezésre, míg a mostani összeg az Artisjus pénzéből származik.

"Kérdés az is - teszi hozzá Bozóki - hogy kik döntenek majd a pályázatokról, hiszen jelenleg a zenei kollégiumban nincs könnyűzenei szakértő." Jó volna, ha olyanok bírálnák el a pályázatokat, akik értenek hozzá - tette hozzá az egykori politikus.