Megúszhatja a piramisjáték "hősnője" a börtönt?

Megúszhatja a börtönt Tribuszer Zoltánné, miután egy szakértői vélemény kimondta, a 90-es évek pilótajátékainak főhőse olyan beteg, hogy a tököli rabkórházban nem lehet kezelni – tudta meg a Blikk.

Tribuszernéval kapcsolatban 2010-ben ismét felmerült, hogy piramisjátékban csalt ki az emberekből pénzt. A nő ugyan tagad, de ítélet a héten várható: az ügyész letöltendő börtönbüntetést kért az asszonyra. Tribuszené és az ügyvédje feltehetően nem lesz ott a tárgyaláson.

A jelenleg egy budapesti albérletben élő, komlói nőt az ügyész azzal vádolja, hogy már 2008-as szabadulása után újrakezdte a hálózat kiépítését, ám minderre csak két év múlva derült fény. Tribuszerné a neki kölcsönt adóknak ésszerűtlenül magas kamatokat ígért, és az első belépőknek vissza is fizette a befektetett összeget. Később azonban ezt már nem tudta megtenni. Végül azt állította, egy futár 40 millió forintot hozott neki, ám el is rabolta tőle, így nem tudja visszaadni ügyfelei pénzét.

A teljes cikket itt olvashatja.

Szerző

Sokan töltenek le illegálisan e-könyveket

Tízből négy olvasó illegális forrásból is töltött már le e-könyvet - derül ki abból a felmérésből, amelyet a XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon készített a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH), a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a fesztivált rendező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE).

A HENT által az MTI-hez eljuttatott összegzés szerint a kérdőíveket a könyvfesztivál látogatói maguk tölthették ki a helyszínen. A kérdőívet kitöltők 71 százaléka nő volt, 68 százaléka felsőfokú végzettségű. Legtöbben a 31-44 évesek (30 százalék) és a 18-30 évesek (28 százalék) közül kerültek ki.

A kutatásban résztvevők majd egyharmada rendelkezik olyan eszközzel, amellyel tud elektronikus könyvet olvasni. A kérdőívet kitöltők csaknem fele már olvasott, további 9 százaléknyian pedig rendszeresen olvasnak e-könyvet.

A válaszadók 44 százaléka még egyáltalán nem olvasott e-könyvet (függetlenül attól, hogy van-e olvasásra alkalmas eszköze vagy sem), 28 százaléknak ugyan nincs olvasóeszköze, de olvas e-könyvet, és további 28 százaléknak van is olvasó eszköze és olvas is elektronikus könyvet.

Ha egy könyv nyomtatott és elektronikus formában is elérhető, a válaszadók 13 százaléka választja az e-könyvet, 84 százalékuk marad a hagyományos, nyomtatott formánál. Azon válaszadók közül, akiknek van e-könyv-olvasójuk, több mint egyharmadnyian választanák ez e-könyvet a hagyományossal szemben.

Az e-könyvet olvasók több mint fele hozzájut ahhoz a könyvhöz, amelyet olvasni szeretne. Csak valamivel kevesebb mint egyharmadnyian jelezték azt, hogy nem jutnak hozzá, mert sok könyv csak nyomtatott formában jelenik meg.

A válaszadók fele töltött már le az internetről könyvet. Közülük viszonylag sokan, 42 százaléknyian nyilatkoztak úgy, hogy volt példa arra, hogy illegális forrásból töltöttek le.

Az illegális tartalmak magas arányú használatát jelzi az is, hogy a letöltőknek mindössze 30 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egy e-könyv beszerzésekor figyel arra, hogy csak legális weboldalról szerezzen be könyvet.

A válaszadók 43 százaléka ugyan figyel arra, hogy legális legyen a letöltés, de igénybe vesz illegális forrást, ha a könyvhöz csak azon keresztül juthat hozzá. A kérdőívet kitöltők majd egynegyede számára pedig egyáltalán nem fontos, hogy legális vagy illegális a weboldal, ahonnan a könyveit letölti.

"A kérdőív eredményei rámutatnak arra, hogy az e-könyvek hazánkban is kezdenek valós alternatívát jelenteni az olvasóközönség számára. Bár a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület 2013-ban készített Hamisítás Magyarországon című fogyasztói kutatási jelentése szintén rámutat arra, hogy a fiatalok mintegy harmada használ illegális forrásból származó tartalmakat, arra is felhívja a figyelmet, hogy a megkérdezettek átlagosan 21 százaléka fizetne akkor a legális tartalomért, ha ahhoz olcsóbban juthatna hozzá, mint jelenleg" - idézi az SZTNH elnökét a közlemény.

Mint írják, Bendzsel Miklós feltétlenül szükségesnek tartja, hogy a könyvszakma és a HENT közös lépéseket tegyen az illegális felhasználások valós alternatíváját jelentő legális piaci modellek kialakítása és a tudatosságnövelés terén, így csökkentve a szürke felhasználások mértékét.

Zentai Péter László, az MKKE igazgatója szerint amennyire örvendetes, hogy az újdonságok iránt fogékony fiatal korosztály körében egyre elterjedtebb a korszerű e-könyvek használata, olyannyira megdöbbentő, hogy az elvileg legtudatosabb állampolgárok, a felsőfokú végzettségűek jelentős része számára szinte teljesen közömbös, hogy olvasnivalójukat legális vagy illegális forrásból szerzik-e.

"Nyilvánvaló, hogy az oktatás minden szintjén tudatosítani kell, hogy az illegális letöltés éppolyan lopás, mint a bolti tolvajlás. Legalább ennyire fontos azonban az is, hogy a kalózoldalak üzemeltetőire a törvény teljes szigorával kellene lesújtani" - idézi az MKKE igazgatóját a közlemény.

Szerző

Hatékony és igazságos Európát akar az LMP

 Az LMP szerint az Európai Uniós intézményrendszert viszonylag gyorsan át kell alakítani. Azt átláthatóbbá, számon kérhetőbbé, demokratikusabbá kell tenni - mondta Meszerics Tamás, az LMP európai parlamenti (EP-) listavezetője kedd reggel a Kossuth Rádió EP-választáson listát állító magyarországi pártokat bemutató műsorában.

Meszerics Tamás azt mondta, az LMP egy megbízható párt: azt csinálja amit mond, így olyan emberek szerepelnek a listáján, akik be is akarnak ülni az EP-be, és a programjukat is közzétették. Az LMP-nek a számonkérhetőség a legfontosabb, amiben az Európai Uniónak is meg kell változnia - hangsúlyozta a politikus.

Az LMP-s EP-listavezető szerint félreértés kisebb és nagyobb Európáról vitatkozni, az a kérdés, hogy jobb, hatékonyabb, igazságosabb lesz-e Európa vagy sem.

Meszerics Tamás szerint az utóbbihoz át kell alakítani az intézményrendszert. Példaként kiemelve rendkívül súlyos hiányosságnak nevezte, hogy jelenleg az EP nem kezdeményezhet törvényt. Ennek megváltoztatásában majdnem az összes frakció között egyetértés van - tette hozzá.

Meszerics Tamás rendívül fontosnak nevezte továbbá az európai energiafüggetlenség kérdését, amely biztosíthatja Magyarország számára, hogy leváljon az orosz függőségről.

Kitért arra, hogy a válság hatására 25 millió munkanélküli van Európában. Ennek kezelésére munkahelyteremtésre és összehangolt iparpolitikára van szükség az EU-ban - emelte ki az LMP EP-listavezetője.

Szerző