Európai Unió;Oroszország;szankciók;orosz gáz;ukrán válság;

- Moszkva készen áll a "gázháborúra"

Moszkva egyaránt kész a gáztárgyalásokra és a "gázháborúra" - állapította meg a Nyezaviszimaja Gazeta című orosz lap a földgáz áráról és az ukrán gázadósságról kialakult orosz-ukrán vitát elemző keddi cikkében.

A független újság véleménye szerint az orosz vezetés és a Gazprom állami energetikai cég megkezdték a felkészülést egy "álló gázháborúra" Ukrajnával. A lap emlékeztet arra, hogy az orosz energiaügyi minisztériumban közölték, a gázszerződés új feltételeiről csak azt követően tárgyalnak Kijevvel, ha az kifizeti az eddig felhalmozott adósságát, amely szerintük 3,5 millió dollárt tesz ki.

Anatolij Janovszkij orosz energiaügyi miniszterhelyettes kijelentette, keresik a lehetőséget, hogy lemondhassanak az ukrajnai földalatti gáztározók használatáról. Ez teljes mértékben megváltoztatja az Európába menő orosz gázexportnak a Szovjetunió idején kialakított rendszerét - hívta fel a figyelmet az orosz újság.

Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök hétfőn bejelentette, hogy Moszkva már június 3-án leállíthatja a gázszállítást Ukrajnába. Az orosz kormányfő Alekszej Millerrel, a Gazprom elnökével folytatott megbeszélést követően azt mondta, hogy az állami energetikai cég május 13-i dátummal kiállítja a gázszámlát Ukrajnának a várható júniusi szállításokra vonatkozóan. Ha az összeg június 3-án délelőtt 10 óráig nem érkezik meg, akkor a szállításokat leállítják.

Anatolij Janovszkij orosz energiaügyi miniszterhelyettes egy hétfői tájékoztatón azt mondta, hogy a Jamal-Európa, és az Északi Áramlat gázvezetékek teljes kapacitását, valamint az Opal vezetéket igénybe véve akár 15 milliárd köbméter földgázt is szállíthatnának évente Európába. Ez egyenlő azzal a mennyiséggel, amelyet az ukrajnai földalatti gáztározókban el tudnak helyezni. 

Az Északi Áramlat gázvezeték a Balti-tengeren keresztül szállít földgázt Oroszországból Németországba. A Gazpromnak ugyanakkor nincs hozzáférése az uniós szabályozás miatt az Északi Áramlatot a Cseh Köztársasággal összekapcsoló, Németország területén futó Opal gázvezetékhez.

Pavel Zavalnij, az Orosz Gázközösség nevű szervezet elnöke hétfőn úgy vélte, hogy a Gazprom az európai gáztározókat is felhasználhatja arra, hogy azokban halmozza fel a kontinens országainak téli ellátására szolgáló földgázt. Szerinte az európai tározók csak 50 százalékban kihasználtak és még 40-50 milliárd köbméter földgázt el lehet bennünk tárolni. Zavalnij azt mondta, hogy a legnagyobb veszély Bulgáriát és Bosznia-Hercegovinát fenyegeti, mert ezek az országok Ukrajnán kívül nem tudják máshonnan beszerezni az orosz energiahordozót. Kijev pedig nem árulja el, mennyi földgázt tárol. 

A Nyezaviszimaja Gazeta azt írta, egyes orosz ipari vállalkozók szerint ha nem politizálják át a gázkérdést, akkor háromoldalú (orosz-ukrán-EU) tárgyalásokon kompromisszumos megoldásra lehet jutni. 

Rusztam Tankajev, az orosz Kőolaj-és Földgázipari Szövetség vezető szakértője ezzel ellentétben nem látja értelmét a gáztárgyalásoknak a jelenlegi kijevi hatalommal, amelynek bizonytalan a helyzete, és nem tud stratégiai döntéseket hozni. Szerinte a gázár kérdése amúgy is az Európai Unió jogosultságává válhat. 

Mihail Krutyihin, a RusEnergy nevű cég szakértője szerint Oroszországnak az Európai Bizottság közvetlen részvétele nélkül kell tárgyalnia Ukrajnával a gáz áráról. 

Victor Ponta román kormányfő a Legfelső Védelmi Tanács (CSAT) összehívását kezdeményezte kedden, az ukrán válság fejleményeire és egyes orosz tisztségviselők Romániával szembeni "provokációira" hivatkozva.