Átverték a védőnőket, most hízelegnek nekik

Elvileg egy fantasztikus program is lehetne a védőnői, de túl sok sebből vérzik. Egyebek mellett így fogalmazott Herczog Mária az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának tagja, miután Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz európai parlamenti választási listavezetője és Bábiné Szottfried Gabriella, a védőnői hálózat megújításáért felelős miniszteri biztos arról beszélt, nyárra megkaphatja a hungarikum címet a jövőre százéves magyar védőnői szolgálat.

A fideszes politikusok szerint egyedülálló a védőnői szolgálat, hiszen egyszerre foglalkozik a gyermekgondozással, a várandós kismamákkal, a gyermekágyas édesanyákkal és a szűrésekkel is. Kifejtették, a magyar hálózat példaértékű lehet más uniós tagállamoknak is. "A védőnői szolgálat a mi nemzeti kincsünk" - mondták hozzátéve, az elmúlt négy évben 4,4 milliárd forinttal emelték meg a védőnői szolgáltatás támogatásának összegét.

Arról már nem beszéltek, hogy ez az összeg abból az uniós pályázati pénzből van, amit még a szocialista kormányok idején pályáztak meg, és nyertek el. A TÁMOP program "babérjait" viszont már a Fidesz kormány aratta le. Arról sem esett szó, hogy a fejlesztési források unión kívüli legnagyobb adományozója, a Norvég Alap biztosította volna, hogy minden védőnőnek legyen laptopja. Sokan ugyanis számítógép, illetve internet hiányában nagyon nehéz körülmények között végzik a munkájukat. Az úgynevezett komputer program azonban meghiúsult, miután a norvégok a Fidesz-kormány "egyezményszegése" miatt befagyasztották a támogatásukat.

Herczog Mária lapunknak elmondta, valóban példaértékű lehetne a magyar védőnői hálózat, hiszen sehol a világon nincs ilyen univerzális, minden gyerekre kiterjedő szolgáltatás, mint itt. Angliában például csak a veszélyeztetett gyerekekkel foglalkoznak a védőnők. Egyedülálló a 4 éves képzés is. Ám a hazai oktatás az indokoltnál "medikalizáltabb", a szociális és pszichológia képzés viszont elsikkad. Az is gond - magyarázta a szakember -, hogy egy-egy védőnőhöz 250 gyerek tartozik, ami "lehetetlen feladat elé állítja őket".

Körülbelül 500 védőnő van az országban, a kistelepüléseken nagyon rossz munkakörülmények között dolgoznak. 2004-ben készült egy módszertani anyag arról, miként kell felismeri például a bántalmazást. Ám ennek betartása nem kötelező, és nem számon kérhető - folytatta Herczog Mária. "Nem tudok olyan esetről, amikor egy védőnőt büntetőjogi felelősségre vontak azért, mert nem végezte rendesen a munkáját", pedig az utóbbi években több tragikus eset is történt. Ám ezeket nem követi elemzés, módszertani útmutatás.

Szanyi Tibor a szocialisták EP-listavezetője is közleményben utalt arra, hogy Pelczné Gáll Ildikó akkor nevezte európai szinten is egyedülállónak a védőnői szolgálat tevékenységét, amikor "Orbán és Lázár tevékenysége nyomán" felfüggesztették a norvég alap pénzeinek kifizetését. Ez pedig az egészségügyben 5,2 milliárd forintos kiesést jelent, a többi közt éppen a védőnők számára eredetileg biztosított fejlesztések elmaradását. Szanyi úgy fogalmazott: csodálatra méltó az a bőrvastagság, ami Pelczné Gál Ildikó arcát fedi, hogy képes néhány nappal e pénzek befagyasztása után épp a védőnőknek, rajtuk keresztül pedig a családoknak hízelegni.

Szerző

Vasmarokkal uralnák a minisztériumokat is

Sokkal nagyobb jelentőséggel bír az Országgyűlés által tegnap tárgyalt, az új Orbán-kormány minisztériumainak felsorolásáról szóló, rövidke törvényjavaslat, mint elsőre látszik. Egyrészt további, súlyos hatalomkoncentrációt készít elő, vagyis tovább nyirbálhatják a szaktárcák önállóságát a minisztériumi rangot kapó Miniszterelnökség javára. Másrészt gyengülhet a magyar külpolitika nyugati értékrend iránti elkötelezettsége, ráadásul a következő kormányváltáskor szinte lehetetlenné válik a távozó miniszterek "elszámoltathatósága".

Június 6-án kívánja bemutatni az új kormányt Orbán Viktor miniszterelnök - jelentette be Lázár János az Országgyűlés tegnapi ülésén. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár az Orbán Viktor és Semjén Zsolt által benyújtott, "Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslat" általános vitájában elmondta, "egy letisztult, világos és egyértelmű, nem bonyolult és nem politikai egyensúlyra törekvő" kormányzati struktúráról van szó. Az új rendszerben a Miniszterelnökségből minisztérium lesz - eddig államtitkársági "rangban" volt, így hivatalával együtt Lázár is miniszteri tisztséget kap -, amely felel az összkormányzati koordinációért, illetve az európai uniós források felosztásáért is.

Bár a parlamenti választások előtt Orbán Viktor is elismerte, a Fidesznek nincs választási programja (múlt szombati, újbóli kormányfővé választásakor a miniszterelnök nem is nyújtott be az Országgyűlésnek kormányprogramot), Lázár azzal érvelt a Miniszterelnökség megerősítése mellett, hogy a kormányfő munkaszervezetének mindig is az volt a feladata, hogy "behajtsa a választóknak tett kormányzati ígéreteket". A többi minisztérium hatásköreiről és feladatairól azonban az államtitkár semmit sem mondott, szerinte ugyanis "nincs abban a helyzetben", hogy "megnyugtató és kielégítő" válaszokat adjon. Mivel beszédében élesen megkülönböztette a "politikai minisztériumnak" nevezett Miniszterelnökséget a "szakpolitikai minisztériumoktól", szavai arra utalhatnak, hogy a szaktárcák teljesen betagozódnak a Miniszterelnökség alá, önállóságuk jelképessé válhat, és több, eddig döntési jogosultságot kivehetnek a kezükből.

Maga a minisztériumi struktúra lényegében azonos marad, bár a névváltozások mögött hatásköri és szemléletbeli módosulások húzódhatnak meg. Igazságügyi Minisztérium lesz a korábbi Közigazgatási és Igazságügyiből Minisztériumból, Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes tárcájából, ami azt jelezheti, hogy a közigazgatás átalakítása után nincs szükség Navracsics központi szerepére az államigazgatás élén, a pozíciót valószínűleg az erősödő Miniszterelnökség veszi át (a minisztert sajtóhírek szerint az Európai Bizottság egyik biztosának jelölheti a kormány). Külgazdasági és Külügyminisztérium lesz a korábbi Külügyminisztériumból, ami egyértelműen Szijjártó Péter várható külügyminiszteri kinevezésére utal.

Erre a - jelenleg a Miniszterelnökség külgazdasági és külügyi államtitkári tisztségében lévő - fideszes képviselő is utalt a Ház tegnapi ülésén, amikor kijelentette: "külgazdasági központú" külpolitikára van szüksége Magyarországnak. Vagyis véget érhet a Martonyi János külügyminiszter és államtitkára, Németh Zsolt által képviselt "értékközpontú", azaz atlanti és európai elkötelezettségű külpolitika, és "pragmatikusabb", megengedőbb diplomácia várható az autoriter államok irányában.

Az új kormányzati struktúra miatt az MSZP is aggódik. Harangozó Tamás a vitában kijelentette, a Miniszterelnökséget vezető miniszter "kézivezérlése" alá kerül a teljes államigazgatási apparátus valamennyi személyi döntése, és az uniós ezer milliárdok feletti rendelkezési jog. A szocialista képviselő hozzátette: a csúcsminisztériumokon alapuló, a korábbinál drágább struktúra tökéletesen megfelel arra, hogy "Orbán Viktor az álmatlan éjszakáin a noteszébe bejegyzett ötleteit gyorsan és ellentmondást nem tűrően végrehajtassa", azonban alkalmatlan a társadalom meglévő problémáinak megoldására.

Harangozó Tamás szerint a javaslatból az is kiolvasható, hogy az új kormány megalakulása után de facto Lázár János lesz Magyarország miniszterelnöke, akit a trafik-, és szerencsejátékágazat "újraszervezésében" mutatott "problémamegoldó képessége" is alkalmassá tesz a feladatra. "Lehet, hogy Orbán Viktor már valamilyen másfajta szerepre készül" - tette hozzá az MSZP-s politikus. Az LMP vezérszónoka viszont inkább az önálló környezetvédelmi tárca hiányát látta a törvénytervezet legfőbb problémájának. Schmuck Erzsébet környezetügyi vagy természeti értékek minisztériumának nevezett tárca létrehozását javasolta, továbbá kezdeményezte, hogy az új kormányzati struktúrában is fennmaradó, Balog Zoltán vezette Emberi Erőforrások Minisztériumát - amely alá egyebek közt az oktatás és az egészségügy is tartozik - nevezzék át "Emberi Értékek Minisztériumává".

Jelképes átadás-átvétel
Az első látásra "ártalmatlannak" tűnő törvényjavaslat - mint arra a napi.hu felhívta a figyelmet - lényegében megszünteti a mindenkori kormányváltás esetén az átadás-átvételhez kapcsolódó dokumentációk, adatok nyilvánosságát, lehetetlenné téve a távozó minisztériumi apparátus elszámoltathatóságát. Bár az idei parlamenti választás eredményeképp a miniszterek többsége a helyén maradhat és a kormányzati struktúra sem változik jelentősen, a tárcák nevéről szóló törvényjavaslat úgy fogalmaz: "Az átadás-átvételi eljárásra a Kormány rendeletében meghatározott szabályokat kell alkalmazni".
Az eddig jogszabályok értelmében az új miniszter határozhatta meg az átadás helyét, idejét, a résztvevők személyét, továbbá a törvény előírta a távozó miniszter által átadandó dokumentációk tartalmát. Így lehetett például tételesen megismerni a foglalkoztatottak számát és feladatait, a bérek és a végkielégítések mértékét, illetve a tárca és intézményeinek valódi költségvetési helyzetét. A vonatkozó törvényt egyébként 2010-ben hozta meg az "elszámoltatás" jelszavával fellépő Fidesz-KDNP többség, amely "csontvázakat" keresgélt a minisztériumokban, abba a hitbe próbálva ringatni a közvéleményt, hogy az ország gazdasági helyzete sokkal rosszabb, mint amit a távozó Bajnai-kormány bevallott.

Kormány-és emlékmű kritika akadémikusoktól

„A sok vihart kavart emlékmű, az angyali ártatlanságú magyar társadalom és a birodalmi sas képében Németország szembeállítása feledni és feledtetni próbálja a magyar társadalom és a Horthy-kormányzat felelősségét zsidóként megjelölt tömegek meghurcolásáért és elveszejtéséért, a náci Németország mellett a háború végéig kitartó, hol készséges, hol vonakodó együttműködéséért” – mondta Hunyady György az MTA Filozófia és Történettudományok Osztályának vezetője  „A történelmi emlékezet és a történettudomány”  című konferencián.

Szokatlanul egyértelmű leírását adta Hunyady a kormányerő politikájának, amely számol a társadalom apátiájával. Csoportérdekeit kezdetektől fogva nemzetinek címkézi és az ennek nevében indított gazdasági, politikai hatalom összpontosításban „addig megy előre, ameddig csak tud. És bizony igen messzire jutott.”

Ormos Mária történész a megszállási emlékműről azt mondta, a „Szimbólum ugyan kifejezheti a rablók dúló sokaságát, de a Wehrmacht magyarországi megjelenését nem” – vélte Ormos. Az 1944. március 19-én bevonuló a német erők – amelyek kétségtelenül megszállást valósítottak meg Magyarországon – ugyanis nem a császári sas, hanem a horogkereszt jegyében jelentek meg. Ráadásul a sas a mai Németország címerállata is, így érthető a mai német vezetés tiltakozása.

Marosi Ernő Széchenyi-díjas művészettörténész az Index beszámolója szerint ironikus hangvételű előadásban beszélt arról, hogy az emlékművekkel a hatalom minden történelmi időszakban politikai közmegegyezést pecsétel meg. A mai magyar kormány ebben kivétel: „nálunk ezt titkolózás övezi, mert a hatalom ezeket meglepetésnek, afféle Mikulás- vagy karácsonyi ajándéknak szánja.” Marosi szerint „a nem akadémiailag fegyelmezett józan ész” már elmondta a szoborról a véleményét spontán köztéri akciókkal és a sajtóban megjelent cikkekkel. „Ehhez nincs mit hozzátenni, hacsak nem a kritika ünnepélyes kihirdetését, hogy tudniillik a szervezetnek a művészethez semmi köze.”

Szerző