Oroszország;Ukrajna;Nemzetközi Űrállomás;referendum;büntetőintézkedések;Luhanszk;

2014-05-14 07:36:00

Diplomáciai háború

Szankcióháború kezdődött az Egyesült Államok, az Európai Unió és Oroszország között az ukrán válság kapcsán. Brüsszel fogadta a teljes kijevi kabinetet, s újabb mentőcsomagról állapodtak meg. Moszkva azt sürgeti, Kijev kezdjen tárgyalásokat az ukrajnai régiók jogairól.

Újabb büntetőintézkedéseket foganatosított az Európai Unió azt követően, hogy nyilvánosságra hozták a két kelet-ukrajnai megye függetlenségéről szóló referendum eredményét.

Az orosz energiafüggőség csökkentése a cél
Gyors eredményekre van szükségük az Európai Unió tagországainak az energiafüggőség csökkentése terén, hangsúlyozta Győri Enikő Brüsszelben. A külügyminisztérium EU-ügyi államtitkára elmondta, a héten Pozsonyban kormányfői találkozót tartanak a visegrádi csoport (V4) országai, ahol már konkrét eredmények várhatóak egyebek közt energiabiztonsági vonatkozásban. Magyarország érdeke, hogy Ukrajnában ne legyen háború, sem fegyveres, sem gazdasági, ezt már Martonyi János mondta a parlament külügyi bizottságának ülésén. Mint a tárcavezető közölte, lényeges, hogy hazánk hozzájusson a gazdaság, és a háztartások számára elengedhetetlenül szükséges gáz- és kőolajmennyiséghez. Mint hozzátette, az energiaellátás nehézségei komolyan érintenék Magyarországot. Az orosz gáztól való függetlenedés útján alternatív lehetőséget jelenthet a Katar által exportált cseppfolyós földgáz. Áder János tegnap dohai látogatásán kifejtette, már csak néhány kilométernyi földgázszállító vezetéket és két, úgynevezett interkonnektort kell megépíteni, hogy (tengeri szállítást követően) Olaszország felől Magyarország és az egész régió katari gázt is kaphasson. “Ha a pénzügyi feltételekről meg tudunk állapodni” - fűzte hozzá a köztársasági elnök.

Az azonnal hatályba lépett uniós rendelet Ukrajna szuverenitásának megsértése miatt újabb 13 embert sújtott vagyonbefagyasztással és beutazási tilalommal, köztük a Krím-félsziget orosz annektálásban aktív szerepet vállaló hivatalnokokat, s a kelet-ukrajnai szeparatizmus vezetői alakjait.

Szankciókkal sújtott Brüsszel két vállalatot is, a PJSC Csernomorneftegaz és a Feodoszija nevű cégeket, melyeket március 17-én sajátított ki a “Krími Köztársaság országgyűlése”. Az uniós szankciókat követően Kanada is újabb gazdasági és utazási korlátozásokat vezetett be orosz és Moszkva-párti tisztségviselők ellen.

Válaszul a szankciókra Moszkva bejelentette, Washington kérése ellenére nem hosszabbítja meg 2020 után a Nemzetközi Űrállomás (ISS) használatát, s beszüntetheti az orosz gyártmányú rakétahajtóművek szállítását az Egyesült Államoknak, ha katonai célra használják fel azokat.

Az együttműködési szerződést 2024-ig kötötték ugyan, de “Washington az általa alkalmazott szankciók fényében nem bizonyult megbízható partnernek”, mondta az orosz kormányfő-helyettes.

A kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk megye függetlenedéséről tartott népszavazást sem a kijevi vezetés, sem az Európai Unió, s az Egyesült Államok nem ismert el legitimnek. A Kreml ugyan hivatalosan nem szólalt meg a referendum ügyében, arra sürgette Kijevet, kezdjen párbeszédet a régiók jogairól még a május

25-re kiírt elnökválasztás előtt. Brüsszelben tárgyalt tegnap az Európai Bizottság tagjaival a teljes ukrán kormány, számolt be a helyszínről tudósítónk, Hegyi Gyula. Ez volt az első alkalom, hogy az EU biztosok testülete összevont ülést tartott egy nem uniós ország kabinetével.

Egy 365 millió eurós “államépítő” mentőcsomagról írtunk alá megállapodást, melyet az EU az ukrán állami intézmények megerősítésére folyósít, jelentette José Manuel Barroso, a bizottság elnöke, és Arszenyij Jacenyuk, ukrán miniszterelnök a tanácskozást követően.

További egymilliárd euró folyósításáról is megállapodtak, ezt az egyszer már odaígért összeget az ukrán költségvetés kapja. Lapunk kérdésére, miszerint a bizottság folytat-e bárminemű tárgyalást Oroszországgal, vagy kizárólag Ukrajnával érintkezik, Barroso szóvivője úgy felelt: bár az Oroszországgal való „business as usual” fel van függesztve, a kapcsolatok nem szakadtak meg teljesen.

Az Oroszország ellen elrendelt büntetőintézkedésekről elmondta, a tagállamoknak jelenteniük kell Brüsszelnek a szankciók végrehajtását, de a jelentések titkosak, azokat nem hozzák nyilvánosságra.