Előfizetés

Pszichiátriai vizsgálatnak vetik alá Oscar Pistoriust

Publikálás dátuma
2014.05.14. 13:10
Fotó: Facebook
Pszichiátriai vizsgálatnak vetik alá a barátnője meggyilkolásával vádolt Oscar Pistoriust – jelentette a BBC.

A paralimpiai bajnok pretoriai perének bírája kedden rendelte el Pistorius 30 napos pszichiátriai megfigyelését. A vád képviselője szerint a per kimenete szempontjából döntő fontosságú a futó elmeállapotának alapos kivizsgálása. A védelem egyelőre ellenzi az eljárást.

Oscar Pistorius a vád szerint előre megfontolt szándékkal ölte meg 2013. február 14-án barátnőjét, Reeva Steenkamp topmodellt. Ő azonban azt állítja, hogy véletlen baleset történt, mert azt hitte, hogy betörők rejtőzködnek házának fürdőszobájában. Kihallgatása során azonban a bajnok többször is ellentmondásba került önmagával.

Thokozile Masipa bírónő azzal indokolta döntését, hogy azt a pszichiáteri bizonyítékot, mely szerint Pistorius általános szorongásos zavarban szenved, nem lehet figyelnem kívül hagyni, mert befolyásolhatta a sportoló cselekedeteit a gyilkosság éjszakáján.

 

A Transparency International Magyarország a korrupció ellen

Korrupció elleni szándéknyilatkozatot tett közzé Transparency International Magyarország  a szervezet európai uniós irodájának a kezdeményezéséhez csatlakozva a közelgő európai parlamenti választásokra időzítve.

A szándéknyilatkozatot eljuttatják valamennyi magyar európai parlamenti képviselőjelöltnek és minden, az európai parlamenti választáson listát állító pártnak. A jelöltek, illetve a pártok a nyilatkozat aláírásával elkötelezik magukat arra, hogy példát mutatnak az etikus lobbizás, a felelős közpénzköltés és a közérdekű bejelentők védelme terén – áll a közleményben.

A TI Magyarország a szándéknyilatkozat indoklásában hangsúlyozza:  „Az Európai Parlament a demokrácia letéteményese, megfelelő működése érdekében, kulcsfontosságú, hogy képviselje az uniós állampolgárok érdekeit és hogy ezen funkciójában széles körű bizalmat élvezzen. Ugyanakkor egy közelmúltbeli Eurobarometer-felmérés szerint az EU polgárainak 70%-a úgy véli, az intézmények nem mentesek a korrupciótól.

2011-ben az Európai Parlament Magatartási Kódexet  fogadott el, amely meghatározza, hogy az európai parlamenti képviselők részéről mi minősül megengedett, elfogadható viselkedésnek. A Magatartási Kódex az európai parlamenti képviselők számára tiltja a lobbizást, és megköveteli, hogy részletesen adjanak számot pénzügyi érdekeltségeikről. Alkalmazásának gyakorlati hiányosságai azonban aláássák az európai polgárok európai parlamenti képviselőkbe vetett bizalmát. 

Az európai parlamenti képviselőknek törekedniük kell a lehető legnagyobb átláthatóságra és vállalniuk kell azt, hogy képviselőségük megszűnését követően csak meghatározott várakozási idő („cooling off period”) elteltével vállalnak újabb állást. Az európai parlamenti képviselőknek önként nyilvánosságra kell hozniuk azt a „lobbyjelentést” ami tartalmazza, hogy kivel, mikor és milyen eredménnyel tárgyaltak egy-egy jogszabály kidolgozása során”.

 A kommüniké felhívja a figyelmet arra, hogy „a közbeszerzések régóta a korrupciónak és más visszaéléseknek leginkább kitett kormányzati tevékenységek közé tartoznak. A közbeszerzésekre fordított tetemes összegeket érintő korrupció óriási mértékű pazarlást eredményez, de a polgárok kormányukba és magába a demokratikus rendszerbe vettet bizalmat is rombolja, ezért a beszerzési folyamatok nagyobb átláthatóságára és az ellenőrzés fokozására van szükség.

Az európai parlamenti képviselőknek mind uniós, mind nemzeti szinten a közbeszerzések nagyobb nyilvánosságára és a polgárok aktívabb részvételére kell törekedniük, például a részletes beszerzési dokumentáció hozzáférhetővé tételével és az e-közbeszerzések elterjesztésével, ahogyan a Nyílt Szerződéskötési Elvek előírják. Az Európai Unió pénzügyi forrásainak átlátható és hatékony felhasználására külön figyelmet kell szentelni.

Ezért az európai parlamenti képviselőknek jó példával kell elöljárniuk és szorgalmazniuk kell, hogy az EU-s források felhasználásáról szóló információkat hozzák nyilvánosságra a Nyílt Adat Normák szerint, ahogy azt például a G8-oszágok Nyílt Adat Kartája is tartalmazza.

A TA Magyarország ugyanakkor figyelmeztet arra, hogy „a korrupció, a csalás és a visszaélések elleni küzdelem egyik legfőbb akadálya az, hogy az ilyen üzelmek általában titokban zajlanak. A közérdekű bejelentők kulcsszerepet játszanak a korrupció leleplezésében, de ezzel gyakran nagy személyes kockázatot vállalnak. A közérdekű bejelentések megtételére a bejelentők hatékony megvédésével, esetleg tetteik megjutalmazásával kell ösztönözni.

Mindössze négy európai uniós tagállam biztosít hathatós védelmet a közérdekű bejelentőknek. Az Európai Parlament már meglévő határozataira építve az Európai Bizottságnak fontolóra kell vennie a hatékony és átfogó közérdekű bejelentő védelmi program kialakítását uniós szinten. Ennek során figyelembe kell vennie az Európa Tanács, az OECD és a Transparency International által kidolgozott jó gyakorlatokat. Az Európai Unió Alapjogi Chartája által előírtaknak megfelelően mind a közszférában, mind a versenyszférában érvényesülnie kellene a munkavállalók szólásszabadságának és az indokolatlan elbocsátással szembeni védelemnek, továbbá megbízható, a névtelenséget is biztosító bejelenési megoldásokat kell kialakítani.” 

 

 

 

 

A Transparency International Magyarország a korrupció ellen

Korrupció elleni szándéknyilatkozatot tett közzé Transparency International Magyarország  a szervezet európai uniós irodájának a kezdeményezéséhez csatlakozva a közelgő európai parlamenti választásokra időzítve.

A szándéknyilatkozatot eljuttatják valamennyi magyar európai parlamenti képviselőjelöltnek és minden, az európai parlamenti választáson listát állító pártnak. A jelöltek, illetve a pártok a nyilatkozat aláírásával elkötelezik magukat arra, hogy példát mutatnak az etikus lobbizás, a felelős közpénzköltés és a közérdekű bejelentők védelme terén – áll a közleményben.

A TI Magyarország a szándéknyilatkozat indoklásában hangsúlyozza:  „Az Európai Parlament a demokrácia letéteményese, megfelelő működése érdekében, kulcsfontosságú, hogy képviselje az uniós állampolgárok érdekeit és hogy ezen funkciójában széles körű bizalmat élvezzen. Ugyanakkor egy közelmúltbeli Eurobarometer-felmérés szerint az EU polgárainak 70%-a úgy véli, az intézmények nem mentesek a korrupciótól.

2011-ben az Európai Parlament Magatartási Kódexet  fogadott el, amely meghatározza, hogy az európai parlamenti képviselők részéről mi minősül megengedett, elfogadható viselkedésnek. A Magatartási Kódex az európai parlamenti képviselők számára tiltja a lobbizást, és megköveteli, hogy részletesen adjanak számot pénzügyi érdekeltségeikről. Alkalmazásának gyakorlati hiányosságai azonban aláássák az európai polgárok európai parlamenti képviselőkbe vetett bizalmát. 

Az európai parlamenti képviselőknek törekedniük kell a lehető legnagyobb átláthatóságra és vállalniuk kell azt, hogy képviselőségük megszűnését követően csak meghatározott várakozási idő („cooling off period”) elteltével vállalnak újabb állást. Az európai parlamenti képviselőknek önként nyilvánosságra kell hozniuk azt a „lobbyjelentést” ami tartalmazza, hogy kivel, mikor és milyen eredménnyel tárgyaltak egy-egy jogszabály kidolgozása során”.

 A kommüniké felhívja a figyelmet arra, hogy „a közbeszerzések régóta a korrupciónak és más visszaéléseknek leginkább kitett kormányzati tevékenységek közé tartoznak. A közbeszerzésekre fordított tetemes összegeket érintő korrupció óriási mértékű pazarlást eredményez, de a polgárok kormányukba és magába a demokratikus rendszerbe vettet bizalmat is rombolja, ezért a beszerzési folyamatok nagyobb átláthatóságára és az ellenőrzés fokozására van szükség.

Az európai parlamenti képviselőknek mind uniós, mind nemzeti szinten a közbeszerzések nagyobb nyilvánosságára és a polgárok aktívabb részvételére kell törekedniük, például a részletes beszerzési dokumentáció hozzáférhetővé tételével és az e-közbeszerzések elterjesztésével, ahogyan a Nyílt Szerződéskötési Elvek előírják. Az Európai Unió pénzügyi forrásainak átlátható és hatékony felhasználására külön figyelmet kell szentelni.

Ezért az európai parlamenti képviselőknek jó példával kell elöljárniuk és szorgalmazniuk kell, hogy az EU-s források felhasználásáról szóló információkat hozzák nyilvánosságra a Nyílt Adat Normák szerint, ahogy azt például a G8-oszágok Nyílt Adat Kartája is tartalmazza.

A TA Magyarország ugyanakkor figyelmeztet arra, hogy „a korrupció, a csalás és a visszaélések elleni küzdelem egyik legfőbb akadálya az, hogy az ilyen üzelmek általában titokban zajlanak. A közérdekű bejelentők kulcsszerepet játszanak a korrupció leleplezésében, de ezzel gyakran nagy személyes kockázatot vállalnak. A közérdekű bejelentések megtételére a bejelentők hatékony megvédésével, esetleg tetteik megjutalmazásával kell ösztönözni.

Mindössze négy európai uniós tagállam biztosít hathatós védelmet a közérdekű bejelentőknek. Az Európai Parlament már meglévő határozataira építve az Európai Bizottságnak fontolóra kell vennie a hatékony és átfogó közérdekű bejelentő védelmi program kialakítását uniós szinten. Ennek során figyelembe kell vennie az Európa Tanács, az OECD és a Transparency International által kidolgozott jó gyakorlatokat. Az Európai Unió Alapjogi Chartája által előírtaknak megfelelően mind a közszférában, mind a versenyszférában érvényesülnie kellene a munkavállalók szólásszabadságának és az indokolatlan elbocsátással szembeni védelemnek, továbbá megbízható, a névtelenséget is biztosító bejelenési megoldásokat kell kialakítani.”