Előfizetés

Csakis az igazat!

A közelmúltban egy beszélgetést hallottam a MR1-en "Életmentő történetek" címmel. A Mozgó Világ idei 2.-3. számában Ungváry Rudolf történész ad hírt erről, miszerint 300 ezer embert példátlan társadalmi összefogással mentettek meg. Tökéletes hazugság, mint ahogyan az is, hogy a deportálást a németek hajtották végre. A szállítmányok, amelyeket a magyar hatóságok állítottak össze, egymást érték. Az sem igaz, hogy a zsidók a megmentőiket cserben hagyták. Erről a Yad Vasem tanúskodik.

A jövő generációját hiteles, igaz tényekre kellene oktatni, nem hazugságokkal traktálni. Hogy mi volt az igazság? Azt a még köztünk lévő túlélők elmesélhetik.

Kísérlet a kerekasztalnál

Publikálás dátuma
2014.05.15. 07:36
Festékszóróval megsorozott elnökválasztási plakát. A kerekasztal célja a feszültség enyhítése lenne a május 25-i voksolás előtt
A kijevi kormányerők és az ellenzék között szerdán megkezdődtek a kerekasztal-tárgyalások. A kelet-ukrajnai oroszbarát szeparatistákat nem hívták meg a tárgyalóasztalhoz. A kijevi kormány ugyanis elutasította, hogy párbeszédet kezdjen a szakadárokkal.

A kerekasztal-megbeszélés az EBESZ rendezési tervébe illeszkedik. A tárgyalás moderátorának Wolfgang Ischinger volt német nagykövetet kérték fel.

Helyesli a szankciókat a többség
Egy friss CNN-felmérés azt mutatta, az ukránok jóval kisebb arányban hívei az Oroszországhoz csatlakozásnak, mint azt a kelet-ukrajnai két régió népszavazási adatai mutatták. A felmérés szerint az ukránok 56 százaléka közelállóbbnak tartja magát Európához, mint Oroszországhoz, 19 százalék nyilatkozott úgy, hogy inkább kötődnek Oroszországhoz, 22 százalék viszont sem ide, sem oda nem húz. Három százalék nem tudom választ adott. Az ukránok 67 százaléka helyesli az Oroszország ellni szankciókat, 29 százalék viszont ellenzi. A ComRes közvéleménykutató által készített felmérés szerint az ukránok 67 százaléka Vlagyimir Putyin orosz elnököt veszélyes vezetőnek tartja, Barack Obama amerikai elnökről 15 százalék nyilatkozott így. Az ukránok szerint Putyin erősebb vezető, mint Obama (44-27 százalék), a megkérdezettek majd fele (47 százalék) Obamát barátságos politikusnak látja, Putyinról ezt csak 14 százalék gondolta.

Olekszandr Turcsinov ideiglenes ukrán államfő, Arszenyij Jacenyuk kormányfő mellett két volt elnök, Leonyid Kucsma és Leonyid Kravcsuk is részt vett. Hivatalosak voltak a megbeszélésre a május 25-re kiírt elnökválasztás jelöltjei, s az ukrán parlament kelet-ukrajnai képviselői is.

Stefan Füle EU-bővítési biztos twitteren üdvözölte a megbeszélések megkezdését. "Gratulálok Ukrajnának a nemzeti párbeszéd első fordulójához.

A lényeg, hogy konszenzusra és megállapodásra jussanak. Remélhetőleg, a következő fordulót keleten tartják" - írta.

John Kerry amerikai külügyminiszter kedden Washingtonban az Egyesült Államok "erős támogatásáról" biztosította a párbeszédet. Kerry reményei szerint a tárgyalások középpontjában az ukrán alkotmány reformja és a decentralizálás áll.

Az amerikai külügyminiszter szerint a kerekasztal-tárgyalások megkezdése "kulcsfontosságú a politikai feszültség enyhítésének útján". Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter szerint Ukrajnában minden nap számít.

A német diplomácia vezetője francia kollégájával együtt nyilatkozott Párizsban. Laurent Fabius francia külügyminiszter is sürgette az ukrán nemzeti párbeszédet.

Steinmeier, aki Kijevben és Ogyesszában is látogatást tett, reményét fejezte ki, hogy a tárgyalások elvezetnek a szakadárok leszereléséhez, s nyugodt légkört teremtenek az ukrán elnökválasztásra.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Bloomberg hírügynökségnek adott interjújában óvta a nyugati közösséget attól, hogy Ukrajnát "behúzzák" a NATO-ba.

"Az erre irányuló kísérletek nagyon negatív következményekkel járnának az egész európai biztonsági rendszerre" - figyelmeztetett Lavrov. Az orosz diplomácia vezetője szerint Ukrajna a polgárháború szélén áll, s valamennyi régió bevonásával kellene a válságra megoldást találni.

Az ukrán válság állt a középpontban a Pozsonyban tegnap megkezdődött Globsec közép-európai biztonságpolitikai fórumon. Miroslav Lajcák szlovák és Martonyi János magyar külügyminiszter nyitotta meg az idén kilencedszer megrendezésre kerülő tanácskozást.

A magyar diplomácia vezetője az MTI jelentése szerint az ukrajnai helyzetre utalva rámutatott: az idei rendezvény az "alapjában megváltozott biztonsági helyzet" miatt az eddigi legfontosabbnak számít.

Martonyi János arra az ukrajnai helyzet kapcsán feltett újságírói kérdésre, miszerint szükségesnek tartja-e a katonai jelenlét demonstrációját a keleti határon - azt mondta: nem tartják jónak a katonai erődemonstrációt, ugyanakkor - mint mondta - a "megfelelő időben a megfelelő döntéseket" meg fogják hozni.

Az ukrán kormányfő és Vitalij Klicsko is hivatalos lett volna a Globsec-re, de lemondták részvételüket.

Nigéria tárgyalna a terroristákkal

Előzetes közlésével szemben mégis hajlandó lenne tárgyalni a több mint kétszáz diáklányt túszul ejtett Boko Haram terrorszervezettel a nigériai kormány. „Abuja mindig készen állt a lázadókkal való párbeszédre” – jelentette ki a rendkívüli ügyek minisztere, Taminu Turaki. Mint mondta, „minden problémáról” hajlandóak tárgyalásokat folytatni.

A tárcavezető tavaly olyan testület elnöke volt, amely a Boko Harammal tárgyalt a terrorszervezet bebörtönzött tagjait érintő amnesztiatörvényről.

Hétfőn, amikor videofelvételen mutattak meg az április közepén elrabolt lányok közül körülbelül 130-at, a nigériai kormány még kategorikusan kizárta annak lehetőségét, hogy az amnesztiáról tárgyaljon.

Egyelőre kétséges, valóban hajlandó-e a nigériai kormány foglyokat elengedni a lányokért. Ez ellen szól, hogy Goodluck Jonathan elnök aligha engedne meg magának egy ilyen lépést a jövő évi elnökválasztás közeledtével.

Ráadásul ez a terrorizmus elleni harc amúgy elég szerény nigériai eredményeit is veszélyeztetné. Ha a kormány kivásárolná a lányokat, azzal viszont épp a Boko Haramot erősítené. A kabinetnek azonban valamit lépnie kell, hiszen már az egész világ aggódik a túszul ejtett lányokért.

A másik dilemma, ha a kormány úgy dönt, hajlandó lenne megbeszéléseket folytatni a lázadókkal, ki lehetne a tárgyalópartner. A nigériai kormány szerint ugyanis a magát a Boko Haram vezetőjének kiadó Abubakar Shekau, aki a hétfőn napvilágra került videofelvételen 17 percen át beszélt, valójában már nem is él, tavaly ölték meg a nigériai belbiztonsági erők.

Szakértők azonban kételkednek ebben a verzióban, mert a hatóságok már többször halottnak nyilvánították. 2009-ben is azt közölték, meghalt. Ezután azonban Shekau videofelvételen bizonyította: nagyon is életben van. Abuja erre visszavonulót fújt.

Szakértők szerint a legutóbbi videofelvételeken feltűnő férfi arca és hangja is nagyon hasonlít ahhoz, akit korábban Abubakar Shekau néven ismertek meg.

A másik nagy kérdés, mi lehet azzal a további mintegy száz lánnyal, akik nem voltak láthatóak a hétfői videofelvételen.

Az előző hetekben olyan hírek láttak napvilágot, amelyek szerint néhány lányt eladtak Csádba, Kamerunba és a Közép-Afrikai Köztársaságba fejenként kilenc euróért, illetve rabszolgává tették meg őket.

Az Amnesty International nagyon is lehetségesnek tartja ezt. Az emberi jogi szervezet szerint Afrikában és Ázsiában évi 1,1 milliárd euró folyhat be a rabszolga-kereskedelemből.