Változásokat jelentett be a magyar külpolitika irányultságában Orbán Viktor beiktató beszédében. A gazdaságpolitikai kapcsolatok kerülnek a külpolitika középpontjába, valamint a markáns nemzetpolitika - mondta a miniszterelnök. Hangsúlyozta: a Kárpát-medencei magyarokat megilleti a kettős állampolgárság, a közösségi jogok és az autonómia, s úgy érvelt, hogy, mindennek közeli aktualitást ad az Ukrajnában élő 200 ezres magyar közösség helyzete.
A rendszerváltás óta minden, beleértve az első Orbán-kormányt is, három külpolitikai prioritást tartott szem előtt és egyenlő tényezőként kezelt: az európai integrációt, annak megvalósulása után az uniós tagságot és kapcsolatrendszert, a szomszédságpolitikát és a határon túli magyarok kérdését, amit ma már csak nemzetpolitikaként emlegetünk. Mindebből gyakorlatilag semmi sem maradt, már a mögöttünk hagyott négy éves ciklusban is nyilvánvalóvá váltak a hangsúly és prioritás eltolódások, de ezúttal konkrétan maga a miniszterelnök mondta ki azt.
A szomszédainkkal építgetett bizalmi viszony feszültté vált. Az európai prioritást már rég kiszorította a keleti nyitás politikája, a határon túli magyarok helyzetének európai modell szerinti, 21 századi rendezési szándékát pedig ugyanaz az avítt, 19 századi, két világháború közötti etnicista szemlélet szorította háttérbe, amely a Fidesz és Orbán Viktor kultúr- és oktatáspolitikáját is jellemzi. Az már csak hab a tortán, hogy az a kormány és az a kormányfő helyezi az autonómiát külpolitikája előterébe, amely belpolitikai szinten, képletesen szólva "tűzzel-vassal" irtotta ki a magyar társadalomból az autonómiát, összpontosított és központosított mindent, ami csak eszébe jutott.
A külpolitika az elmúlt ciklusban sem számított az Orbán-kormány erősségének, nem volt az sem diadalmenet, sem sikertörténet. A mostani miniszterelnöki kijelentés mégis meglepő, hiszen most olyan nemzetközi kontextus alakult ki, amely nemcsak kényes, érzékeny, hanem valóban robbanásveszélyes is. Az orosz beavatkozás az ukrán válságba olyan regionális félelmeket keltett, amelyekkel a magyar miniszterelnöknek is számolnia kell. Vlagyimir Putyin az orosz dumától ugyanis felhatalmazást kapott arra, hogy beavatkozzon az orosz kisebbség és az orosz állampolgárok védelmében, ha arra szükség van, ha így ítéli meg.
A Krím és a kelet-ukrajnai megyék mindegyike valamiféle autonómiaigénnyel lépett fel először, ami elszakadáshoz vezetett illetve vezethet, aminek köszönhetően ma az autonómia és a kettős állampolgárság a szecessziós törekvések szimbólumává vált és félelmeket kelt minden olyan országban, ahol nemzeti kisebbségek élnek. Ebben a megvilágításban szemlélve - és nemcsak a magyarok lakta szomszédos államokban - egészen más üzenete lehet a kormányfő szavainak. És van is. Ugyanis a kettős állampolgárság bevezetésével, valamint a választójog kiterjesztésével a külhoni magyarokra, a magyar kormány gyakorlatilag megteremtette egy esetleges kisebbségi elszakadási politikának a jogi alanyait, illetve egy magyar beavatkozás elméleti alapját is. Persze, ez túlzás, hiszen a Székelyföld nem határos Magyarországgal, Kárpátalja etnikailag túl vegyes terület, nem többségi magyar, mint a Székelyföld, de az orosz minta alapján az asszociáció adott.
Az ukrán külügy nem véletlenül reagált gyorsan és hevesen: "Ezek a kijelentések mint olyan megnyilvánulások, amelyek nem segítik az ukrajnai válság eszkalálódásának megállítását és a helyzet stabilizálását, aggodalmat keltenek bennünk". Az ukrán külügyi tárca felszólította magyar partnereit, hogy "megfontoltan" álljanak hozzá az olyan érzékeny kérdésekhez, mint a nemzetiségpolitika.
Bukarestben az ukrán válság kirobbanása óta állandóan vannak utalások a romániai magyarság autonómia törekvéseire. Az egyik legnagyobb román napilap a minap arról cikkezett, hogy "Az RMDSZ Ukrajnává változtatja Romániát". Orbán beszédére "barátja", Traian Basescu államfő azonnal reagált, egyáltalán nem baráti hangnemben "Orbán Viktornak ez a retorikája, amit senki nem veszi figyelembe", emiatt nem is tartja veszélyesnek a magyar kormányfőt Romániára nézve - mondta Basescu egy hírtelevízióban. Az államfő is viszont azt emelte ki, hogy Orbán autonómiapárti diskurzusa "visszhangra talál a romániai magyar kisebbség egy részében is".
Martonyi János és vendégei, Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter, Stefan Füle uniós bővítési biztos és Elmar Mammadyarov azeri külügyminiszter egy budapesti V4-es egyeztetésen FOTÓ: MTI/KOSZTICSÁK SZILÁRD
Szlovákiában is nagy vihart Orbán kijelentése. A pozsonyi parlament Európa-ügyi bizottságának elnöke, Lubos Blaha elfogadhatatlannak nevezte mondatait. Jan Figel, a kereszténydemokrata KDH elnöke azt közölte: "Az ilyen megnyilvánulások csak segítik az olyan helyzetek kialakulását, amely Európa keleti részén játszódik most le". Sólymos László, a Híd képviselője úgy nyilatkozott, hogy a területi autonómia nem tartozik pártja témái közé.
Mikor mondtak igazat?
Orbán Viktor és kormányának külpolitikáját ugyan már beárazta a nemzetközi közösség, a beiktatásakor elhangzott kijelentésére mégis nemcsak Kijev, hanem Bukarest, Pozsony és a lengyel miniszterelnök is reagált. A külügyminiszter, nem először próbálta menteni a menthetőt, csakhogy magyarázatával a Fidesz-propaganda egyik alapvető elemét kérdőjelezte meg, nevezetesen azt, hogy a szocialista kormányoknak nem volt nemzetpolitikája, nem támogatták a külhoni magyarok autonómia törekvéseit. Gémesi Ferencet, a Gyurcsány- és Bajnai kormányok nemzetpolitikáért felelős volt államtitkárát kérdeztük.