Személycserék lesznek a Fidesz és a KDNP részéről is, de az új kormány megalakulása létszámban és "hatóerőben" nem érinti majd hátrányosan a kereszténydemokratákat - reagált Rubovszky György, az új Országgyűlés igazságügyi bizottságának KDNP-s elnöke lapunk azon kérdésére, hogy Lázár János keddi parlamenti beszéde a KDNP-s politikusok tervezett kiszorítását jelentheti-e a kabinetből. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár ugyanis felszólalásában kijelentette, a kormányfőnek nem koalíciós kormánya van, majd hosszan ecsetelte a koalíciós kormányzás hátrányait, példaként az első Orbán-kormány Fidesz-FKGP-MDF koalícióját említette. Ezt a részt egyébként az állami MTI teljesen kihagyta parlamenti tudósításából.
Rubovszky szerint azonban Lázár nem a kereszténydemokratákra célozhatott, hiszen a Fidesz és a KDNP nem pártkoalícióban, hanem pártszövetségben kormányoz. A politikus szerint ez egy sokkal szorosabb kapcsolat a koalíciónál, hiszen az országgyűlési választásokon is közös listával és egyéni jelöltekkel indultak 2006 óta. A bizottsági elnök egyébként a kilenc német párt által alapított CDU-hoz (Kereszténydemokrata Unió) hasonlította a két magyar jobboldali párt szövetségét (más kormánypártiak korábban a CDU és a CSU lazább szövetségéhez hasonlították az együttműködést). Az említett hazai szövetséget 2004-ben kötötték, amelynek előjelei már a 2002-es parlamenti választáson megmutatkoztak, hiszen a 90-es évek végi, belső pártharcok után több részre szakadt KDNP elnöke, Semjén Zsolt a Fidesz-MDF közös listáján került be az Országgyűlésbe. Később sok KDNP-s a Fideszbe is belépett, a kettős párttagság után a következő lépés a közös frakció lett volna, de a 2006-os választási vereség után Semjén kiküzdötte az önálló KDNP-frakciót, amely "frakciószövetségbe" tömörült a Fidesszel.
Ennek praktikus okai is voltak: külön frakcióként a még ellenzékben lévő jobboldal több parlamenti tisztséget, bizottsági helyet és állami támogatást szerezhetett. Az együttműködés bevált, a KDNP nem akarta növelni függetlenségét (nem csoda, hiszen a közvélemény-kutatásokban szinte mérhetetlen volt a választói támogatottsága), így 2010-ben ismét közösen indult a két párt és kétharmadot szereztek. A hála nem maradt el: lapunknak Rubovszky is elismerte, hogy "súlyukhoz képest kicsit túl is lettek reprezentálva" a parlamenti és kormányzati pozíciókat illetően.
A második Orbán-kormányban öt KDNP-s államtitkár volt, köztük az oktatásért felelős Hoffmann Rózsa (aki a Fidesz tagja is). Hoffmann azonban már nem kap szerepet az új kormányban, de a Fidesz-KDNP listáról "biztos helyen" juthatott be az Országgyűlésbe. Az államtitkár intézkedései egyébként 2010-től folyamatos feszültséget teremtettek a Pokorni Zoltán köré csoportosuló fideszes, és a Hoffmannt végsőkig támogató kereszténydemokrata oktatáspolitikusok között. Mivel más területen komolyabb konfliktusok nem voltak a két párt között, korábbi sajtóhírek szerint a KDNP-sek közül a kormányban maradhat Soltész Miklós szociális, vagy éppen Rétvári Bence igazságügyi államtitkár is.
