Bár az első negyedévi, 12 hónapra visszatekintő, 3,5 százalékos GDP-bővülés csak a KSH előzetes becslésén alapul - a végleges számok június 4-én jelennek meg - az azonban bizonyos, hogy a növekedésből elsősorban a feldolgozóipar (főként az autóipar) és a jelentős mértékben az állami megrendelésekre támaszkodó építőipar vette ki főként a részét. Emellett a 2013-as esztendő kedvező agráreredményeinek áthúzódó hatásairól sem szabad megfeledkezni.
A lakossági megtakarítások átrendeződése nyomán növekedhetett a belső fogyasztás, az alacsony infláció és talán a devizahiteladósok által igénybe vehető árfolyamgát nyomán is több lett a háztartásoknál megmaradó pénz, amiből többet is költhettek. Erre utalt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is tegnap a közrádióban és a köztelevízióban elhangzott interjújában, aki a pedagógus-béremelésekre és a rezsicsökkentésre is utalt, mint többletforrásokra.
Azt a miniszteri értékelést viszont már fenntartásokkal fogadták a szakértők, hogy az esztendő első két hónapjában a gazdasági növekedésben 50 százalékos szerepe volt a közfoglalkoztatásnak és a piacok bővülésének egyaránt. Szinte kizárható, hogy a közfoglalkoztatottak tevékenysége hozzájárulna a GDP növekedéséhez, hiszen a rendszer működtetése az állam által nyújtott támogatásoknak köszönhető. Lehetett viszont szerepe a közszolgálat körében megvalósított nagyarányú béremeléseknek. A belső felhasználás, illetve a szolgáltatások hozzáadott értéke is nagy valószínűséggel növekedni tudott, vagyis összességében a gazdasági növekedés széles bázison nyugszik.
A kérdés persze, hogy ezt a növekedési dinamikát meddig képes fenntartani a hazai gazdaság. Egészen pontosan az a kulcs, hogy a növekedést meddig tudjuk fenntartani a külső és a belső egyensúly veszélyeztetése nélkül. Az idei konvergenciaprogramból is kiderült, hogy a költségvetési politika lazítóvá vált a 2012-es szigorú gazdálkodást követően. Ez a lazítás a ciklikusan kiigazított költségvetési deficit romlásában érhető tetten. Nyilvánvaló, hogy ezen az úton nem mehet tovább sokáig az állam, mivel ebben az esetben ismét az eladósodás pályájára állítaná az országot - állapítja meg Balatoni András. Az ING Bank vezető elemzője szerint a gazdasági növekedés éves átlagban elérheti, vagy meg is haladhatja a 3 százalékot az idei évben, de jövőre csak kisebb mértékű bővüléssel 1,9 százalékkal számol.
A régió jobban teljesít
Az első negyedévben az első becslés szerint - szezonális kiigazítással - a 18 tagú euró-övezetben 0,2 százalékkal, a 28 tagú Európai Unióban pedig 0,3 százalékkal nőtt az összesített GDP az előző negyedévhez - ezt közölte tegnap az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat. A negyedéves növekedés 2013 negyedik negyedévében az euró-övezetben 0,2 százalék, az EU-ban 0,4 százalék volt. Nem egyedülálló azonban a magyar gazdaság első negyedéves kiugró teljesítménye. Ha körbenézünk a régióban, azt láthatjuk, hogy az éves növekedés Lengyelországban 3,3 százalékos, Romániában 3,8 százalékos volt. Más szóval regionális gazdasági élénkülésről beszélhetünk - mondta Keszeg Ádám, a Raiffeisen Bank makroelemzője. A Magyarország számára meghatározó jelentőségű német gazdaság is 2,5 százalékkal bővült.
