Jó pénzt keresett az OTP csoport

Az OTP csoport az idei első negyedévben az elemzői várakozásoknál magasabb, 5,864 milliárd forint konszolidált adózott nyereséget ért el, ami az előző év azonos időszaki eredménytől 48 százalékkal marad el, de több mint négyszerese - 317 százalékos növekedés - az előző negyedéves nyereségnek - közölte a társaság pénteki gyorsjelentésében a Budapesti Értéktőzsde honlapján.

A jelentés szerint a külföldi leánybankok eredmény-hozzájárulása az ukrán és orosz bankoknál elszenvedett veszteségek miatt éves összevetésben visszaesett, az előző negyedévhez képest azonban javult. Az OTP menedzsmentje a 2014. évi első negyedéves időszak zárásakor azt várta, hogy "a jelenlegi ukrán-orosz konfliktus viszonylag rövid távon rendeződik, és Ukrajna konszolidációs pályára lép". 

A bank ugyanakkor megjegyzi, hogy ha a jelenlegi helyzet tovább eszkalálódik és a feltételezett konszolidáció nem következik be, akkor ez befolyásolja a bank középtávú várakozásait és teljesítményét, "aminek érdemi hatása lesz a cégértékre".  A 2014. első negyedéves 7,5 milliárd forintos ukrajnai veszteséget, illetve az év egészében várhatóan fennmaradó bizonytalan működési környezetet figyelembe véve az ukrán leánybank 2014-ben veszteséges maradhat, ennek lehetséges mértékét jelenleg 10-20 milliárd forintra becsüli az OTP - olvasható a jelentésben.

Az OTP bankcsoport 2014 első negyedévében 35,3 milliárd forintos korrigált adózott eredményt ért el, amely 13 százalékkal elmarad az egy évvel korábbitól, de lényegesen - 233 százalékkal - jobb, mint a 2013. negyedik negyedévi eredmény. A jelentős negyedéves eredményjavulás elsősorban a mérsékeltebb kockázati költségeknek köszönhető, emellett a működési eredmény is nőtt 2 százalékkal. 

Az egyedi tételek hatását nem tartalmazó, korrigált adózás előtti eredmény csaknem 39 milliárd forint volt az első negyedévben, ami 33 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól, de jelentősen - 171 százalékkal - haladja meg az előző negyedévit. A bankcsoport számviteli adózott eredménye 5,9 milliárd forint volt, szemben az előző negyedév 1,4 milliárd forintos, illetve a bázisidőszak 11,2 milliárd forintos nyereségével. A bank megjegyzi, hogy 2014. első negyedévben érdemi korrekciós tételt egyedül a pénzintézeti különadó jelentett, amelynek összege nagyságrendileg megegyezik az előző évivel (29,4 milliárd forint adózás után), és egy összegben, az első negyedévben számolták el. 

A jelentés szerint bár az orosz és ukrán bankok negatív eredménye miatt csökkent a külföldi eredmény-hozzájárulás, a kelet-közép-európai bankok negyedéves teljesítménye kiváló. Tovább javult a bolgár leánybank eredménye (11,3 milliárd forint), emellett valamennyi kisebb leánybank nyereséges negyedévet produkált. Külön kiemelik a román (1 milliárd forint) és a szerb leánybankot (136 millió forint); előbbinél 2011 második negyedéve óta ez a legnagyobb nyereség, utóbbi 2009 első negyedéve óta nem ért el nyereséget negyedéves szinten. 

A működési költségek 2 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest, 2013 utolsó negyedévéhez képest azonban 5 százalékkal mérséklődtek döntően a szezonalitásból fakadóan. A működési eredmény 2 százalékkal múlta felül az előző negyedévit. 

A jelentés szerint az OTP csoport likviditási pozíciói változatlanul stabilak, a likvid tartalékok nagysága az időszak végén az OTP Core-nál csaknem 6 milliárd eurónak megfelelő összeg volt. A jelentésben a bank megjegyzi, hogy a 90 napon túl késedelmes hitelek aránya (DPD90+ ráta) egy egyszeri tétel miatt nőtt 19,8-ról 21,2 százalékra, így árfolyamszűrten 69,4 milliárd forintot tett ki ez az állomány. Az adatot egy jelentős, a menedzsment által már korábban jelzett magyarországi projekthitel 90 napon túl késedelmes kategóriába történő csúszása torzítja; e nélkül az első negyedévben a DPD90+ hitelek árfolyamszűrt állománynövekedése 25 milliárd forinttal kisebb, mintegy 44 milliárd forint lett volna, ami némileg alacsonyabb, mint a 2013-as évet jellemző átlagos negyedéves szint (47,5 milliárd forint). 

Az árfolyamszűrt konszolidált hitelállomány egyaránt 2 százalékkal csökkent éves és negyedéves összevetésben is. Az elmúlt negyedévben csak a fogyasztási hitelállomány bővült (1 százalékkal), e szegmensben érdemi növekedés az ukrán, szlovák, román, szerb és montenegrói leánybankoknál volt. Az árfolyamszűrt betétállomány az előző év azonos időszakához képest 2 százalékkal nőtt, az előző negyedévhez képest viszont 1 százalékkal mérséklődött. 

A nettó hitel/(betét+lakossági kötvény) mutató 87,6 százalékra csökkent, ami 5,5 százalékpontos csökkenés 2013 január-márciushoz képest az árfolyamszűrt adatok szerint.

Szerző

Hosszú időre leállhat a termőföld adásvétele

Május 1-jéig kellett volna megalakulniuk a földbizottságoknak, ám egyelőre se hírük, se hamvuk. Helyettük az Agrárkamara kezébe került átmenetileg a földpiaci ügyintézés, ám Brüsszel az egész földbizottságosdit megtorpedózhatja.

Mindezek miatt könnyen hónapok telhetnek el, amíg majd pecsét kerülhet a termőföld adásvételi szerződésre. A megállapodást egyébként is 60 napra kötelező kifüggeszteni az önkormányzatnál. Az eredeti, biztonsági jellel ellátott dokumentum a jegyzőhöz kerül. Ha az eladó és vevő olyan szerencsés, hogy nem jelentkezik egyetlen elővételre jogosult sem, akkor a papírok először a területileg illetékes mezőgazdasági szakigazgatási szervhez kerülnek, majd a helyi földbizottságokhoz. Illetve oda csak mennének, mert a földforgalmi törvény szerint ugyan május 1-jéig meg kellett volna alakulniuk, de a kormány szinte az utolsó pillanatban a bizottságok jogosítványait a Nemzeti Agrárkamarára (NAK) ruházta át. A bizottságok megalakulásáig a kamara döntését követően kerülnek a szerződések a földhivatalhoz.

A hivatalos magyarázat szerint a földtörvény koncepcionális változásai miatt halasztják el a helyi bizottságok megalakítását, de a háttérben az húzódhat meg, hogy Brüsszel az eredeti jogszabály rendelkezéseit nem nézi jó szemmel. Az ugyanis több közösségi szabályozással is ellentétes, hogy az érintettek dönthessenek az őket is érintő ügyekben. Márpedig ha a gazdák egymás közül választhatták volna meg a bizottság tagjait, ez az aggály igen csak megalapozottnak tűnik. Ezért a kabinet most az önkormányzatok képviselő testületére bízná a helyi földbizottságok tagjainak kijelölését, ám agrár szakemberek szerint az összeférhetetlenség ebben az esetben is megmaradna, hiszen a legtöbb faluban, kistelepülésen a képviselőtestületben is ott ülnek a meghatározó termelők.

Gőgös Zoltán MSZP-s szakpolitikus szerint gondot okoz az is, hogy sok helyen a földhivatalokban nem működik a földműves regisztráció. Márpedig a törvény értelmében május 1-je után termőföldet kizárólag földműves vehet. Egyelőre tehát a vevő jogosultságát sem lehet egyértelműen igazolni - állítja Gőgös. A határidő után kötött szerződések esetében, ha a 60 napos kifüggesztési határidő lejárta után jelentkeznek majd a gondok. Addig kellene megoldani a földműves regisztrációt, illetve a földbizottságok végleges formáját.

A több hónapos bürokratikus útvesztőt elsősorban a földtulajdonosok szenvedhetik meg, közülük is főleg azok akiknek sürgősen kellene földjük ellenértéke. Az is fokozza a kockázatot, hogy ha már megíratta a szerződést az ügyvéddel az eladó és a vevő, majd jelentkezik egy elővételi jogosult, akkor kezdődhet a procedúra elölről.

Gőgös Zoltán hangsúlyozta, mindenképpen változtatni kell azon a jogszabályon is, amely előírja, hogy a külterületi zártkerteket, illetve a belterületi külön helyrajzi számon nyilvántartott kerteket csak földműves vásárolhassa meg, ha a vevő földterülete a vásárlással meghaladja az 1 hektárt. A szakpolitikus úgy vélte, a földbizottságokról szóló jogszabályt a jelenlegi formájában "el kellene felejteni", de az önkormányzati testületek sem jelentenek megoldást, hiszen politikai formációként nem zárható majd ki a részrehajlás.

Szerző

MNB: új alapokmány

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön bemutatta a jegybank „belső alkotmánynak” nevezett alapokmányát. Balog Ádám alelnök azt is közölte, hogy június első hetére elkészítik a részletes társadalmi felelősségvállalási koncepciót. Függetlensége szimbólumának tartja a jegybank, hogy maga dönt eredménye felhasználásáról, azt többek között társadalmi felelősségvállalásra, kulturális értékmegőrzésre használja.

Az MNB – elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül – a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja és segíti a kormány teljes foglalkoztatást és növekedést célzó gazdaságpolitikáját. Ezért olyan programokat, banki eszközöket alakít ki és működtet, amelyek elősegítik a vállalatok hitelhez jutását, ezáltal bővítik a termelést, a beruházásokat, az exportot, támogatják a munkahelyek megőrzését. Az eddigi legmarkánsabb eszköz a növekedési hitelprogram volt. Az MNB elsődleges célja a dokumentum szerint továbbra is az árstabilitás elérése és fenntartása. A monetáris politika célrendszerét a monetáris tanács határozza meg.

Az MNB elsődleges célját az inflációs célkövetés rendszerében valósítja meg, amely elősegíti a 3 százalékos középtávú inflációs cél teljesülését. Az inflációs célkövetés rendszerében az árstabilitási cél minden más monetáris politikai céllal szemben elsőbbséget élvez. Az MNB-ről szóló törvény szerint a monetáris tanács módosíthatja az inflációs célkövető rendszert. Ezzel kapcsolatban jelenleg nem folyik munka, s ha lenne változás, közép-, hosszú távon vezetnék be – mondta kérdésre Balog Ádám.

Windisch László alelnök kifejtette: az MNB tevékenysége négy alappillérre – függetlenség, felelősség, stabilitás, bizalom – épül. A felelősség azt jelenti, hogy az MNB felelősséget érez és vállal a pénzügyi rendszer minden anomáliájáért – beleértve a devizahitelezést is. Ahhoz, hogy a közvetítőrendszer stabilan működjön, erőteljes szabályozás kell, s ennek érdekében, ha szükséges, normatív módon is be kell avatkozni a folyamatokba.

Szerző