A viharok után a belvíz pusztít

Publikálás dátuma
2014.05.17. 12:33
Tornanádaskán fákat döntött ki a vihar. Fotó: MTI, Vajda János
A május eleje óta tartó csapadékos időjárás és a viharok a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei igazgatóságainak jelentései alapján több helyen is kárt okoztak a szántóföldi növényekben, a kertészeti kultúrákban és a gyümölcsösökben - közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM).

Az összegzés szerint a szükségesnél több eső hatására növekszik az átnedvesedett és a belvizes területek aránya. Az ország nyugati részéből kisebb árvizeket is jelentettek - elsősorban a Rába folyó térségéből -, ami szintén gondokat okozott a gazdáknak. A szakértők megjegyzik: a kötöttebb talajú területeken a jelentős csapadék hatására akár ki is pusztulhat a vetés a megjelenő vízfoltok miatt.

A kalászosok az erős szél és a vihar hatására sok helyen megdőltek, a szakemberek szerint azonban ezt "nagyobb részt még" kinőhetik a növények. A szél által ledöntött virágzó repcékben is mutatkoznak veszteségek, emiatt terméscsökkenés várható. A tartós esőzés a lucerna és a vörös here betakarítását késlelteti, egyes területeken a fél kaszálás már kiesett.

A jégverés és a nagy szél a gyümölcsösökben jelentős kárt okozott. A körte, alma és szilva ültetvényekben is jeleztek jégkárt a gazdák, a kárbejelentések folyamatosak. Az erős szél megtépázta a lombokat, a fejlődő gyümölcsöket pedig egymáshoz verte, ami jól látható ütődésnyomokat okozott. Azok a gyümölcsök, amelyek ütést kaptak, többnyire elpusztulnak.
A fán maradók pedig az esetleges gombás fertőzés miatt mehetnek tönkre. A korai cseresznyénél a sok csapadék miatt több helyről jelentették a gyümölcsök repedezését.

A zöldség-kultúrákban szintén kárt okozott a vihar és a jégverés, illetve néhány növényt - például a paprikát és a paradicsomot - a gazdák nem tudták kiültetni.
A Nyírség egyes területein nem a jégverés, hanem a homokverés okozott gondot. Több gazdálkodó jelezte, hogy a kelőben lévő vagy kikelt napraforgót betakarta a szélhordta homok.

A tájékoztatás szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében érkezett a legtöbb kárjelentés - igaz, az eső eddig itt nem okozott belvízkárokat, mivel a téli csapadékhiányt kompenzálta. Az elmúlt időszakban 257 termelő tett 645 hektárra kárbejelentést, míg összességében a kárenyhítési évre vonatkozóan, 416 termelő 2777 hektárnyi területre jelzett kárt.

A közlemény szerint a felhőszakadás, a jégeső, vagy a vihar esetében a termelőnek a káresemény észlelését követő 15 napon belül kell bejelentést tenniük, az aszály, a belvíz, a mezőgazdasági árvíz, vagy a fagy okozta káreseményeket pedig a növényeken észlelhető károsodást követő 15 napon belül kell a területileg illetékes kormányhivatal földművelési igazgatóságára bejelenteni. Így fordulhat elő, hogy az utóbbi csoportba tartozó károk bejelentése hetekkel a káresemény után történik.

Az összesítés szerint a május 15-ig beérkezett kárjelentések alapján téli fagykár 9 hektáron volt; tavaszi fagykár 832 hektárt érintett; belvízkárt 80 hektár esetében jelentettek; jégesőkár 935, aszálykár 803, viharkár 12, felhőszakadás pedig 106 hektárt sújtott.

Szerző

A Google sem tehet meg mindent

Publikálás dátuma
2014.05.17. 12:06
Fotó: Getty Images, Adam Berry
 A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) üdvözli az Európai Unió bíróságának keddi döntését, melynek lényege, hogy az egyén magánéletének védelme megelőzi az internetes keresőmotorok gazdasági érdekét - közölte a hatóság.

A bíróság az internetes szólásszabadság és az online adatvédelem között zajló vitában hozott határozata értelmében az internetes vállalatok bizonyos esetekben kötelezhetőek arra, hogy az online keresőmotorok eredményeiben megjelenő személyes információt eltávolítsák.

A Péterfalvi Attila elnök által vezetett hatóság a döntésre utalva arra hívta fel a figyelmet, hogy az internetes keresőmotorok felelősséget viselnek az általuk folytatott adatkezelésekért, függetlenül attól, hogy nyilvánosan elérhető információkat tesznek szolgáltatásuk keretében hozzáférhetővé.

A NAIH emlékeztetett arra, hogy május 13-án az Európai Unió bírósága egy úgynevezett előzetes döntéshozatali eljárás keretében fejtette ki álláspontját a keresőmotorok által folytatott adatkezelések ügyében. A spanyol panaszos azt sérelmezte az alapeljárásban, hogy a nevét beütve továbbra is elérhetőek voltak olyan információk a Google keresőjében, amelyek egy tizenhat évvel ezelőtti ingatlan-árverésre utaltak. Ezek az információk két spanyol lapban jelentek meg 1998-ban, és a Google keresője továbbra is találatként jelenítette meg a közleményeket.

Közölték, a bíróság részletes indokolásában arra mutatott rá, hogy személyes adatoknak internetes oldalon való megjelenítése adatkezelésnek minősül az európai adatvédelmi irányelv szerint. A keresőmotor működtetője az, aki a szolgáltatás céljait és módját meghatározza, ebből következően az adatvédelmi terminológia szerint a legfőbb jogi felelősséget viselő adatkezelőnek tekintendő. A keresőmotor a magánélet és a személyes adatok védelme szempontjából különösen is érzékeny szolgáltatást nyújt, hiszen "lehetővé teszi, hogy létrehozzák az érintett többé-kevésbé részletes profilját" – idézte a bíróság ítéletét a NAIH.
A hatóság arra is felhívta a figyelmet: önmagában az a technikai lehetőség, hogy a honlap üzemeltetője bizonyos kódok használatával elzárhat információkat a keresőmotoroktól, nem mentesít az adatok további felhasználásához kötődő felelősség alól.

A bíróság azt is hangsúlyozta, hogy a személyes adatok kezelését mindenképpen az alapvető jogok fényében kell értelmezni. Az európai adatvédelmi irányelv vonatkozó szabályát alapul véve mérlegelni kell a versengő érdekek között: az egyén magánéletének védelme, a keresőmotor üzemeltetőjének üzleti érdeke, valamint az internet felhasználójának tájékozódáshoz fűződő érdekei között.

A bíróság ezen érdekek mérlegelése alapján arra jutott, hogy az egyén jogai "főszabály szerint nemcsak a keresőmotor működtetőjének gazdasági érdekét előzik meg, hanem a nyilvánosság ahhoz fűződő érdekét is, hogy az e személy nevére vonatkozó keresés során meg lehessen találni az említett információt". Az ítélet hozzáteszi azonban, hogy nem ez a helyzet az olyan információk esetében, ahol az egyén közéletben játszott szerepe miatt fűződik érdek az adat megismeréséhez - áll a hatóság közleményében.

Az egyénnek a magánélethez és a személyes adatok védelméhez fűződő jogából fakad, hogy "idővel még a pontos, nem hibás adatokat érintő, eredetileg jogszerű adatkezelés is összeegyeztethetetlenné válhat" az európai irányelvvel, "ha ezen adatok a gyűjtésük vagy kezelésük céljára tekintettel már nem szükségesek" - írták.
Közölték azt is, hogy a NAIH a mostani bírósági ítéletben megjelenő elvárásokat több korábbi állásfoglalásában, illetve határozatában érvényesítette már, és a jövőben is így fog eljárni.

Szerző

Felminősítette Írországot a Moody's

Két fokozattal az elsőrendű befektetői kategória határára javította Írország államkötvény-adósságának besorolását pénteken a Moody's Investors Service, elsősorban az egyre ütemesebb ír gazdasági növekedéssel és az államháztartási konszolidáció ettől várt gyorsulásával indokolva a lépést.

A világ legnagyobb hitelminősítő csoportja péntek éjjel, az európai és az amerikai piaci zárások után Londonban bejelentette, hogy az eddigi "Baa3"-ról a köztes "Baa2" szint kihagyásával "Baa1"-re javította az ír szuverén adósbesorolást. Az új osztályzat kilátása stabil.

A Moody's módszertanában a "Baa3"-as osztályzat - amelyen a cég a pénteki felminősítés előtt Írországot nyilvántartotta - a befektetési ajánlású besorolási kategória alsó széle, az új ír besorolás, a "Baa1" azonban már csak egyfokozatnyira van az elsőrendű "A" kategóriától.

Az osztályzatjavítás indoklásában a Moody's kiemelte azt a várakozását, hogy az ír gazdaság rövid és középtávon számottevően gyorsabban fog növekedni az euróövezeti átlagnál, és ennek eredményeként jelentősen javultak Írország középtávú adósságpálya-kilátásai is.

A gyorsabb gazdasági növekedés az államháztartási konszolidációt is segíti, és ez stabilan lefelé tartó pályára állítja az államadósság-rátát. Ez volt a Moody's egyik előretekintő kritériuma a további felminősítésekhez, amikor idén januárban visszaemelte Írországot a spekulatív sávból a már befektetési ajánlású "Baa3"-as adósosztályzati szintre - áll a cég pénteki elemzésében.

A ház kiemeli, hogy az ír államháztartási hiány 2014 első négy hónapjában 30 százalékkal kisebb volt a tavalyi azonos időszakban mértnél, miután a kormányzati bevételek az idei költségvetésben kitűzöttnél gyorsabban nőttek, és a munkanélküliség is 14 százalékkal csökkent csak az elmúlt egy évben, ami mérsékelte a költségvetés szociális kiadásait.
Az idei első eredmények alapján tarthatónak látszik az a cél, hogy az államháztartási hiány 2014 egészében a hazai össztermék (GDP) 5 százaléka alatt legyen, és ha 2015-ben sikerül elérni a 3 százalék alatti hiánycélt, Írország 2008 óta először kikerülhet az Európai Unió túlzottdeficit-eljárásának hatálya alól - hangsúlyozza pénteki elemzésében a Moody's.
A nemzetközi hitelminősítők az utóbbi hónapokban sorra javítják a központi és a perifériális eurógazdaságok osztályzatait és osztályzati kilátásait.

A Moody's egy hete Portugália államadós-besorolását javította elsősorban a portugál költségvetési és adóssághelyzet javulásával indokolva a lépést. A cég az addigi "Ba3"-ról egy fokozattal "Ba2"-re javította a portugál államkötvény-osztályzatot, és az új besorolást is további felminősítést valószínűsítő felülvizsgálat alá vette. A Moody's szuverén portugál adósosztályzata mindazonáltal továbbra is a spekulatív - vagyis befektetésre még nem ajánlott - sávban van, kétfokozatnyira a már befektetési ajánlású "Baa" kategória alsó szélétől.

A Fitch Ratings április végén a hosszú lejáratú külső és hazai spanyol államadósság besorolását az addigi "BBB"-ről egy fokozattal "BBB plusz"-ra javította. Spanyolország ezzel egyfokozatnyi közelségbe került a már elsőrendű befektetői "A" osztályzatsávhoz.
A Fitch elsősorban azzal a véleményével indokolta a lépést, hogy csökkentek a spanyol hitelképességi kockázatok, mióta a cég legutóbb, 2012-ben leminősítette Spanyolországot.

A Moody's nemrégiben Hollandia és Belgium "Aaa", illetve "Aa3", előtte Németország és Ausztria egyaránt "Aaa" besorolásának kilátását módosította negatívról stabilra. A cég néhány hete az addigi "Baa3"-ról egy fokozattal "Baa2"-re emelte a spanyol államkötvények osztályzatát, és az új besorolásra további felminősítés lehetőségére utaló pozitív kilátást állapított meg.
A Moody's februárban stabilra javította az addigi negatívról a hosszú és rövid futamidejű olasz államkötvény-kötelezettségek "Baa2/Prime-2" szintű besorolásainak kilátását, az olasz államadósság-dinamika stabilizálódásával indokolva a döntést.
A cég e lépések indoklásában rendre hangsúlyozta azt a véleményét, hogy az euróövezeti intézményi keretrendszer javulása nyomán enyhültek a pénzügyi járvány kockázatai a valutaunión belül.

Szerző