Út a népirtásig - Felismerhető folyamatok napjainkban

A mai, jelenlegi európai politikai irányvonalakban, főként Magyarországon, fel lehet ismerni azt a folyamatot, amely végül a holokauszthoz vezetett – hangoztatták a Tom Lantos Intézet és a Phiren Amenca szervezésében a Roma Holokausztról, oktatásának kiemelt szerepéről és fontosságáról tartott konferencia meghívott szakértői pénteken Budapesten.

A Roma Holokausztról, oktatásának kiemelt szerepéről és fontosságáról tartott kerekasztal-beszélgetésen több előadó is emlékeztetett: a náci ideológia, a nemzetiszocializmus eszmeisége alapján előbb az emberi méltóságuktól, majd a szabadságuktól, aztán az életüktől fosztották meg azokat az embereket, akiket faji, vagy ideológiai alapon nemkívánatosnak tartottak, de ugyanakkor hangsúlyozták, a holokauszt nem 1943-ban és 1944-ben, hanem sokkal korábban, a bűnbakképzéssel, a megfélemlítő, rasszista támadásokkal, a diszkriminatív törvények elfogadásával kezdődött.

Dupcsik Csaba, a Károli Gáspár Református Egyetem docense, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének főmunkatársa előadásában arról beszélt, hogy tetten érhető a bűnbakképzés, a múlt kozmetikázása, és a cigányokkal szemben Európa több országában, így Magyarországon is ma tapasztalható rendpárti intézkedések és törvényalkotások nagyban hasonlítanak arra az időszakra, amelyek a második világháborút megelőző időszakban a nácik hatalomra kerülését megelőzően, majd azt követően tapasztalhatók voltak.

A holokauszt oktatásnak fontosságáról és szerepéről szólva úgy fogalmazott, nehéz és fáradtságos, de ugyanakkor szükséges munka, hogy az emberiséget emlékeztessük a világtörténelem legborzasztóbb cselekedetére, de szavai szerint azok, akik ezzel a témával foglalkoznak, csak „utcai prédikátorok”, mert egyre hangosabb „a háttérzaj”, és egyre nehezebb ledönteni a közöny falait. Dupcsik Csaba szerint nem lehet direkt módon oktatni a holokauszt témáját iskolákban, mert a téma hatékony és valós megérttetésének felépítése egy hosszú folyamat.

Baumgartner Gerhard történész és újságíró, az ausztriai Alkalmazott Tudományok Egyeteme történésze szintén arról beszélt, hogy a Magyarországon zajló folyamatokban fel lehet ismerni a vészkorszakot megelőző politikai változásokat, és a Jobbik előretörését és társadalmi támogatottságát az ismételt bűnbakképzéssel, egy népcsoport, főként a cigányok elleni hangulatkeltéssel érhette el.

A Graz-i Egyetem történésze bemutatta a roma holokauszt történetét átfogóan ismertető, egyelőre angol nyelven elérhető fotókkal és eredeti dokumentumokkal is illusztrált kutatást, amelyet a különböző szintű iskolák tankönyvként is használhatnának. Baumgartner Gerhard megjegyezte, Magyarországon erre a jelenlegi oktatáspolitikai koncepció szerint kevés az esély, mert az oktatási intézmények csak a kormányzat által meghatározott tankönyvekből taníthatják az iskolásokat.

Herfort Marietta, a konferenciát szervező Phiren Amenca és a ternYpe - International Roma Youth Networkfőkoordinátora azt mondta: a roma holokauszttal kapcsolatos kutatások gyerekcipőben járnak, a fiatalok döntő többségének semmilyen információja, ismerete nincs a vészkorszakban elhurcolt, orvosi kísérletek alá vettet cigány nőkről és gyermekről, valamint arról, hány tízezer cigány embert végeztek ki a nácik gázkamrákban, öltek meg a koncentrációs táborokban.

A roma fiatalok oktatásával foglalkozó nemzetközi szervezet vezetője hiányolta, hogy a történelemkönyvekben nem, vagy csak néhány mondatban tesznek említést a roma holokausztról, vagy akár augusztus 2-ról, a roma holokauszt nemzetközi emléknapjáról. A történelem és az ismeretterjesztés hiányosságának példájaként említette a konferencia napját, május 16-át, hogy szinte semmilyen ismerettel nem rendelkeznek az emberek arról, hogy 1944-ben ezen a napon, az első magyar tömegtranszport érkezése előtt néhány órával a nácik megkísérelték felszámolni a birkenaui cigánytábort, mert kellett a hely a magyar zsidóknak.

A hatezer cigány azonban megsejtette, mi vár rájuk, és az SS nagy meglepetésére ellenállást tanúsítottak. Botokat, késeket és köveket ragadtak. A „cigány tábort“ pár hónappal később 1944. augusztus 2-áról 3-ára virradóra számolták fel. Egyetlen éjszaka alatt háromezer cigány férfi, nő és gyermek vesztette életét a gázkamrákban. Ez a nap a roma holokauszt emléknapja. Május 16-át azonban nem jegyzi a történelem. Európai roma szervezetek, köztük a Phiren Amenca és a ternYpe nemzetközi kampányt indítottak, hogy ez a nap, május 16. legyen a Roma Ellenállás Napja, hogy ismert legyen a köztudatban – mondta.

Molnár Bálint, az Európa Tanácsot képviselő Budapesti Európai Ifjúsági Központ igazgató-helyettese beszámolt arról, hogy a roma holokauszttal kapcsolatosan milyen megemlékezős programokat koordinálnak illetve segítenek szakértőikkel uniós szintre emelve, kiemelve a ternYpe és a Phiren Amenca nemzetközi tréningjeit és konferenciát.

Choli Daróczi József író, költő személyes élményeiről, és a cigányság történelméről szólva arról beszélt, hogy a romákat nem csak a II. világháborút megelőzően, illetve a vészkorszakban, hanem már az 1400-as évektől, európai megjelenésüktől kezdve üldözték, diszkriminálták. A különféle kormányzatok integrációs törekvéseire utalva úgy fogalmazott: komplex, valós megoldást kínáló programokat nem sikerült alkotni, mert főként szociális kérdésként egy-egy témakört kiemelve próbálják keresni a lehetőségeket a cigányság felemelkedésére.

A főiskolai tanár úgy fogalmazott: az Alkotmány és az Alaptörvények szerint is „részei vagyunk a magyar társadalomnak, de mikor leszünk részesei is?” Álláspontja szerint ha a cigányok is részesülnek a társadalmi javakból és előnyökből éppen úgy, mint a többségi társadalom tagjai, akkor érhető el a társadalmi integráció. A roma holokausztra utalva arra figyelmeztetett, hogy a népirtás nem a lágerekben, hanem a közbeszéd átalakulásával, a röplapok és a hazug propagandák terjesztésével, a boltok kirakatainak bezúzásával kezdődött, és ma ugyanezek a folyamatok tapasztalhatók pártpolitikai, parlamenti szinten, ide sorolva a 2008-2009 között a cigányok ellen végrehajtott rasszista indíttatású gyilkosságsorozatot is, amely hat ember életét követelte.

Choli Daróczi József azt mondta: a holokauszt nem csak kizárólag a zsidók, hanem a cigányok, és az egész emberiség fájdalma, ugyanakkor fontosnak nevezte, hogy ne a különféle zsidó megemlékezések és emléknapok mellett a „HoloRomról” is ugyanilyen súllyal essék szó, beleértve május 16-át, amikor a cigányok példát mutattak az emberiségnek bátorságról és becsületről, úgy, hogy mindenféle eszközök nélkül szembeszálltak az elnyomókkal önmagukért, társaikért, zsidókért és nem zsidókért, azért a hatmillió emberért, akik a náci eszme áldozataivá váltak. Az ember és az emberiség méltó kiállásaként kellene emlékezni és emlékeztetni az embereket erre a napra – tette hozzá, arra figyelmeztetve, soha többé fasizmust!