atomprogram;Irán;ENSZ Biztonsági Tanácsa;Hasszan Rohani;atomtárgyalások;Dzsavad Sarif;

2014-05-19 07:36:00

Zsákutcában az iráni atomtárgyalások?

Veszélybe került az iráni atomprogramról szóló megállapodás, amelyet július 20-ig kellene tető alá hozni. A péntek este zárult, az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagállama (az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia és Franciaország), illetve Németország, valamint a perzsa állam képviselői között zajlott egyeztetéseken ugyanis nem történt előrelépés.

Az eddigi leghosszabb tanácskozás végén el is maradt az ilyenkor megszokott, Catherine Ashton, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és Dzsavad Sarif iráni külügyminiszter által tartott közös sajtóértekezlet. Ugyanakkor mindkét fél kiemelte: folytatni kell a megbeszéléseket.

A következő tárgyalási fordulót június folyamán rendezik meg. Az idő szorít. Csak két hónap maradt hátra a végső megállapodásig. Teherán tavaly novemberben Genfben ideiglenes akciótervet, majd idén január közepén megállapodást között a hatokkal, melynek értelmében megkezdi fokozottan dúsított uránkészleteinek megsemmisítését és a dúsításhoz használt infrastruktúra egy részének leszerelését.

Teherán elfogadta, nem gyárt pótlólagos vagy újabb generációjú centrifugákat, mint ahogy azt is, hogy az iráni nukleáris létesítményekben gyakoriakká válnak az ellenőrzések. Cserébe a "hatok" megkezdték a szankciók szerény mértékű enyhítését. Az Egyesült Államok júliusig nyolc részletben összesen 4,2 milliárd dollár értékben zárolt eszközöket szabadít fel Irán számára.

Teherán számára létfontosságú a megállapodás létrejötte, hiszen ezáltal stabilizálhatná gazdaságát. A nagyhatalmakra is nyomás nehezedik, hiszen ha elmaradna a megegyezés, azzal az iráni szélsőségesek malmára hajtanák a vizet, akik egyre keményebben bírálják Hasszan Rohani elnököt, aki szerintük "túl nagy" engedményeket" tett a Nyugatnak.

A megbeszélések kritikus szakaszhoz érkeztek. Teheránnak kellő garanciákat kell felmutatnia arra, nukleáris energiáját kizárólag békés célokra használja fel. A legtöbb vita az araki nehézvizes reaktor, valamint az iráni fegyver- és rakétaprogram ügyében alakult ki.

Washington ez utóbbit is felvenné a tárgyalások témái közé, Irán azonban azzal érvel, hogy ez már a kezdet kezdetén sem szerepelt a vitatott ügyek között. Heves viták alakultak ki arról is, hány urándúsító centrifugát használhat Irán. Az Egyesült Államok számuk jelentős csökkentését követeli, Teherán azonban nem hajlandó erre arra hivatkozva: jogában áll az atomenergiát békés célokra felhasználni.