EU;gáz;gázvezeték;állami monopólium;

2014-05-19 07:16:00

Nyugatról is várjuk a gázt

Az Ukrajnán átvezető import gázvezeték egyre valószínűbb elzárása miatt jelentősen felértékelődik az Ausztriából gáz szállító HAG vezeték szerepe. Papíron ezen csövön érkezik majd az mennyiség is, amelyet Magyarország Ukrajna megsegítésére szállít szerdától. Feltehetően egyebek mellett ennek, és az uniós versenyjogi kifogásoknak a következménye, hogy a kormány megtiltotta a vezeték szállítási kapacitásának a kiosztását évekre előre. Korábban a hosszú távú kapacitás-lekötést korábban maga a kormányzat erőszakolta ki.

Feltehetően az Európai Unió (EU) nyomására szüntette meg a kormány az Ausztria felől befutó gázvezeték szállítási kapacitásának a több évre előre történő kiosztását. Az orosz-ukrán területi vita kiéleződése miatt ugyanis bármikor elzárhatják az Oroszországból Ukrajnán át magyar határig, Beregdarócig gázt szállító vezetéket. Így az osztrák HAG vezeték - mint egyetlen beszerzési forrás - óriási mértékben felértékelődik. Emellett - legalábbis papíron - ezen a csővezetéken érkezik majd az a gáz is, amelyet Nyugat-Európa Ukrajna megsegítésére Magyarországon keresztül szándékozik eljuttatni - állítják iparági szakértők.

Holoda Attila a második Orbán-kormány volt energetikai államtitkár-helyettese a hírt kommentálva elmondta, az EU már korábban is kifogásolta a magyarországi kapacitás-elosztási gyakorlatot. Eddig ugyanis az történt hogy a szállítási hálózatot birtokló FGSZ Földgázszállító Zrt. több évre előre lekötötte a nyugati import kapacitást, úgy hogy az vezeték használati jogot rendre az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. leányvállalata, az MVM Partner Zrt. és a német E.ON energetikai konszern magyar cége kapta meg versenyeztetés nélkül, megosztva. Más cégek nem részesülhettek a szállítási kapacitásból, így az időnként olcsón beszerezhető nyugat-európai gázból. Az E.ON magyarországi leányvállalatainak a tavalyi államosítása után pedig egyszereplőssé vált piac, miután csak a két állami cég kapott évekre előre vezetékhasználati jogot az FGSZ-től, amit a piac többi szereplői, és az EU versenyfelügyelete nem nézett jó szemmel.

Az ügy érdekessége az - jegyezte meg a szakember -, hogy néhány éve éppen a Magyar Energia Hivatal, a mostani Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elődje erőltette rá az FGSZ-re a hosszú távú kapacitás-lekötést, vagyis ugyanaz a kormányhivatal, amely most megtiltotta azt.

A szakértők szerint az uniós versenyjognak is megfelelő megoldás az lenne, ha a gázpiaci szereplők aukción szerezhetnék meg a vezeték használatának a jogát, de csak legfeljebb egy éves időtartamra. Egy kormányrendelet egyébként eddig is előírta, hogy az úgynevezett határkeresztező kapacitások csak az adott (júniustól-júniusig tartó) gázévet követő gázévre köthetőek le. Így a MEKH-nek csupán azt kell tennie, hogy betartatja ezt már meglévő jogszabályt. A vezetékkapacitás egyébként ma már hasonló értéket képvisel, mint maga a csövön szállított földgáz, azaz a szállítási joggal is jelentős haszonnal lehet kereskedni. Ezt jól mutatja be a MET Zrt. esete. A társaság nagy mennyiségben olcsón kapott gázt és szállítási kapacitást az állami MVM-től, amit "megmozgatott", majd óriási profitot bezsebelve átadott az állami árkorlátozások miatt a csőd szélére jutott hazai távhőtársaságoknak. Miközben az MVM a MET közreműködése nélkül is juttathatott volna az állami gázkészletekből a távhőszolgáltatóknak. A mai napig nem tisztázott, hogy miért volt szükség offshore cég bevonására az ügyletbe.

Hozzáértők szerint továbbra is aggasztó, hogy az összesen megközelítőleg 4,2 milliárd köbméter befogadóképességű hazai gáztárolók csupán hozzávetőleg tíz százalékos szintig vannak feltöltve. Az Ukrajna felőli import vezeték tartós lezárása esetén ugyanis ez ellátási gondokat idézhet elő. A kormány tovább növeli a kockázatot azzal, hogy a HAG vezetéken beérkező gázzal nem gőzerővel tölti fel a magyar tárolókat, hanem annak egy részét tovább exportálja Ukrajnának. Ukrajna az egyik legnagyobb hivatalosan meg nem nevezett európai gázipari céggel szerződött, amely hamarosan fordított irányú (reverz) gázszállítás keretében juttat földgázt Magyarországról Ukrajnának - közölte a Naftogaz ukrán állami gázipari cég a napokban. Értesüléseink szerint a gázt exportáló nyugat-európai cég a német RWE energetikai óriás. Az ukrán vállalat közleménye szerint a szerződést május 14-én írták alá. A megállapodás értelmében a fordított irányú gázszállítás hivatalosan május 21-én, szerdán kezdődik Magyarország felől. Az Itar-TASZSZ híre szerint viszont Magyarországról már most napi, legfeljebb 14 millió köbméter gáz érkezik Ukrajnába, az orosz hírügynökség az ukrán energia- és szénminisztérium közleményét jelölte meg forrásként. A napi 14 millió köbméter éppen az a mennyiség, amelyet Magyarországról Ukrajnába a csőkapacitásokat teljesen kihasználva szállítani lehetne.

Hazai sajtóértesülések viszont arról számolnak be, hogy május 1-je óta fizikailag minden nap változatlanul ugyanaz a kis mennyiségű (mintegy 22 ezer köbméter) földgáz hagyja el az országot Ukrajna felé, ami kereskedelmi tételnek kevés, inkább csak a rendszer tesztjére elég. Papíron azonban ennél sokkal több gáz mehet ki hazánkból az ukrán félhez. Ez csak úgy lehetséges, ha az oroszoktól általunk importált gáz egy része eleve az ukránoknál marad. Igaz, ezt tiltja az orosz beszállítónkkal a Gazprommal kötött - és jövőre lejáró - hosszú távú szállítási megállapodás. Ezért kell a valójában be sem érkező gázt "papíron körbe utaztatni". Egyes szakértők szerint az RWE-től Ausztria felől érkező gáz is csak az iratok szerint halad majd át országunkon Mosonmagyaróvártól Beregdarócig, a valóságban az orosz gáz a magyar-ukrán határon "fordul " majd meg. A gáz tényleges "utaztatásának" ugyanis a szakemberek szerint nem lenne semmi értelme.

Miller: a Gazprom folyamatosan szállít Európának

A Gazprom akkor is eljuttatja az európai fogyasztóknak továbbítandó orosz gázt az orosz-ukrán határra, a tranzitvezetékig, ha Ukrajna nem fizeti ki előre a júniusi gázszámlát - jelentette ki Alekszej Miller, az orosz állami energetikai cég vezérigazgatója.
Miller a Rosszija 1 állami televízió szombat esti magazinműsorának adott interjúban is közölte, mindent megtesznek annak érdekében, hogy az európai fogyasztóknak ne származzon abból problémájuk, ha Ukrajna a tranzitra szánt orosz gázt saját céljaira használná fel. Ennek érdekében megnövelhetik a Balti-tenger alatt húzódó Északi Áramlat gázvezetéken a szállítást - idézte a Gazprom vezérigazgatóját a finance.rambler.ru hírportál.
Miller szerint csak a Déli Áramlat földgázvezeték szünteti meg az Ukrajnával kapcsolatos összes tranzitszállítási kockázatot. Ezen a tervek szerint 2015 decemberében megkezdik a szállítást Bulgáriába.

A Gazprom vezérigazgatója arról is beszámolt, hogy szerdán Budapesten tárgyalt Orbán Viktor miniszterelnökkel. Azt mondta: "egyáltalán nem kétséges, hogy a magyar szakasz építése, annak kezdete és befejezése az előre meghatározott határidőkre megtörténik". A vezetékrendszer a jelenlegi tervek szerint a Fekete-tenger alatt, majd Bulgárián, Szerbián és Magyarországon át halad Ausztriába.
A Gazprom vezérigazgatója a Vesztyi v Szubbotu című televíziós műsorban rámutatott, hogy a Moszkva számításai szerint 3,5 milliárd dollárt kitevő ukrán gázadósság oka nem az orosz állami energetikai cég és az ukrán Naftohaz viszonyában keresendő, hanem abban, hogy Ukrajna csődbe jutott.

Annyi kap amennyit előre kifizet

Ukrajna a május végéig tartó idei első öt hónapban csaknem annyi földgázt importál Oroszországból, mint amennyit a múlt év egészében. A Gazprom orosz gázipari cég adatai szerint Ukrajna eddig összesen 10 milliárd köbméter földgázt tárolt be. A Gazprom szerint május végéig az importált orosz földgáz mennyisége 11 milliárd köbméter körüli lehet majd.
A Naftogaz ukrán gázipari cég tavaly 12,9 milliárd köbméter orosz földgázt importált. Ukrajna teljes gázimportja tavaly 20 milliárd köbméter körüli volt, a belföldi fogyasztás mintegy 40 milliárd köbméter.

Ukrajna a január-márciusi szállítások után összesen 1,6 milliárd dollárral tartozik ezer köbméterenként 268,5 dolláros árat alapul véve. Oroszország áprilistól 485,5 dollárra emelte a gázárat Ukrajna felé, így az áprilisban szállított orosz földgáz után Kijev 1,3 milliárd dollárral, május első 12 napja alapján további 655 millió dollárral adós. A Gazprom számítása szerint a teljes idei tartozás eddig mintegy 3,55 milliárd dollár.

Ukrajna ezért már csaknem egy hete csak annyi földgázt kap Oroszországtól, amennyit előre kifizet. Ezt a formulát eredetileg júniustól tervezte alkalmazni Moszkva Kijevvel szemben. Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő azonban, amikor múlt héten hétfőn megbeszélést tartott Alekszej Miller Gazprom-vezérrel, kijelentette: "elég volt a vesződésből, holnaptól át kell állni arra a rendszerre, hogy Ukrajna csak annyi földgázt kap tőlünk, amennyit előre kifizet".

Már a Fidesznek is sürgős a Déli Áramlat

Magyarország zavartalan gázellátásának biztosításához 2017-re meg kell épülnie a Déli Áramlatnak - jelentette ki az egyik kereskedelmi televízió műsorában a minap a külügyi és külgazdasági államtitkár. Szijjártó Péter hangsúlyozta: az új gázvezeték mielőbbi üzembeállítása nemzeti érdek, mivel az ország ellátásbiztonsága nem függhet az ukrán belpolitikai helyzettől.
"A Déli Áramlat egy ésszerűségi kérdés, a Déli Áramlatot meg kell építeni, és nekünk az a jobb, hogyha minél előbb megépül, ezért tartani kell az eredeti ütemtervet, 2015-ben építkezni kell, 2017-ben gázt kell forgalmazni" - mondta Szijjártó Péter.
Emlékezetes: a 2010-es országgyűlési választási kampány során még Szijjártó hevesen ellenezte az "orosz cső" megépítését. Mondván: az új vezeték növeli a függőséget Moszkvától. Hasonlóan érvelt Orbán Viktor kormányfő is, aki akkor kijelentette, hogy hatalomra jutásakor azonnal felbontja a vezetéképítésre kötött szerződést az oroszokkal. A miniszterelnök legutóbb a múlt héten találkozott a csővezetéket építő orosz Gazprom vezetőjével, s akkor már ismét a hálózatfejlesztés elkerülhetetlenségéről beszélt.