Az államháztartás bruttó (maastrichti) adóssága 2014 első negyedévének végén - előzetes adatok szerint - GDP-arányosan 84,6 százalékos lett. Az MNB mindezt annak nyomán jelentette, hogy a nemzeti számlák március végén bruttó 24 904 milliárd forintos államadósságot mutattak. Ha visszatekintünk az előző kormányzati ciklus elejére, akkor két fideszes politikus, Kósa Lajos és Szíjjártó Péter, 2010. júniusában olyan kijelentést tett, amellyel gazdaságtörténetet írtak, ugyanis ezt követően - nem kis részben a romló forintárfolyamnak köszönhetően - 85,5 százalékon tetőzött az államadósságunk. Ugyanakkor 2011 június végén érte el a második Orbán-kormány a legalacsonyabb 78,9 százalékos adósság értéket. Most, 2014-ben viszont az államháztartás névértéken számításba vett bruttó adóssága a GDP arányában 5,4 százalékponttal nőtt az első negyedévben, a múlt év végi 79,2 százalékról, ami 1,8 százalékponttal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Azonban ezt a 2013 decemberi értéket csak trükkök árán sikerült elérni - mondta lapunknak Bodnár Zoltán. A jegybank egykori alelnöke, a Liberális Párt gazdasági tanácsadója, emlékeztetett arra, hogy a jobb számok érdekében "baráti befektetési intézményeknek" visszaadták az év végén államkötvényeiket, majd az államadósság eredményes kozmetikázását követően visszavették azokat. Emellett az állam tartalékait veszélyes mértékben csökkentették, az államkötvény-kibocsátásokat szünetelték.
Az is gyanúra adhatott okot - említette meg a szakértő -, hogy az euró árfolyama hirtelen 296 forintra esett vissza, éppen oda, amelyet néhány nappal korábban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter akként említett, mint amivel a kormány az idei költségvetés készítésekor számolt. A trükközésre azért volt szükség, mert az Alaptörvény előírja: a GDP arányos államadósságnak évről évre csökkennie kell, márpedig 2012-es évet 79,8 százalékkal zártuk. Trükkök nélkül - Bodnár Zoltán számításai szerint - 82,0-82,5 százalékos lett volna a 2013. év végi hiány. Most a kormány csapdahelyzetbe került, ha a deklarált adósságmértéket idén - trükkök nélkül - csökkenteni akarja, akkor 4-5 százalékos idei gazdasági növekedésre lenne szükség, ami teljesen kizárt. Nehéz helyzetben van most a kormány - folytatta Bodnár Zoltán -, a hiány finanszírozása megoldott, ugyanakkor egyre nehezebb lesz az alacsony alapkamat miatt a lakosságot bevonni az államadósság finanszírozásába. Emellett az MNB célja, hogy a két hetes jegybanki kötvényekből átterelje a külföldieket az államkötvény-piacra korántsem biztos, hogy sikeres lesz, mert azok, akik két hétre szándékoztak lekötni a pénzüket, meggondolják, hogy hosszabb futamidőre is megtegyék-e?
Az államadósság csökkentését sürgette az Országgyűlés költségvetési bizottságának szocialista elnöke Burány Sándor is, aki emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az adósságharc keretében még a 3000 milliárd forintos nyugdíjvagyont is "beáldozta." Felhívta a figyelmet arra, hogy Varga Mihály néhány hete arról beszélt, hogy az ország emelkedő gazdasági növekedési pályára állt, ezzel párhuzamosan tartósan mérséklődik majd az államadósság. Burány Sándor szerint ezzel szemben a nyugdíjvagyon lenyúlása nélkül az adósság ma 7000 milliárd forinttal lenne több, mint 2010-ben. Mint írta, a paksi paktum 3000 milliárdos pluszterhét is beszámítva Orbán Viktor és Varga Mihály a kampányban úgy beszéltek csökkenő pályára állított államadósságról, hogy azt négy év alatt 10 000 milliárd forinttal sikerült növelniük. Az államadósság elleni harcot a Fidesz elbukta - összegezte a költségvetési bizottság elnöke. Hasonlóképpen aggódik Pápa Levente is. Az Együtt-PM gazdaságpolitikusa közleményében úgy fogalmazott, hogy Orbán Viktor kormánya négy százalékos hiányt produkált, ami azt bizonyítja, hogy mégiscsak volt választási büdzsé. Ebből következően az idei költségvetési tartalékok veszélyesen alacsony szintre csökkentek.
A nemzetgazdasági tárca közleményében cáfolta, hogy nőtt volna a GDP arányos államadósság: "a márciusi adósságráta növekedése is legfőképpen a biztonsági előtartalékolásnak köszönhető, a kormányzati tartalék az első negyedévben 752 milliárdról 1787 milliárd forintra nőtt" - írják.