Németországra figyel az Unió

Publikálás dátuma
2014.05.20. 07:30
Bár a kampányfinisben Merkel és Hollande közösen is fellépett, valójában ma már csak az a fontos Európában, amit a kancellár mon
Németországban különösen fontos az európai parlamenti választás, még ha az emberek ezt nem feltétlenül érzik így. Nemcsak amiatt, mert a németek delegálhatják a legtöbb, 96 képviselőt az EP-be, hanem azért is, mert a német SPD delegáltjainak élén Martin Schulz, az európai szocialisták listavezetője áll. Az utóbbi hetekben felgyorsult a kampány, ami elsősorban a német nagykoalíció pártjainak egymással szembeni üzengetéseiben, s a CSU egyes politikusainak gátlástalanságában nyilvánult meg.

Európa szempontjából nem mellékes, Berlin hogyan viszonyul az EU jövőjéhez. Az unió sorsát illetően ugyanis mégiscsak az a döntő, mit mond Angela Merkel. Korábban ugyan a döntéshozatalra Párizs is hatással volt Nicolas Sarkozy elnöksége idején, Francois Hollande gyengesége azonban abban is felmérhető, hogy a nemzetközi színtéren Franciaország súlya már messze nem a régi.

2012-ben még a növekedés kontra megszorítás vita uralta az európai politikai színteret, mára viszont egyre időszerűbbé válik a kérdés: "több Európára", azaz további nemzeti kompetenciák Brüsszelnek való átadására, vagy a nemzetállamok erősítésére van-e szükség.

A német kancellár tavaly decemberben a Bundestagban elhangzott beszédében egyértelműen a "több Európa" mellett foglalt állást, arra azonban nem tért ki, hogy a kompetenciák megváltoztatására gondolt-e. Felvetett azonban egy olyan javaslatot, amely akár a következő EP napirendjét is meghatározhatja.

Mint mondta, a tagállamokat kötelezni kell vállalásaik megtartására, s ha megszegik azt, akkor szankciókat lehetne életbe léptetni ellenük például azzal, hogy kevesebb támogatást kapnak a strukturális alapból.

Hogy mit is jelent Merkel számára a "több Európa", azt a német kormányszóvivő, Steffen Seibert világította meg tavaly, közvetlenül a szeptember közepén megrendezett német parlamenti választást megelőzően.

Mint mondta, a kancellár a "több Európa" ideájának híve, ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy további jogosítványokkal kellene felruházni az Európai Bizottságot. A német kormány a gazdasági- és valutaunió stabilizálását tartja fő céljának.

Ettől függetlenül természetesen nem zárható ki, hogy Merkel titkon mégis arra készül, további kompetenciákat adna a Brüsszelnek, hiszen előző kormányzása idején ekként értelmezhető kijelentéseket is tett. A kérdéssel kapcsolatban tanúsított óvatosságát azonban az magyarázhatja, hogy bármiféle az uniós hatáskört érintő kérdésben - mivel az unió alapszerződésének módosítására lenne szükség - minden tagállamnak szavaznia kell.

Bár a tagországok többségében a parlament voksolhat, néhány államban népszavazást kellene kiírni, s ezek nem éppen pozitív bégkimenetele előre borítékolható. Ráadásul Németországban sem támogatnák Brüsszel jogköreinek kiterjesztését.

A Focus lap által februárban közölt felmérés szerint a megkérdezettek több mint fele, 54 százaléka látja úgy: a nemzeti kompetenciákat kellene erősíteni. Még a CDU és az SPD szavazói körében is 60, illetve 56 százalékos volt ez az arány.

Európa további sorsát illetően még akár annak is jelentősége lehet, hányan járulnak majd az urnákhoz Németországban. Öt éve itt volt a legmagasabb a részvétel, ami megközelítette a hetven százalékot. Nehéz lesz tartani ezt az arányt. A felmérések szerint nincs gyökeres változás a pártok népszerűségét illetően a tavaly szeptemberi parlamenti választáshoz képest.

Igaz, a CDU/CSU népszerűsége az Infratest, valamint az INSA/Focus irodáinak felmérése szerint egyértelműen csökkent 36-39 százalékra, az SPD-é kicsit nőtt, 27-28 százalékon áll. A két ellenzéki párt folytatja a sort, a Zöldek 9-11 százalékot, a Balpárt 8-9 százalékot kaphat.

Jelentősen erősödött viszont az euroszkeptikus Alternatíva (AfD), amely tavaly néhány tized százalék híján nem tudott bekerülni a parlamentbe, most azonban már 6-7 százalékhoz is juthat. A liberális szabaddemokraták mindkét felmérés szerint négy százalékon állnak.

Nem kell azonban tartaniuk attól, hogy egyetlen képviselőt sem delegálhatnak majd az EP-be, hiszen a német alkotmánybíróság februárban eltörölte a bejutási küszöböt. (A parlamenti választás esetében azonban maradt az öt százalék.)

Ha lassan is, de Németországban is erősödnek az euroszkeptikusok. "Különösen aggaszt a jobboldali populisták térnyerése" - fejtette ki Martin Schulz a Bild am Sonntagnak. Úgy vélte, a populisták 120-140 mandátumra tehetnek szert az EP-ben az eddigi 90 helyett.

"E pártok számára csak egyetlen bűnbak létezik. Bírálni tudnak, de megoldást nem kínálnak" - fogalmazott. A szociáldemokrata politikus az AfD-t az amerikai teapárti mozgalomhoz hasonlította. Az Alternatíva tavaly, a parlamenti választás előtt még viszonylagos visszafogottságról tett tanúbizonyságot európai kérdéseket illetően, mára azonban ebből nem sok maradt. Egyik politikusa Észak-Koreához hasonlította az uniót.

Az euroszkepticizmus mellett az uniópártok és az SPD egymásnak való üzengetése határozta meg a kampányt. Hiába dolgoznak közösen Angela Merkel kormányában, az európai színtéren egymás riválisai. Ha az esetleges koalíciós partnerekkel a szocialisták kerülnének többségbe az EP-ben, úgy Martin Schulzot választhatják meg az Európai Bizottság elnökének.

Jóllehet német politikusról van szó, Angela Merkel hírek szerint nagyon ellenezné ezt a forgatókönyvet. A kancellárnak az sem tetszik, hogy Schulz az Európai Bizottság elnökeként kampányol.  A német EP választási kampányt is a Martin Schulz elleni támadások dominálták.

Főként a keresztényszocialisták folytattak időnként elképesztő hangvételű hadjáratot ellene. A CSU politikusa, Markus Ferber, aki már húsz éve az EP tagja, úgy vélte, az EP elnöke az eurókötvények bevezetését akarja, ezzel a német adófizetők pénzével játszana.

Schulznak pedig azt a kijelentését, mely szerint az EU-nak szolidárisabbnak kellene lennie az afrikai és ázsiai bevándorlókkal, így kommentálta: "Úgy tűnik az afrikai embercsempész-bandák új vezetőre tettek szert Schulz személyében". A CSU főtitkára, Andreas Scheuer CSU bár Schulz látszólag német, az általa hangoztatottakkal az adósságcsapdába került országokat képviseli.

Felháborodottan reagált az SPD. A szociáldemokraták elnökhelyettese, Ralf Stegner közölte, "Az uniópártok ismét azzal vádolnak bennünket, nem vagyunk eléggé németek. Úgy tűnik, a konzervatívok elvesztették a mértéket". Natascha Kohnen, a bajor SPD főtitkára szerint a CSU olcsó Európa-bírálataival a jobboldali populisták szószólójává vált.

Martin Schulz sem késlekedett a válasszal. Mint a Passauer Neue Pressének elmondta, Angela Merkel jobban tenné, ha "visszafütyülné" pártbarátait. "Amikor a jobboldal idegessé válik, minduntalan hazaárulóknak állítja be a szociáldemokratákat" - jelentette ki.

Végül Sigmar Gabriel pártelnök is beleszólt a vitába. "Ha ezek a sértések határozzák meg a választási kampány hangnemét, nem szabad csodálkoznunk azon, ha a választók elfordulnak a politikától, s nem mennek el szavazni" - fejtette ki a Süddeutsche Zeitungban. Hozzátette, ezek a túlkapások csak a jobboldali radikálisok malmára hajtják a vizet.

Különös, hogy a CDU testvérpártja kifejezetten radikálisan euroszkeptikus politikát folytat. A CSU 15 oldalas "Európa tervében" azt írta, sokat tanulhat az EU Bajorországtól, s jobban teszi, ha nem szól bele a tartomány ügyeibe. "Kompetenciabíróság" felállítását javasolta, amely gondoskodna arról, hogy nem terjesztik ki Brüsszel jogköreit.

A párt az európai biztosok számának megfelezését követelte. Horst Seehofer pártelnök ugyan nem csatlakozott párttársai sárdobálásához, nem határolódott el a brosúrától, sőt, üzent is a kételkedőknek. "Ez a politikánk lényege. Először mindenki tamáskodik, aztán a CSU keresztülviszi akaratát" - mondta.

A CSU populista kampánya alighanem arra vezethető vissza, hogy a keresztényszocialisták attól tartanak, mandátumokat vehet el tőlük az AfD. A CDU nem határolódott el a testvérpárt túlkapásaitól. Amint a kereszténydemokraták listavezetője, David McAllister fogalmazott, legalább lendületet vett a választási kampány…

100 milliárd dollárt menekíthettek külföldre Janukovicsék

Viktor Janukovics hivatalából eltávolított ukrán államfő környezete mintegy 100 milliárd dollárt vitt ki törvénytelenül külföldre Ukrajnából, egy részét készpénzben - jelentette ki Pavlo Petrenko ukrán igazságügyi miniszter hétfői kijevi sajtótájékoztatóján.

A tárca vezetője közölte, hogy az említett összegből mintegy 2 milliárd dollárt fagyasztottak be svájci bankszámlákon. Hozzátette, hogy 20-25 olyan személy külföldi bankszámláit fagyasztották be európai uniós országokban és az Egyesült Államokban, akik Ukrajnában korrupciós tevékenységgel gyanúsíthatók. Hozzátette, hogy az ellenük folyó vizsgálatokról egyelőre nem közölhet részleteket. 

Kiemelte: jelenleg az ukrán hatóságok fő feladata az "aktív kommunikáció" az említett országok illetékes szerveivel annak érdekében, hogy a bírósági eljárások során bizonyítani tudják ezen pénzek törvénytelen kivitelét az országból, így azok később visszakerülhetnek Ukrajnába.

Az állami szektorban folytatott korrupciós vizsgálatok eddigi eredményeiről beszámolva a miniszter elmondta, hogy az állami pénzek törvénytelen felhasználása az államigazgatás minden szintjére kiterjedt, és 12 szakminisztérium vett részt a korrupciós műveletekben. 

Valentin Nalivajcsenko, az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) főnöke hétfőn közölte, hogy az SZBU zároltatta Janukovics volt elnök és több magas rangú korábbi tisztségviselő hazai bankszámláit.

Szerző

Ukrán válság - Leállították a nyugdíjak és a közalkalmazotti bérek kifizetését

Az ukrán kormány úgy határozott, hogy leállítja a nyugdíjak és egyéb szociális juttatások, valamint a közalkalmazotti bérek kifizetését a Donyeck megyei Kramatorszk és Szlovjanszk városokban - jelentette be hétfőn Arszen Avakov belügyminiszter kijevi sajtótájékoztatóján.

A tárca vezetőjének indoklása alapján az említett két donyecki városban uralkodó rossz biztonsági állapotok miatt gyakorlatilag lehetetlenné vált a állami juttatások és bérek kifizetése. Avakov közlése szerint pénzszállító autókat rabolnak ki fegyveresek Szlovjanszkban és Kramatorszkban. 

A miniszter hozzátette, hogy a bankszámlákra átutalt pénzek mindaddig a számlákon maradnak, amíg nem áll helyre a pénzintézetek normális működése. Közölte, hogy az intézkedés lehetetlenné teszi, hogy a szeparatisták megkaparintsák és saját céljaikra felhasználják ezeket az állami költségvetésből származó összegeket, valamint így tudják szavatolni a banki alkalmazottak biztonságát. 

Kiemelte, hogy az ukrán kormány ezt a döntést megelőző lépésként tette. Nem zárta ki, hogy hasonló intézkedést hoznak más olyan településeken is, ahol rendbontások vannak, és ahol a szeparatisták ellen terrorellenes művelet zajlik.

Szerző