Előfizetés

Pert nyert Kishantos

Első fokon pert nyert tegnap a Fővárosi Törvényszéken a Vidékfejlesztési Minisztériummal (VM) szemben a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Kft.

Az ökogazdaság vezetői azért perelték be jó hírnévhez fűződő jogaik megsértése miatt a szaktárcát, mert az több ízben, még hivatalos közleményekben is azzal vádolta meg a nonprofit társaságot, hogy sok millió forintos bérleti díj elmaradásuk volt és megkárosították az államot. Ács Sándorné, az ökogazdaság alapító-ügyvezetője a Népszavának elmondta, ha jogerősen is megnyerik a pert, akkor a minisztériumnak az ítélet rendelkező részét közzé kell tennie és bocsánatot kell kérnie az ökogazdaságtól.

A kishantosiak számára április 25-én a Székesfehérvári Járásbíróságon három birtokháborítási perből kettőben szintén kedvező ítélet született. Egy esetben a pályázat nyertes tanúja nem jelent meg a bíróságon, ezért elhalasztották a tárgyalást. A reménybeli nyertesek közül többen is a bírósági ítéletek ellenére erőszakkal kezdtek neki a kishantosi földek művelésének, sőt, egy esetben az önbíráskodás gyanúja is felmerült, amikor az egyik pályázatnyertes rátámadt az ökogazdaság ügyvezetőjére, majd a Greenpeace aktivistáira.

Hortobágy: megszegett kormányzati ígéret

Újabb tüntetésre is készek és ha kell, igazukért Brüsszelig is elmennek hortobágyi állattartók, ha igaznak bizonyulnak a hírek, hogy a kormány ígérete ellenére megkezdték a vitatott földbérleti szerződések aláírását.

Szilágyi László ebesi gazda, az országgyűlési választások előtt a parlament tőszomszédságában tartott demonstráció szervezője a Népszavának elmondta, csalódtak a miniszterelnök ígéretében. Szilágyi, aki 270 szarvasmarhát és 550 juhot tart, hiába pályázott, hogy bővíthesse gazdaságát. Szerinte nemzetgazdasági érdek, hogy a Hortobágyon az évtizedek óta jószágot tartó gazdák folytathassák a legeltetést.

A hírek szerint múlt hét közepétől kezdve több nyertes pályázó is értesítést kapott a Hortobágyi Nemzeti Parktól (HNP), hogy mehet a földhaszonbérleti szerződést aláírni. Ezzel csak az a gond, hogy a pályázat körül kirobbant botrány miatt elrendelték a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) vizsgálatát és az még nem zárult le. Bitay Márton, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) államtitkára még februárban azt ígérte, hogy a vizsgálat végéig nem lesz változás a hortobágyi földeknél. A Népszava kérdésére a Kehi-nél megerősítették, hogy május vége előtt nem zárulnak le a vizsgálatok.

Szabó Rebeka teríti a lapjait
Majd' kétszáz állami földpályázat értékelési lapjait kapta meg hétfőn Szabó Rebeka, az Együtt-PM politikusa. A dokumentumokat a volt képviselő hamarosan nyilvánosságra is hozza az interneten.  Az EP-képviselőjelölt a bírálati lapokat még 2012 tavaszán kérte ki, ám a kérés teljesítését a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) megtagadta, ezért dokumentumok kiadását csak bírósági eljárás során tudta kikényszeríteni.

Gőgös Zoltán MSZP-s szakpolitikus közölte, több értesítést is kaptak a napokban a szerződéskötések megkezdéséről. Egyes pályázók fiktív lakcíme miatt zajló büntetőügyben pedig nemrégiben volt tanúmeghallgatás – tette hozzá. Az ellenzéki politikus fotókon mutatta be az egyik vesztes pályázó nyáját, illetve egy nyertes karámját, amelyben fű nőtt. Aki picit is ért ehhez a szakmához – folytatta – , az tudja, hogy a karámban fű nem lehet, merthogy azzal kezdik az állatok, hogy lelegelik. A politikus szerint ez a fénykép igazolja, hogy a nyertesnek soha egy darab állata nem volt.

“Innen szeretnénk üzenni azt Orbán Viktornak, hogy több tiszteletet a magyar vidéknek, több tisztelet jár a hortobágyi gazdálkodóknak” – fogalmazott tegnapi tájékoztatóján Harangozó Gábor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának alelnöke. Az ígéreteket be kell tartani, ezért azt követelik, hogy a szerződéskötést függesszék fel a Kehi-vizsgálat lezárultáig. Követelte azt is, hogy írjanak ki új, tisztességes pályázatot, amelyen valóban a helyben lakó gazdák juthatnak földhöz.
Harangozó a Népszavának megjegyezte, ma azonnali kérdést intéz a kormányfőhöz, hogy tud-e a hortobágyi szerződéskötésekről. Ha tud róla, akkor a Szabadság téri emlékműhöz hasonlóan becsapta a választókat, ha nem, az azt jelenti, hogy kicsúsztak a dolgok a kezéből.

Az alelnöke azt is elmondta, több vesztes gazdát is megkerestek a nyertesek, hogy továbbra is használhatja a legelőt, ő csak az uniós támogatást venné föl. Ez azonban szabálytalan, mert a pályázatban vállalni kellett saját állatállomány tartását. Harangozó szerint az pedig korrupció gyanús, hogy akadt gazda, akinek azt ígérték, ha csöndben marad az elveszített legelője miatt, majd nyerhet máshol.

Látszatharc az adósság ellen

Bonta Miklós
Publikálás dátuma
2014.05.20. 07:21

A 2010 júniusi, 85,5 százalékos rekordhoz igen közeli, a GDP 84,6 százalékát kitevő, 24 904 milliárd forintos, március végi bruttó államadósságról számolt be tegnap - előzetes adatok alapján -  a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Az adósságot az 1456 milliárd forintos nettó hitelfelvétel, és a 380 milliárd forintos árfolyamveszteség növelte meg az első negyedévben. Ezek az adatok egyértelművé teszik, hogy a második Orbán-kormány legfőbb gazdaságpolitikai céljának tekintett, államadósság elleni szabadságharc ismételten elbukott. 

Az államháztartás bruttó (maastrichti) adóssága 2014 első negyedévének végén - előzetes adatok szerint - GDP-arányosan 84,6 százalékos lett. Az MNB mindezt annak nyomán jelentette, hogy a nemzeti számlák március végén bruttó 24 904 milliárd forintos államadósságot mutattak. Ha visszatekintünk az előző kormányzati ciklus elejére, akkor két fideszes politikus, Kósa Lajos és Szíjjártó Péter, 2010. júniusában olyan kijelentést tett, amellyel gazdaságtörténetet írtak, ugyanis ezt követően - nem kis részben a romló forintárfolyamnak köszönhetően - 85,5 százalékon tetőzött az államadósságunk. Ugyanakkor 2011 június végén érte el a második Orbán-kormány a legalacsonyabb 78,9 százalékos adósság értéket. Most, 2014-ben viszont az államháztartás névértéken számításba vett bruttó adóssága a GDP arányában 5,4 százalékponttal nőtt az első negyedévben, a múlt év végi 79,2 százalékról, ami 1,8 százalékponttal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Azonban ezt a 2013 decemberi értéket csak trükkök árán sikerült elérni - mondta lapunknak Bodnár Zoltán. A jegybank egykori alelnöke, a Liberális Párt gazdasági tanácsadója, emlékeztetett arra, hogy a jobb számok érdekében "baráti befektetési intézményeknek" visszaadták az év végén államkötvényeiket, majd az államadósság eredményes kozmetikázását követően visszavették azokat. Emellett az állam tartalékait veszélyes mértékben csökkentették, az államkötvény-kibocsátásokat szünetelték.

Az is gyanúra adhatott okot - említette meg a szakértő -, hogy az euró árfolyama hirtelen 296 forintra esett vissza, éppen oda, amelyet néhány nappal korábban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter akként említett, mint amivel a kormány az idei költségvetés készítésekor számolt. A trükközésre azért volt szükség, mert az Alaptörvény előírja: a GDP arányos államadósságnak évről évre csökkennie kell, márpedig 2012-es évet 79,8 százalékkal zártuk. Trükkök nélkül - Bodnár Zoltán számításai szerint - 82,0-82,5 százalékos lett volna a 2013. év végi hiány. Most a kormány csapdahelyzetbe került, ha a deklarált adósságmértéket idén - trükkök nélkül - csökkenteni akarja, akkor 4-5 százalékos idei gazdasági növekedésre lenne szükség, ami teljesen kizárt. Nehéz helyzetben van most a kormány - folytatta Bodnár Zoltán -, a hiány finanszírozása megoldott, ugyanakkor egyre nehezebb lesz az alacsony alapkamat miatt a lakosságot bevonni az államadósság finanszírozásába. Emellett az MNB célja, hogy a két hetes jegybanki kötvényekből átterelje a külföldieket az államkötvény-piacra korántsem biztos, hogy sikeres lesz, mert azok, akik két hétre szándékoztak lekötni a pénzüket, meggondolják, hogy hosszabb futamidőre is megtegyék-e?

Az államadósság csökkentését sürgette az Országgyűlés költségvetési bizottságának szocialista elnöke Burány Sándor is, aki emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az adósságharc keretében még a 3000 milliárd forintos nyugdíjvagyont is "beáldozta." Felhívta a figyelmet arra, hogy Varga Mihály néhány hete arról beszélt, hogy az ország emelkedő gazdasági növekedési pályára állt, ezzel párhuzamosan tartósan mérséklődik majd az államadósság. Burány Sándor szerint ezzel szemben a nyugdíjvagyon lenyúlása nélkül az adósság ma 7000 milliárd forinttal lenne több, mint 2010-ben. Mint írta, a paksi paktum 3000 milliárdos pluszterhét is beszámítva Orbán Viktor és Varga Mihály a kampányban úgy beszéltek csökkenő pályára állított államadósságról, hogy azt négy év alatt 10 000 milliárd forinttal sikerült növelniük. Az államadósság elleni harcot a Fidesz elbukta - összegezte a költségvetési bizottság elnöke. Hasonlóképpen aggódik Pápa Levente is. Az Együtt-PM gazdaságpolitikusa közleményében úgy fogalmazott, hogy Orbán Viktor kormánya négy százalékos hiányt produkált, ami azt bizonyítja, hogy mégiscsak volt választási büdzsé. Ebből következően az idei költségvetési tartalékok veszélyesen alacsony szintre csökkentek.

A nemzetgazdasági tárca közleményében cáfolta, hogy nőtt volna a GDP arányos államadósság: "a márciusi adósságráta növekedése is legfőképpen a biztonsági előtartalékolásnak köszönhető, a kormányzati tartalék az első negyedévben 752 milliárdról 1787 milliárd forintra nőtt" - írják.

                                          Jól fogy a letelepedési kötvény
Április végéig már 703 letelepedési magyar államkötvényt értékesített az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) - írta a Napi.hu. Az utóbbi két hónapban újra felpörgött az értékesítés. A 2013. november-decemberi eladási hullám után 2014. januárban csupán 38 darab, majd februárban 34 darab kötvényt jegyeztek a külföldiek. Márciusban viszont már 115, áprilisban pedig 86 darabot adtak el a speciális állampapírból. A letelepedési magyar államkötvény névértéke 250 ezer euró. A tavaly júniusban kibocsátott első, 2018/T jelű sorozatból összesen 430 kötvényt vásároltak meg a külföldi befektetők, míg idén április 30-ig a 2019/T jelű második sorozatból már 723 darab fogyott. Ez azt jelenti, hogy a magyar államot a letelepedni vágyó külföldiek 2013-ben 107,5 millió euróval (32,25 milliárd forint), majd idén az első négy hónapban már további 68,25 millió euróval (20,5 milliárd forint) hitelezték. A két sorozatból így összesen már 175,75 millió euró (52,75 milliárd forint) folyt be.