Ha idekattint, megnézheti a vitán készült képeinket. Fotó: K2 Press, Népszava.
Mint már megszokhattuk, hiányzók is voltak: a Fidesz képviselője, akit hívtak, de nem jött, és a Jobbiké, akit a Republikon alapelveinek értelmében nem hívtak. Mégis ez utóbbi párt volt a főszereplő a Pikó András által moderált vita elején a péntekre tervezett nyolc párti televíziós vita kapcsán.
Szanyi Tibor (MSZP) elmondta, a szocialisták szerdán döntik el, hogy részt vesznek-e a vitában. Ugyanakkor kifejtette: kérdéses, hogy a választók által hitelesített 8 párt közül melyek lesznek ott, hiszen a Fidesz még nem válaszolt, ami pedig a Jobbikot illeti, nem világos, hogy „moszkvai vagy teheráni kémekkel vagy a magyar nép képviselőivel” kell-e találkozni.
Molnár Csaba (DK) leszögezte: pártja nem vesz részt, mert a „kutyasimogató” Jobbik minden látszat ellenére „neonáci, újfasiszta párt, és az is marad.” Úgy vélekedett, hogy a szélsőjobboldali párt nem azért tört előre, mert „karanténba került”, hanem azért, mert ezt a karantént „nem zárták be.”
Jávor Benedek (Együtt-PM) előrebocsátotta, hogy „megvárják a szocialisták döntését”. A Jobbikról úgy vélekedett, hogy az előretörésében szerepe volt a Fidesszel való folyamatos összekacsintásnak. Aggasztónak nevezte a párt által elért 21%-ot, de felhívta a figyelmet arra, hogy a „kutyasimogatós” taktika csak akkor működik, ha ezt a többi politikai erő kritika nélkül hagyja. Ez történt eddig is: „monológokkal el tudtak hitetni egy velejéig hazug, gyalázatos programot, és nem volt senki, aki kiállt volna velük szemben” – mondta az Együtt-PM listavezetője.
Az LMP részt vesz a vitában, mert „a vita az érvekről szól” – jelentette ki Meszerics Tamás, aki „félreértésnek” nevezte a Jobbikkal szembeni „karantén-politikát.” Az európai választások kimenetelét illetően az LMP-s politikus „borulékonyabb európai parlamentet” jósolt, amelyben, ha nem jön létre nagykoalíció, felértékelődnek a függetlenek. Jávor Benedek szerint „képlékeny koalícióknak” leszünk tanúi, és nem biztos, hogy az EU-bizottság elnöke a jelenlegi jelöltek közül fog kikerülni.
Molnár Csaba a választások tétjét abban jelölte meg, hogy a közvetlenül választott EP-nek legyen nagyobb hatásköre, mint az ET-nak, és amennyiben nem az öt EU-bizottsági jelölt közül kerülne ki az elnök, akkor a DK ellene szavaz.
„Az a tét, hogy marad-e a jobboldali megszorító kurzus, vagy jön egy baloldali, amely a fiatalokat, a munkalehetőségeket, a lakhatást tartja szem előtt” – mondta Szanyi Tibor, és a nemzeti érdekek európai védelméről szólva hozzátette: „Legyen mit enni, legyen hol lakni, legyen mit dolgozni. Ennél fontosabb nemzeti érdek nincsen.”
Molnár Csaba az Unió magyarországi megítélése kapcsán elmondta, hogy manapság „divat lett euroszkeptikusnak lenni”, ugyanakkor hivatkozott egy 10 országot, köztük két kelet-európait, Magyarországot és Lengyelországot érintő Ipsos-felmérésre, amelyből kiderült, hogy nálunk a legtöbben a hívei az Európai Uniónak, az integrációnak és a föderációnak. „Az elmúlt 1000 évben nem történt öt olyan fantasztikus dolog Magyarországgal, mint az Unióba való felvétel” – mondta a DK-politikus, majd leszögezte: az Orbán-kormány érdeke nem azonos az ország érdekével, ezért meg fognak küzdeni Orbán Viktorral Strasbourg-ban és Brüsszelben is.
Jávor Benedek szerint nem lehet kritikátlanul elfogadni az Európai Uniót, hanem fel kell hívni a figyelmet azokra a problémákra, amelyekre az EU nem tudott megfelelő választ adni, a gazdasági-pénzügyi válságtól a munkanélküliségig. Elismerte, hogy egy európai választásnak mindig van „belpolitikai lenyomata”, és felhívta a figyelmet a leendő magyar európai képviselők összefogására a nemzeti érdekek érvényesítésében, amire eddig nemigen volt példa.
Meszerics Tamás úgy vélekedett, hogy az a kérdés, mit tehetnek az európai képviselők az unió előre menetelében, mert az EU jelenleg még „nem demokratikus". A reformokhoz azonban nagy politikai elszántság kell, és nem biztos, hogy erre egy ciklus elég lesz. Szükség van arra, hogy nagyobb legyen az európai intézmények átláthatósága, elszámoltathatósága és kapja meg a törvénykezdeményezés jogát – mondta az LMP-politikus. Ebben a vitapartnerek is egyetértettek: Jávor Benedek az európai állampolgárok nagyobb részvételét szorgalmazta a döntéshozatalban, valamint a szorosabb európai együttműködést kül- és biztonságpolitikai kérdésekben, az energia- és a pénzpiacon.
Molnár Csaba egy jövőbeli Európai Egyesült Államokban úgy képzeli el az Európa Tanácsot, mint az Európai Parlament felsőházát. Szanyi Tibor a már korábban a szocialisták által javasolt európai tranzakciós adónak, az élelmiszerek áfa európai plafonjának, és egy, legalább az alapelvek szintjén egységes európai munka törvénykönyvének bevezetését indítványozta. Vita volt azonban a felek között abban, hogy a szegénység elleni küzdelem európai feladat, vagy pedig a tagállamok felelőssége.
Végül az Európai Parlamentnek az európai értékek védelmével kapcsolatos lehetőségeiről volt szó. Meszerics Tamás megállapította, hogy a szabálysértési eljárások eddig mindig politikai síkra terelődtek, és a végső szankció, a szavazatmegvonás ódiumát még senki sem vállalta. Jávor Benedek szerint az EP jelenleg eszköztelen e téren, és ezeket a kérdéseket csak akkor lehet megnyugtatóan rendezni, ha megteremtenék ehhez a megfelelő, független intézményeket. Molnár Csaba azt tartja az uniós rendszer hibájának, hogy igen erősek a belépési kritériumok – szerinte ma Magyarországot nem vennék fel –, de a belépés után már nincsen hatékony ellenőrzési rendszer. Ellenben ha lenne egy európai alkotmány, létre lehetne hozni egy közös alkotmánybíróságot is, amely a tagok szintjén is vizsgálhatná a jogállamiság tiszteletben tartását. Ehhez csatlakozva Szanyi Tibor kijelentette: hiba, ha az európai intézmények türelmesek, folyamatosan napirenden kell tartani a jogállamiságot sértő kérdések bírálatát.
