Nem tanácsos Boszniába, Nyugat-Szerbiába utazni

A rendkívüli árvízhelyzet miatt a Bosznia-Hercegovinába tervezett utazások elhalasztását és Nyugat-Szerbia elkerülését kéri a magyar állampolgároktól a Külügyminisztérium konzuli szolgálata szerdai figyelmeztetéseiben.

A konzuli szolgálat szerdán honlapján közölte: Bosznia-Hercegovinában a múlt hétfőn kezdődött esőzések megszűntek, de az árvízi helyzet következtében kialakult kaotikus közlekedés viszonyokban továbbra sem állt bekedvező változás. Magyarország felől, északi irányból közúton a Gradiska határátkelőnél átkelve, az E-661-es úton Banja Lukáig, majd tovább az M-4-es úton Knezevo (Skender Vakuf)-Turbe-Travnik- Zenica útvonalon haladva lehet elérni Szarajevót.

A főváros továbbra is Mostar irányából közelíthető meg és hagyható el a legkönnyebben. Az M-14/1 úton lévő Szlavonski Brod-i határátkelő működik, viszont az M-17-es út Dobojnál és Maglajnál továbbra is le van zárva. A samaci és a Zsupanje-Orasje határátkelő sem működik. Az esőzések miatt a talaj mindenhol átázott, ezért bárhol történhetnek komoly földcsuszamlások, sziklaomlások, amelyek lehetetlenné tehetik a továbbhaladást és jelentős balesetveszélyt okozhatnak. A szakemberek ezért nem ajánlják a boszniai utazásokat, véleményük szerint szerdára normalizálódhat a helyzet.

A konzuli szolgálat azt javasolja, hogy azok, akiknek nem elengedhetetlen az utazás Boszniába, most ne induljanak útnak. Az esőzések és az azt követő talajmozgások, földcsuszamlások következtében az 1991 és 1995 közötti boszniai háborúban telepített aknák a talajjal együtt mozogva változtatják helyzetüket, ezért jelentősen nő a véletlenszerű aknára futás, aknára lépés lehetősége. Az aknaveszélyre figyelmeztető táblák, szalagok az árvíz miatt sok helyen megsemmisültek, így semmi sem figyelmeztet a veszélyre. Ezért a boszniai utazások alkalmával javasolt csak a szilárd útburkolatú utakon mozogni.

Az árvíz miatt jelentősen megnőtt a fertőzésveszély is. A boszniai hatóságok kérik a lakosságot és az országba utazó külföldieket, hogy kerüljék a vezetékes víz fogyasztását, és napjában többször mossanak kezet. A boszniai egészségügyi szolgálat a tífusz- és hepatitiszfertőzés veszélyének növekedésére is felhívta a figyelmet.

Szerbiát illetően a konzuli szolgálat azt kéri a magyaroktól, hogy az árvíz sújtotta nyugati országrészt és a Száva folyó, valamint a Kolubara, a Morava és a Drina környékét kerüljék el. Az áradások miatt többen életüket vesztették, 26 ezer háztartás maradt áram nélkül, több mint kétezer épületet árasztott el a víz, és további csaknem 1800 van veszélyben. A napokban tetőzik a Száva folyó Belgrádnál. Az E75-ös autópálya elkerüli az árvíz sújtotta településeket, így az Macedónia és Bulgária felé is járható.

A szerb egészségügyi szolgálat ugyanakkor szintén arra figyelmeztetett, hogy az áradások után heveny gyomorbántalmak, valamint hepatitisz és tífuszos megbetegedések fordulhatnak elő a térségben.

Szerző

Több mint tizenhét tonna élő nyulat rendelt az Állatkert

Publikálás dátuma
2019.03.25 20:37
Képünk illusztráció
Fotó: AFP
Ebből 4,5 tonna egynapos kölyök lesz, „a takarmánynyulakat” az állatkert ragadozó lakóinak szánják.
Kissé morbid felhívás jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben: a Fővárosi Állat- és Növénykert két éves időtartamra rendelne „takarmánynyulat” vagyis a helyi ragadozók ellátására szánt élő állatokat, legfeljebb 34,7 millió forint értékben.
A felhívás meghatározza, hogy 17,5 tonna, állatorvosilag ellenőrzött állományból származó, selejt élő nyulat vennének ebből az összegből, a tételből 4,5 tonna pedig újszülött selejt nyúlfióka lesz. Ajánlatot április 23-áig tehetnek a reménybeli nyúlbeszállítók.

Kásler meglóbálta a főigazgatók feje fölött a szívlapátot

Publikálás dátuma
2019.03.25 19:46

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Kásler Miklós miniszter megint nem várt izgalmat okozott a kórházvezetőknek, amikor egy háttérbeszélgetésen talányosan kijelentette: tíz kórház főigazgatói posztjára írt ki pályázatot. Az egyik kormányközeli portál tudósítása szerint a tárca vezetője arról beszélt, hogy „a kórházak adósságának mintegy kétharmadát 28 intézmény okozza. Ezért is hirdettek meg 10 kórházban is vezetői pályázatokat, hogy olyan szakemberek kerülhessenek az intézmények élére, akik képesek elérni a hatékonyabb gazdálkodást.” A tudósítás szerint beszélt arról, hogy a kiírt kórház-igazgatói pályázatok azt a célt is szolgálják, hogy az állami rendszerben is mindenkor megfelelően kezeljék a rendelkezésre álló forrásokat. A főigazgatók körében az a hír, hogy legalább tízük „lapátra került” meglehetős riadalmat okozott. Volt aki gyorsan számba vette, hogy kik lehetnek a legeladósodottabbak, de például a lista elején állók közül a Honvéd Kórház főigazgatójának leváltására vagy kinevezésére nincs is hatásköre a humán miniszternek. Az ötszázmillió feletti adósok között több fővárosi intézmény is van, köztük a Szent János, amely élére néhány hete cseréltek főigazgatót. Menesztették Kázmér Tibort és az intézmény vezetésével pályázat nélkül bízták meg Takács Pétert a tárca addigi egészségpolitikai főosztályvezetőjét. Ha a főigazgató cseréket az eladósodás nagysága vezérelné akkor veszélyben lehet a Békés megyei Központi kórház, a Jász-Nagy-Kun Szolnok Megyei kórház, a fővárosi Bajcsy, a Dél-Pesti Centrum, és a Péterfy kórház főigazgatójának a széke.  Lapunknak többen azt is megjegyezték, hogy a kórházi eladósodásnak vajmi kevés köze van a menedzseri képességeknek. A finanszírozás alapjául szolgáló pontok költségtartalmát utoljára 1997-ben igazították meg, az ellátásokért utalt díjaknak húsz éve nincs köze a gyógyítás valós költségeihez. A miniszter által említett pályázati kiírást azonban hiába kerestük például az állam kórházfenntartó, a közigazgatási állásportálon illetve az egészségügyi közlönyben – nem találtuk. Igaz az utóbbinak, noha formailag közérdekű adatokat közöl, mégis csak a tartalomjegyzéke érhető el a neten, a tartalma csak 2730 forint ellenében ismerhető meg.
Szerző