Kémjátszma

Az ember néha nem tudja, hogy sírjon, avagy röhögjön. Vonatkozik ez elsősorban azon kevesekre - majdnem azt mondtam, hogy bátrakra! - akik nem voltak hajlandók csukafejest ugrani a Nemzeti Együttműködés Rendszerének mindent és mindenkit elnyelő szájába, s még képeseknek tartják magukat az önálló ítéletalkotásra. Pedig lehetnének akár többen is. Például mindazok, akik legalább egyszer kézbe vettek már egy John le Carre kötetet, esetleg Ludlum egyik regényét, vagy - Isten bocsássa meg nekik! - az egykori "Hód" sorozat épp' esedékes kisregényét.

Mert ők már legalább annyival beljebb vannak, hogy képesek némileg fogalmat alkotni arról, hogy mit is értsünk azon a hárombetűs szón, hogy kém. A többiek meg érjék be a legfőbb kém-, szobor-, stb. szakértő közszolgálatilag lepapírozott kinyilatkoztatásával, hogy aszongya: - tud ő róla épp' eleget!

Mármint Kovács Béláról, "lánykori" nevén K(G)Béláról, aki az egyszerű nép ajkán csak mint Kém Philby tengeti vakondmód az életét. Aki mellesleg az EU-ba készül. Mint a Jobbik EP képviselője. Hogy aztán testközelből kutakodhasson mind a huszonnyolc tagország - beleértve kis hazánkat is! - féltve őrzött titkai után. Hát nem! Mit képzel Koppány…, pardon Béla! Majd lesz neki nemulass, valamikor szeptember idusán! S ha már lőttek a drágalátos mentelmi jogának, Polt úr végre teheti a dolgát…

Ha ugyan tudja! Mert azt neki is tudnia kell, amit a kémtörténeteken "szocializálódott" olvasók már jó ideje tudnak: nevezetesen a kém arról ismerszik meg, hogy ránézésre látszhat bárki fia-borjának, de a legkevésbé éppen kémnek. Nevezett képviselőjelölt pedig - akinek a védelmére kelők közül én lennék a tökutolsó a sorban - szinte afféle szendvicsemberként reklámozta az egykori Nagy Testvér iránti feltétlen elkötelezettségét, s minden olyasmit, amit annak idején a "megbonthatatlan" címszó alatt jegyeztünk.

Bélánk még azt sem rejtette véka alá, hogy biz'a a KGST nem ördögtől való, hanem egyenesen a gazdasági társulások legJOBBIKa volt. S, továbbá mennyi hasznosíthatót tanult KGB-éknél. Aztán ráadásként még odaát van a népes rokonsága is! Valamennyi felér egy-egy külön ajánlólevéllel, ha ne adj' Isten valakinek spionkodni támadna kedve.

Szóval akár röhöghetnénk mindezen, ha éppenséggel nem lenne véresen komoly. Nevezetesen az orosz hátszél, amely nem csekély mennyiségű zöldhasút fúj be a Jobbik székházának ablakán, cserébe azért a fellazító politikáért, melyet egykoron a Kreml akkori urainak kellett nyugat felől elszenvedniük. Kétségtelen, hogy a brüsszeli "katedrális" falain már megjelent egy két repedés. Ahová a Jobbik most próbálja bedugni valamelyik ujját, hogy tovább tágítsa. De a rés már foglalt. Éppen a Fidesz nyomul benne könyékig. Keményen megdolgozik a pénzéért. Lesz is belőle atomerőmű, felkészül a GAZPROM.

Tehát nagy a versenyfutás. Elébb a voksokért. A riválisra csak ragadjon rá a kémvád. Egykor ehhez legalább össze kellett ütni egy elfuserált csőszkunyhót, meg valahonnan pult alól keríteni néhány használt ürgebőrt. Ma már ezek sem kellenek. Elég, ha a nagyvezír beint. Aztán ha a bíró lefújja a meccset, spongyát rá, minden csoda úgyis három napig tart. Ki figyel akkor már arra, ha K(G)Béláék meg a Szíjjártó különítmény már megint ott kolbászol valahol a nagyorosz sztyeppék, a bakui olajmezők és a teheráni ajatollahok uralta térségben.

Hál' Istennek, azért a brüsszeli "katedrális" tornyai még állanak. Onnan fentről távcsővel jó messze ellát az ember. Résen kell lenni, ha a birhami erdő megindulna.

Plusz kétszázmilliárd kell

Publikálás dátuma
2014.05.22. 07:20
Borbély László András magyarázza a kormány hirtelen döntései miatt kialakult finanszírozási nehézségeket FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
Az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) 2014-ben - változatlan költségvetési hiány mellett - a korábbi tervektől eltérően 207 milliárd forinttal több, vagyis 1192 milliárd forint nettó finanszírozási igénnyel számol. A Borbély László András vezérigazgató-helyettes által egy tegnapi sajtótájékoztatón tett bejelentés aligha keltett meglepetést, ugyanis arra számítani lehetett, hogy az MNB kéthetes kötvényeinek megszüntetése miatt az állampapír-piacra átterelt banki kül- és belföldi pénzek elhelyezésének is teret kell teremteni.

Módosult a központi költségvetés és az államadósság finanszírozása, mégpedig úgy, hogy 207 milliárd forinttal nagyobb lett a nettó finanszírozási igény, ami 300 milliárd forinttal nagyobb nettó kibocsátást tesz szükségessé. (A különbséget a devizaadósság egy részének forintosítása okozza.) Borbély László András az okok között megemlítette, hogy visszaállamosították az Antenna Hungáriát, ez 54 milliárd forintba került.

Hasonló okok miatt kellett kifizetni a német RWE társaságnak 41 milliárd forintot a Főgázért. A budapesti gázszolgáltató vállalat visszaállamosítása azonban ezzel még nem fejeződött be, ugyanis a másik tulajdonossal, a főpolgármesteri hivatallal eddig még az állam nem írta alá a vételi megbízást. Az eredeti tervektől az is eltér, hogy az utófinanszírozott uniós projekteket Brüsszel csúszással fizeti csak ki - mondta Borbély László András, ami 70 milliárd forintos pótlólagos terhet ró a költségvetésre.

A finanszírozási terv módosítását az is indokolta, hogy 2013 végén az úgynevezett kincstári számlákat a kormány leapasztotta, hogy a GDP-arányos államadósság mértéke "jobban fessen" - mondta érdeklődésünkre Katona Tamás. A közgazdász egyetemi tanár így nem csodálkozott azon, hogy most ennek visszapótlása is napirendre került. A bankok is rákényszerülnek arra, hogy az MNB kéthetes kötvénye helyett állampapírt vásároljanak, és ennek a fedezetét is szolgálja a kibocsátási többletigény.

A kormány eredetileg azt tervezte, hogy 985 milliárd forint lesz idén a központi költségvetés hiánya, időközben derült ki, hogy a finanszírozási igény megnőtt, így jelenleg az ÁKK-nál azzal számolnak, hogy 2014-ben 1192 milliárd forint lesz a teljes nettó finanszírozási igény. Ennek teljesítéséhez lehívnak majd 224 milliárd forintnyi EIB-hitelt is. (Az Európai Unió fejlesztési bankjának szabályai lehetővé teszik, hogy a hitelt felvevő a saját devizájában adósodjon el.)

Az úgynevezett bruttó kibocsátás többlete "csak" 1018 milliárd forint, de ennek nagyobbik része éven belüli lejáratú, ezért újra és újra ki kell bocsátani diszkontkincstárjegyet. Devizából erősen csökkenő nettó kibocsátást terveznek, a jelenlegi terv szerint mínusz 641 milliárd forint lesz a nettó kibocsátás, ami azt jelenti, hogy a lejáró devizaadósság jelentős részét inkább forintban szeretnék megújítani.

Június 1-től a banki hálózatokban is értékesíteni fogják a Prémium (inflációkövető) és Bónusz (kincstárjegyhozamoktól függő) változó kamatozású, főként a lakosságnak szóló államkötvényeket. A Raiffeisennel, az OTP-vel és az Erstével már van aláírt szerződésük, de nemsokára több pénzintézet és a Magyar Posta is csatlakozik majd hozzájuk.

A rekordhoz közelítő első negyedévi GDP arányos államadósságról Borbély elmondta: az első negyedévben ez nem ritkaság, de az év végéig csökken az adósságunk, 3,5 milliárd eurónyit törlesztünk, és több nagy lejárat is lesz, így az ÁKK számításai szerint az év egészében várhatóan az adósságráta 650 milliárd forinttal fog mérséklődni.

Szerző

Kérdőjelek a Párizsi udvar eladása körül

Nagyon kevésnek tűnik az a 2,1 milliárd forint, amennyiért a főváros ötödik kerülete eladta egyik legpatinásabb ingatlanát, a Párizsi udvar épületegyüttesét - mondta a Népszava kérdésére Pásztor Tibor, Belváros-Lipótváros MSZP-frakciójának vezetője. A hasonló méretű, de rosszabb állapotú Grasham-palotáért 1998-ban ötmilliárdhoz közeli összeget kapott az önkormányzat, pedig ott bizonyos mértékben birtokon belül is maradtak. Az is igaz persze, az ingatlanpiac azóta rosszabb állapotban van, de Pásztor szerint egyrészt nem ennyire, másrészt ha meg mégis, akkor talán nem kellett volna most eladni az értékes vagyont.

Rogán Antal kerületi polgármester az eladásról szóló szerződés aláírásakor az MTI szerint tegnap azt mondta, az ingatlan műemléki - a szerkezetét is érintő - felújítási költségei meghaladták az önkormányzat anyagi lehetőségeit, s biztosak voltak abban, hogy a következő években sem tudnak több milliárd forint uniós forrást bevonni a fejlesztésbe.

Tavaly ősszel egyenesen azt mondta a kerület első embere, hogy az önkormányzatunknak égető szüksége van az ingatlan elidegenítéséből befolyó összegre - olvasható Pásztor blogján. A frakcióvezető szerint ez azért érdekes, mert Rogán korábban mindig azt állította, hogy a Belváros helyzete anyagilag stabil. De számos pénzügyi megoldás létezett volna arra is, hogy a kerület befektetés nélkül újítsa föl a palotát, ám úgy, hogy a vagyon a kezében maradjon.

A szocialista politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy a 2,1 milliárdból mindenképp le kell vonni a tranzakcióhoz szükséges kiadásokat, a bérlők kiköltöztetéséért, lelépéséért fizetett díjakat, valamint a 2010 óta üresen álló részek őrzésének költségét. Ezekről a tételekről azonban Rogánék nem adtak számot többszöri kérés ellenére sem - mondta Pásztor Tibor.

Néhány napja az Origó írta meg először, hogy a Buddha Bár hotelt és más szállodákat, panziókat üzemeltető két, Budapesten élő arab befektető - Sameer Hamdan és Zuhair Awad - érdekeltsége, a Mellow Mood Group áll a vásárló mögött. Az aláíráskor is a Mellow Moodról volt szó, de Pásztor azt állítja, a nyilvános cégadatok alapján neki nem sikerült ellenőriznie, hogy a vevőként föllépő projektcég hátterében valóban a Mellow Mood illetve a két üzletember áll, bár arab országokban élő magánszemélyekig el lehetett jutni.

Szerző