Bejött a Hoffmann-terv, jóval kevesebb középiskolás lesz

Publikálás dátuma
2014.05.22. 07:11
A több tízezres diákhiány többezres pedagógusleépítésekkel fog járni FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Több, mint harmincezerrel kevesebben iratkoztak be középiskolába a következő tanévre, mint eddig, ami a PDSZ elnöke szerint több ezer pedagógus elbocsátását eredményezheti. Mendrey László szerint az egyik ok a tankötelezettség korhatárának leszállítása, amelynek negatív következményeivel egy 2011-es minisztériumi háttéranyag is számolt.

Országosan 35-36 ezer diák hiányozhat a gimnáziumokból, szakközépiskolákból és szakiskolákból, miután ennyivel kevesebben iratkozhattak be a vártnál - jelentette be Mendrey László. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke szerint csak az egyik déli megyében kétezer tanuló hiányzik a beiskolázásoknál. A jelenség egyik oka Mendrey szerint demográfiai, ugyanis 1999-2000 körül (az első Orbán-kormány idején - a szerk.) viszonylag kevés gyermek született.

A másik ok viszont a második Orbán-kormány oktatáspolitikájában keresendő, pontosabban annak egyik emblematikus elemében: a tankötelezettség korhatárának 18-ról 16 évre való leszállításában. Az új köznevelési törvény 2012-es hatályba lépése óta ugyanis nem csak a tizenhat éves diákok dönthetnek úgy, hogy érettségi vagy szakmai végzettség nélkül, akár szülői beleegyezés hiányában otthagyják a középiskolát (túlkoros, többször bukott tanulók esetében az általános iskolát), hanem az iskolák kötelezettsége is megszűnt arra, hogy a diákokat minden körülmények között bent tartsák az intézmény falai között.

A PDSZ elnöke szerint az intézkedést a pedagógusok túlnyomó többsége támogatta, hiszen azok, akik emiatt kiesnek az oktatási rendszerből, jellemzően hátrányos helyzetű, nehezen tanítható fiatalok. Bár a kormány európai uniós példákra hivatkozva szállította le a tankötelezettség korhatárát - ami több tagállamban is 15 és 17 között mozog -, de Mendrey úgy vélte, a 2008-ban kirobbant, máig elhúzódó gazdasági válság hatására több ország is korrigálta a rendszerét, és fölemelte a korhatárt 18 éves korra. Utóbbinak egyébként egyszerű, racionális oka van: gazdasági visszaesés idején a képzetlen, műveltség és kompetencia híján új szakmák elsajátítására képtelen fiataloknak szinte lehetetlen munkát találni a magánszférában, így számukra csak az állami költségvetés által finanszírozott közmunka vagy segély maradna.

Az egyszerű képlet ellenére a - Hoffmann Rózsa távozó köznevelési államtitkár nevével fémjelzett - 2010 utáni oktatáspolitika inkább a közoktatási szférán való spórolás és a hazai vagy külföldi tőkét állítólag nagyon vonzó, olcsó, betanított bérmunkások "tömeggyártásának" lehetőségét látta a korhatár csökkentésében. A 2011-ben kiszivárgott "Hoffmann-terv" - egy minisztériumi háttértanulmány, amely a 2011-ben elfogadott köznevelési törvény titkos melléklete volt - 2015-ig mintegy 73 milliárd forintnyi költségvetési megtakarítást vár csak a korhatárleszállítástól, ami 4904 pedagógus-álláshely megszűnésével fog járni. Ehhez jönne csak a gyermeklétszám csökkenésével járó csaknem négyezer álláshely-megszűnés, de a szakképzés átalakításától - szakiskolák bezárása, összevonása, közismereti képzés minimálisra csökkentése - is 2284 tanár elbocsátását várják.

Tehát egyáltalán nem légből kapott a PDSZ elnökének bejelentése, amely szerint a több tízezres diákhiány több ezres pedagógus-leépítésekkel fog járni, és 50-60 iskola zárhat be. Vagyis a pedagógus életpályamodell, illetve az ahhoz kapcsolódó, 2017-ig fokozatos béremelés bevezetésével "jól járt" tanárok közül nagyon sokan veszíthetik el állásukat. Ráadásul Mendrey szerint a túlélésükért küzdő oktatási intézmények arra kényszerülnek majd, hogy magatartászavaros, hátrányos helyzetű diákokat is tömegével vegyenek fel, pedig az ő oktatásukra nincs megfelelő szakmai hátterük. Az államtitkárság egyébként lapzártánkig nem cáfolta a tanulóhiányról szóló PDSZ-bejelentést.

A korhatárcsökkentés gazdasági csodát sem okozott: a Policy Agenda elemzése szerint a 15–19 éves korosztályban 2011 októbere és decembere között 8900 munkanélküli volt, a friss adataok szerint pedig már 12 900-an vannak.

Hajléktalanok üldözése 284 millió forintból

Publikálás dátuma
2014.05.22. 07:10
Az egymillió forintos „bankókból” jelképes házakat, otthonokat szimbolizáltak a szerdán tartott performanszon FORRÁS:A VÁROS MIN
Egy év alatt több mint 280 millió forintba került a hajléktalan emberek hatósági üldözése - ez 2013-2014 között minden olyan közvetlen kiadást jelent, amelyet a krízisszálók kialakításától a kormányhivatalokon át a rendőrség speciális "16-ok" egységének létrehozásáig az "életvitelszerűen" az utcán élők elleni eljárások sikerességéért fizet a magyar állam. 

Mint a Város Mindenkié (AVM) csoport összesített adataiból kiderül, a fővárosban és a megyeszékhelyeken is létrehozott 24 órás kormányhivatalok létrehozására csak tavaly 19 millió forintot költött a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; ezek azok a hivatalok, ahol a közterületen rajtakapott hajléktalanokat előállítják. Idén ugyanerre a célra - és a fenntartással összefüggő feladatokra - 227 millió forintot különített el az igazságügyi tárca.

Ezek közül a legaktívabban a fővárosi hivatal működik a Budaörsi úton, ahol december óta 40 esetben állítottak elő hajléktalanokat. Ráadásul a Budaörsi úti kormányhivatali épületben a Máltai Szeretetszolgálat által működtetett krízisszállást alakítottak ki. Ez nemrég átkerült a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei kezelésébe. A szállás fenntartása - ami lényegében egy ágyat jelent - havi 500 ezer, évi 6 millió forintba kerül.

Külön költséget jelent a BRFK-nak az eljárások lefolytatása: az erre hivatott 16 rendőrből álló speciális egység - amelynek feladata eljárni a közterületi tartózkodások kapcsán - működtetése a BRFK tájékoztatása szerint idén 32 millió 460 ezer.
Ebből a csaknem 300 millióból, havi 50 ezer forintos támogatással számolva legalább 470 hajléktalan önálló lakhatását lehetne támogatni, egy éven át - tájékoztatta lapunkat az AVM.

Mint a szervezet hangsúlyozta: a tömeges lakásszegénységre a hajléktalanságban és szegénységben élők bevonásával lehet megoldást keresni ahelyett, hogy a kormány és a főváros elpocsékolja közös vagyonunkat, "felesleges és embertelen álmegoldásokra".

Lapunk legutóbb egy hónapja vont mérleget a hajléktalanok ellen indult szabálysértési eljárásokról: február végén ez a szám országszerte 98 esetben történt meg. Két hónap alatt, március 1-je és április 30-között kissé javult a helyzet, az AVM már csak a XI. kerületből értesült ilyen eljárásokról. Érdekesség, hogy itt az összes eddigi eljárás harmada indult október 15 és február vége között, összesen 33, ám ebből 21 eljárás csak februárban. Most márciusban 9, áprilisban 5 szabálysértési eljárás indult itt hajléktalanokkal szemben.

Szerző

Hajléktalanok üldözése 284 millió forintból

Publikálás dátuma
2014.05.22. 07:10
Az egymillió forintos „bankókból” jelképes házakat, otthonokat szimbolizáltak a szerdán tartott performanszon FORRÁS:A VÁROS MIN
Egy év alatt több mint 280 millió forintba került a hajléktalan emberek hatósági üldözése - ez 2013-2014 között minden olyan közvetlen kiadást jelent, amelyet a krízisszálók kialakításától a kormányhivatalokon át a rendőrség speciális "16-ok" egységének létrehozásáig az "életvitelszerűen" az utcán élők elleni eljárások sikerességéért fizet a magyar állam. 

Mint a Város Mindenkié (AVM) csoport összesített adataiból kiderül, a fővárosban és a megyeszékhelyeken is létrehozott 24 órás kormányhivatalok létrehozására csak tavaly 19 millió forintot költött a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; ezek azok a hivatalok, ahol a közterületen rajtakapott hajléktalanokat előállítják. Idén ugyanerre a célra - és a fenntartással összefüggő feladatokra - 227 millió forintot különített el az igazságügyi tárca.

Ezek közül a legaktívabban a fővárosi hivatal működik a Budaörsi úton, ahol december óta 40 esetben állítottak elő hajléktalanokat. Ráadásul a Budaörsi úti kormányhivatali épületben a Máltai Szeretetszolgálat által működtetett krízisszállást alakítottak ki. Ez nemrég átkerült a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei kezelésébe. A szállás fenntartása - ami lényegében egy ágyat jelent - havi 500 ezer, évi 6 millió forintba kerül.

Külön költséget jelent a BRFK-nak az eljárások lefolytatása: az erre hivatott 16 rendőrből álló speciális egység - amelynek feladata eljárni a közterületi tartózkodások kapcsán - működtetése a BRFK tájékoztatása szerint idén 32 millió 460 ezer.
Ebből a csaknem 300 millióból, havi 50 ezer forintos támogatással számolva legalább 470 hajléktalan önálló lakhatását lehetne támogatni, egy éven át - tájékoztatta lapunkat az AVM.

Mint a szervezet hangsúlyozta: a tömeges lakásszegénységre a hajléktalanságban és szegénységben élők bevonásával lehet megoldást keresni ahelyett, hogy a kormány és a főváros elpocsékolja közös vagyonunkat, "felesleges és embertelen álmegoldásokra".

Lapunk legutóbb egy hónapja vont mérleget a hajléktalanok ellen indult szabálysértési eljárásokról: február végén ez a szám országszerte 98 esetben történt meg. Két hónap alatt, március 1-je és április 30-között kissé javult a helyzet, az AVM már csak a XI. kerületből értesült ilyen eljárásokról. Érdekesség, hogy itt az összes eddigi eljárás harmada indult október 15 és február vége között, összesen 33, ám ebből 21 eljárás csak februárban. Most márciusban 9, áprilisban 5 szabálysértési eljárás indult itt hajléktalanokkal szemben.

Szerző