Plusz kétszázmilliárd kell

Az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) 2014-ben - változatlan költségvetési hiány mellett - a korábbi tervektől eltérően 207 milliárd forinttal több, vagyis 1192 milliárd forint nettó finanszírozási igénnyel számol. A Borbély László András vezérigazgató-helyettes által egy tegnapi sajtótájékoztatón tett bejelentés aligha keltett meglepetést, ugyanis arra számítani lehetett, hogy az MNB kéthetes kötvényeinek megszüntetése miatt az állampapír-piacra átterelt banki kül- és belföldi pénzek elhelyezésének is teret kell teremteni.

Módosult a központi költségvetés és az államadósság finanszírozása, mégpedig úgy, hogy 207 milliárd forinttal nagyobb lett a nettó finanszírozási igény, ami 300 milliárd forinttal nagyobb nettó kibocsátást tesz szükségessé. (A különbséget a devizaadósság egy részének forintosítása okozza.) Borbély László András az okok között megemlítette, hogy visszaállamosították az Antenna Hungáriát, ez 54 milliárd forintba került.

Hasonló okok miatt kellett kifizetni a német RWE társaságnak 41 milliárd forintot a Főgázért. A budapesti gázszolgáltató vállalat visszaállamosítása azonban ezzel még nem fejeződött be, ugyanis a másik tulajdonossal, a főpolgármesteri hivatallal eddig még az állam nem írta alá a vételi megbízást. Az eredeti tervektől az is eltér, hogy az utófinanszírozott uniós projekteket Brüsszel csúszással fizeti csak ki - mondta Borbély László András, ami 70 milliárd forintos pótlólagos terhet ró a költségvetésre.

A finanszírozási terv módosítását az is indokolta, hogy 2013 végén az úgynevezett kincstári számlákat a kormány leapasztotta, hogy a GDP-arányos államadósság mértéke "jobban fessen" - mondta érdeklődésünkre Katona Tamás. A közgazdász egyetemi tanár így nem csodálkozott azon, hogy most ennek visszapótlása is napirendre került. A bankok is rákényszerülnek arra, hogy az MNB kéthetes kötvénye helyett állampapírt vásároljanak, és ennek a fedezetét is szolgálja a kibocsátási többletigény.

A kormány eredetileg azt tervezte, hogy 985 milliárd forint lesz idén a központi költségvetés hiánya, időközben derült ki, hogy a finanszírozási igény megnőtt, így jelenleg az ÁKK-nál azzal számolnak, hogy 2014-ben 1192 milliárd forint lesz a teljes nettó finanszírozási igény. Ennek teljesítéséhez lehívnak majd 224 milliárd forintnyi EIB-hitelt is. (Az Európai Unió fejlesztési bankjának szabályai lehetővé teszik, hogy a hitelt felvevő a saját devizájában adósodjon el.)

Az úgynevezett bruttó kibocsátás többlete "csak" 1018 milliárd forint, de ennek nagyobbik része éven belüli lejáratú, ezért újra és újra ki kell bocsátani diszkontkincstárjegyet. Devizából erősen csökkenő nettó kibocsátást terveznek, a jelenlegi terv szerint mínusz 641 milliárd forint lesz a nettó kibocsátás, ami azt jelenti, hogy a lejáró devizaadósság jelentős részét inkább forintban szeretnék megújítani.

Június 1-től a banki hálózatokban is értékesíteni fogják a Prémium (inflációkövető) és Bónusz (kincstárjegyhozamoktól függő) változó kamatozású, főként a lakosságnak szóló államkötvényeket. A Raiffeisennel, az OTP-vel és az Erstével már van aláírt szerződésük, de nemsokára több pénzintézet és a Magyar Posta is csatlakozik majd hozzájuk.

A rekordhoz közelítő első negyedévi GDP arányos államadósságról Borbély elmondta: az első negyedévben ez nem ritkaság, de az év végéig csökken az adósságunk, 3,5 milliárd eurónyit törlesztünk, és több nagy lejárat is lesz, így az ÁKK számításai szerint az év egészében várhatóan az adósságráta 650 milliárd forinttal fog mérséklődni.