Az egyre intenzívebb kormányellenes tüntetéssorozat hatására a volt államfő Ukrajnából Oroszországba menekült. “Ezen hónapok alatt a biztonsági erők összesen 1127 tagja szenvedett különböző típusú sérülést” - jelentette ki maga Hennagyij Moszkal. Összehasonlításképp a 17 rendőr mellett több mint száz civil is életét vesztette a februári összecsapásokban. “A haláleseteket akkoriban azonban nem lehetett rendesen kivizsgálni, s így most is csak találgatásokba bocsátkozhatunk” - fejtette ki a Batykivscsina (Haza) párt képviselője. Moszkal példaként említette, hogy a holttestekből eltávolított golyók a kórházakban maradtak, s ilyen távlatból nehéz lenne felkutatni azokat.
Egy korábban felállított ad hoc bizottság arra a megállapításra jutott, hogy az akkori ellenzék három fő pártjának - a Batykivscsina, az ultranacionalista Szvoboda (Szabadság), és a Vitalij Klicskó által vezetett Udar (Ütés) - nem voltak fegyverei, s fegyveresei a majdani tüntetéseken. Több teória is napvilágot látott azóta a helyi sajtóban, hogy ki felelős az ukrán rendőrök haláláért. Az egyik elmélet szerint maguk a belügyminisztérium, és az Ukrán Biztonsági Szolgáltal (SZBU) ügynökei, vagy munkatársai húztak maszkot, s adták ki magukat tüntetőknek, hogy aztán illegális vagy saját fegyvereikkel lőjék le társaikat, további feszültséget gerjesztve, s lejáratva a mozgalmat. Egy másik verzió szerint bizonyos személyek saját szakállukra cselekedtek, s a társadalmi igazságosság címszava alatt lőttek rá a rendőrökre.
A bizottsági jelentés kitért rá, hogy több halálesetért is orvlövészek felelősek, akiknek nem volt más célja, mint a társadalmi és politikai feszültség fokozása Kijevben. Moszkal korábban már többször hangoztatta, az SZBU előre kitervelt akciója volt, hogy a kijevi tüntetések csúcspontján tüntetőket és rendőröket egyaránt lelőjenek. A képviselő a Zerkalo Tyzsdnya ukrán hetilapnak adott márciusi interjúja során cáfolta, hogy egy harmadik erő fegyveresei, vagyis külföldi mesterlövészek lőttek volna a tömegbe, s provokálták ki a több tucatnyi emberéletet követelő összacsapásokat februárban. Moszkal januárban magasrangú katonai forrásra hivatkozva közölte, a biztonsági erők Hullám és Bumeráng kódnevű műveletével a Majdan feloszlatását készítették elő. A művelet része volt - állította a képviselő - amikor az SZBU munkatársai tüntetőknek adva ki magukat s elvegyülve a tömegben, felgyújtották az akkor kormányzó Régiók Pártjának egy irodáját. Moszkal állítja, az SZBU Alfa egységétől, és a belügyi erők Szokil (Sólyom) elitcsapatától is több mesterlövész vett részt a műveletben. Az akcióra az azóta leváltott, s elmenekült elnök, Viktor Janukovics adhatott parancsot.
A 63 éves Hennagyij Moszkal pályafutását 1975-ben az ukrán bűnüldöző szerveknél kezdte, rendőr altábornagyként. 1997-2000 között, illetve 2005 februártól novemberig belügyminiszter-helyettes volt, majd a nemzetiségi és migrációs kérdésekkel foglalkozó parlamenti bizottság elnöke lett. 2005-2006 között a jelenleg fegyveres konfliktus által sújtott, keleti Luhanszk megye kormányzója volt. 2007 januárban elnöki rendelettel nevezték ki az SZBU vezető-helyettesének. Moszkal házas, egy lánya és két unokája van.