A törlesztőrészletek jövedelemhez viszonyított arányának (PTI-mutató) és a hitelösszeg lakásértékhez viszonyított arányának (LTV-mutató) korlátozását tervezi az MNB az új lakossági jelzáloghitelek esetében - olvasható ugyanitt. A vállalati hitelek esetében inkább csak ötletei vannak: a nem teljesítő portfólió tisztítását a bankok céltartalék-képzési kötelezettségének megemelésével gyorsítanák fel (leginkább a régóta nem teljesítő hitelek esetében), de a legjobb megoldásnak egy "rossz bank" felállítását tartanák. A bankszektor a jelentés szerint még stabilabb, mint az elmúlt években, a gazdasági növekedéshez azonban még mindig nem járul hozzá - összegzi a jegybank megállapításait a Portfolio.hu.
Stabil bankszektorunk van az MNB szerint, hiszen a tőkemegfelelési mutató 2013 végére 17,4 százalékra emelkedett. A stresszteszt alapján kedvezőtlen makrogazdasági forgatókönyv esetén is csak 16-18 milliárd forint lenne a szektor pótlólagos tőkeigénye. A jelentős sokkok kivédésére is megfelelő a bankrendszer likviditási tartaléka. Csökkent a külső forrásokra való ráutaltság: 2013 végén már csak 107 százalék volt a hitel-betét arány, ami 100 százalék körül stabilizálódhat.
A gazdasági növekedést azonban továbbra sem támogatják eléggé a bankok, mivel egészségtelen a bankok eszközoldalának a szerkezete. A hitelállomány nagysága és összetétele továbbra sem megfelelő, igaz, a vállalati hitelállomány éves csökkenési üteme 4-5 százalékról 1 százalék közelébe lassult. Alacsony a lakossági hitelfelvétel a lakosság fokozott óvatossága és a túlzott eladósodottság miatt. A nem teljesítő állomány aránya 18 százalék volt 2013 végén a vállalati szegmensben, aminek 40 százalék kereskedelmi ingatlan-hitel. A lakosság nem teljesítő állománya is folyamatosan nő, az árfolyamgát kihasználtsága csak lassan emelkedik.
Az MNB ezért megfogalmazta javaslatait, mely szerint ahhoz, hogy a hitelezés felfutása egészséges legyen, a jövedelemarányos törlesztőrészlet (PTI) és a hitelfedezeti érték (LTV) korlátozását tervezi az MNB. A vállalati portfóliótisztítás gyorsítása érdekében szabályozói lépések szükségesek: 1. Pozitív ösztönzők (a már működő növekedési hitelprogramban a felmondott hitelek biztosítékául szolgáló kereskedelmi ingatlanok bérleti célú megvásárlása lehetővé vált), 2. Negatív ösztönzők: szigorúbb értékvesztés- elszámolási kötelezettség előírása, amit a nem teljesítővé válástól eltelt idő függvényében alkalmaznának. Ezzel az ingatlan eladása során kisebb lenne a pótlólagos veszteség a bankok számára.
A problémakör leghatékonyabb és leggyorsabb kezelése az MNB szerint egy "rossz bank" felállításával működne, így a bankok jobban tudnának koncentrálni alapvető feladatukra - írja a Portfolio.hu.