Kémperjegyzőkönyv: javított kiadás

Átírták, hivatalosan is kijavították a Szilvásy György volt titokminiszter és a korábbi titkosszolgálati vezetők első fokon lefolytatott "kémperének" bírósági jegyzőkönyveit - értesült lapunk. Ez azt jelzi, hogy a védelem beadványai alapján jogosnak ítélték azokat az aggályokat, amelyek a Debreceni Törvényszék katonai tanácsa által tárgyalt per komoly anomáliáit jelezte.

Információink szerint a jegyzőkönyvek kijavítása miatt kellett "lefújni" a per másodfokon történő folytatását: a Fővárosi Ítélőtáblán március 21-re és április 11-re is kitűzték már a tárgyalási napokat, majd az utolsó pillanatban halasztottak.

Ismert, az átpolitizált és 2041-ig titkosított ügyben tavaly júliusban kihirdetett elsőfokú ítélet - melynek a titkosítás miatt csak a rendelkező része nyilvános - alapján 2 év 10 hónap letöltendő börtönbüntetést kapott Galambos Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatója és Szilvásy György korábbi titokminiszter is. A volt NBH-vezetőt kémkedésért tettesként, míg az egykori kormánytagot kémkedésre felbujtásért ítélték el. Galambos hivatali utódját, Laborc Sándort bűnpártolásért egy év börtönbüntetésre ítélték, ám a végrehajtást két év próbaidőre felfüggesztették. A negyedik vádlottat, Püski Lászlót a bíróság felmentette.

Érdekes, hogy a kémperben első fokon eljáró katonai tanács egyik tagját, Böröndi Gábort a Bocskai lövészdandár parancsnoki posztjáról az ítélet után nem sokkal előléptették, és a szárazföldi haderő élére nevezték ki, holott lapunk cikksorozatban tárta fel, hogy elsőfokon egy sor súlyos eljárási szabályszegés történt. Kiderült, hogy több esetben jelentős eltérés mutatkozott a tárgyalási jegyzőkönyvek írásos szövege és a tárgyalásokról készült hangfelvétel között. Nemcsak a bíróság, hanem előzőleg más hatóság is követhetett el jogsértés, például azzal, hogy Galambost a Pintér Sándor belügyminiszter felügyelte Nemzeti Védelmi Szolgálat hallgatta ki, noha "papíron" annak már semmi köze nem volt az ügyhöz.

A jegyzőkönyvek kijavításáról szóló információnkat kérdésünkre megerősítette Szilvásy ügyvédje is. Sebes Péter - hangsúlyozva, hogy ez nem minősített információ, hanem egy nyilvános levél - beszámolt a Debreceni Törvényszék katonai tanácsának elnöke, Nagy László ezredes május 14-i tájékoztatásáról, miszerint "a bíróság jegyzőkönyv-kijavító végzést hozott". Az ügyvéd hozzátette: mivel még nem látta a javított változatot, arról nem tud beszámolni, mennyire írták át jegyzőkönyveket, ha pedig majd látja, azután már azért nem tud róla beszélni, mert azzal államtitkot sértene.

Arról egyelőre nincs hír, hogy mikorra tűzték ki a másodfokú eljárás új tárgyalási napjait. Megírtuk: az elősfokú ítélet ellen Szilvásy felmentését kérve fellebbezett, mert állítása szerint bizonyítékok nélkül ítélték el. Megalapozatlannak nevezte az ítéletet Galambos Lajos védője is, aki - Laborchoz és védőjéhez hasonlóan - szintén felmentést kérve fellebbezett. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség viszont Galambosnál és Szilvásynál hosszabb időtartamú, Laborcnál pedig felfüggesztett helyett letöltendő börtönt és mindenkinél közügyektől eltiltást is kért.

Szerző

Erős a Jobbik iráni elkötelezettsége is

Bár Kovács Béla kémügyével kapcsolatban a hazai sajtó főleg a Jobbik oroszországi kapcsolataival foglalkozik, a pártnál erős az iráni "szál" is; ez 2007 óta egyre magasabb szintet ért el. (Ennek ellenére a Kovács-ügy kirobbanása óta a Jobbik képviselői következetesen tagadják, hogy Oroszországtól vagy Irántól támogatást kapott volna a párt).

Krekó Péter, a Political Capital elemzője a közelmúltban egy konferencián úgy fogalmazott, az Irán-barátság és az Izrael-ellenesség - illetve az antiszemitizmus - szorosan összefügg a Jobbik ideológiájában. Ez pedig az iszlám ország számára is nyilvánvalóan fontos kapcsolódási pont, hiszen az Európai Unió államaiban kevés (és egyre kevesebb) olyan jelentősebbnek mondható pártot találhat, amely partner lenne az Izrael-ellenességben és antiszemitizmusban.

A Jobbik elnöke, Vona Gábor egyik 2008-as beszédében attól az iráni elnöktől, Mahmúd Ahmadinezsádtól kért választási megfigyelőket a 2010-es parlamenti választásokra - valamint kérte a diktatúra félkatonai szervezete, a Forradalmi Gárda "segítségét" is -, aki többször is nyilvánosan tagadta a holokausztot. De az Irán-barátság az Európai Unió elleni ellenszenvvel is összekapcsolódik: a 2009-es európai parlamenti (EP) választási kampányban a Jobbik a keleti piacszerzéssel és az Európai Uniótól való függőség enyhítésével indokolta a Kína, Oroszország, India, Japán, Irán és az arab országok felé történő "keleti irányváltás" politikáját. A Jobbik 2010-es parlamentbe kerülésével Irán számára még fontosabbá vált a szélsőséges párt.

Az iráni diplomaták, politikusok, üzletemberek szívesen látott vendégei lettek a jobbikos rendezvényeknek, a jobbikosok pedig a budapesti iráni nagykövetségen tettek látogatásokat, például 2012 szeptemberében a párt székesfehérvári alapszervezetének négy tagja.

Bár az továbbra sem bizonyított, hogy Irán anyagilag is támogatta volna a Jobbikot, előadásában Krekó emlékeztetett: a párt 2003-as megalakulása után 2010-ig nem közölte törvényileg kötelező éves finanszírozási kimutatását, emiatt a Legfőbb Ügyészség is vizsgálatot kezdeményezett. A vizsgálat hatására a párt által 2010. januárjában közzétett beszámoló szerint a szervezet éves pénzforgalma 2004 és 2009 között mindössze 1-3 millió forint között alakult, ami nem biztos, hogy elegendő lehetett a 2009-es EP-kampány finanszírozásához.

Ami pedig a Kovács-ügyet illeti: tegnap Kovács Béla a sajtón keresztül tagadta a Heti Válasz információit, amely szerint az Európai Unió elleni kémkedéssel vádolt jobbikos politikusnak 100 millió forint értékű villája van. A szegedi kórházban fekvő EP-képviselő szerint az ingatlan csak a töredékét éri az összegnek, és harmadmagával lett tulajdonos.

Szerző

Kitartanak a tiltakozók

Publikálás dátuma
2014.05.23. 07:04
Ismét erős rendőri készültség fogadta a demonstrálókat a szobornál FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Noha továbbra is a Szabadság téren "szobroznak", nem tudják megakadályozni a civilek, hogy elkészüljön a vitatott '44-es német megszállási emlékmű, amelyet akár még a vasárnapi EP-választás előtt befejezhetnek. Holnap a szobor ellen tüntetők egész napos, "kihelyezett" demonstrációt tartanak az MTA előtt: délelőtt a demokratikus ellenzéki pártok képviselői szólalnak fel, este pedig Freedom Party címmel tartanak rendezvényt. Az emlékmű szóba kerül a Mazsihisz vasárnapi közgyűlésén is - oda küldötteket delegálnak a civilek.

Megakadályozni ugyan aligha tudják a német megszállási emlékmű befejezését a szobor és az Orbán-kormány történelemhamisítása ellen immár hat hete a helyszínen tüntető civilek, ám mégsem adják fel. Jelenlétükkel és élőláncos tiltakozó akciójukkal tegnap is arra igyekeztek felhívni a figyelmet, hogy a szimbolikájában és üzenetében hamis alkotásnak nincs helye a téren - ahogy az ezt erőltető politikának sem a közéletben.

A civilek holnap annak ellenére is megtartják immár mindennapos tiltakozó akciójukat, hogy a Rogán Antal vezette V. kerületi önkormányzat az egész hétvégére lefoglata a Szabadság teret és a fél Belvárost. Emiatt az MTA épülete előtt tartják meg a demonstrációt, amely viszont majdnem egésznapos lesz. A vasárnapi európai parlamenti választás előtti napon délelőtt 11 órától ugyanis "Európában maradni" címmel tartanak rendezvényt, amelyen demokratikus ellenzéki pártok elnökei, vezetői szólalnak fel.

Úgy tudjuk, elfogadta a meghívást az MSZP, a párt nevében Horváth Csaba alelnök beszél majd, továbbá a Liberálisok, akiket a Szabadság téri tüntetéseken kezdetektől résztvevő Popper Gábor alelnök képvisel. A Demokratikus Koalíciótól Gyurcsány Ferenc elnök érkezik a tüntetésre, míg az Együtt-PM-et Szabó Tímea társelnök, a Modern Magyarországért Mozgalmat pedig Bokros Lajos elnök képviseli majd. Néhány órával később, 19 órától pedig Freedom Party címmel tartanak rendezvényt, amelyet a szervezők "a demokrácia sexy" üzenettel hirdetnek. Az esti rendezvényt Fischer Ádám karmester nyitja meg, majd a résztvevők mécseseket gyújtanak az Akadémia épülete előtt.

A Szabadság térre tervezett birodalmi sasos-arkangyalos emlékmű minden bizonnyal szóba kerül másnap, a Mazsihisz közgyűlésén is. A vasárnapi tanácskozáson ugyanis a tervek szerint felszólal a civil tüntetők nevében és "küldötteként" Mécs Imre egykori '56-os halálraítélt és későbbi országgyűlési képviselő, valamint Lovas Zoltán újságíró, dokumentumfilmes.

A Szabadság téren akár már a vasárnapi EP-választás előtt befejezhetik az emlékművet. Megírtuk: az átadás közeledtét jelzi, hogy az emlékmű talpazata és a kiegészítő elemek, vagyis az oszlopok elkészültek, már csak a bronz főalakokat - a Magyarországot jelképező Gábriel arkangyalt és a "megszálló" birodalmi sast - kell a helyükre emelni. A munka a végéhez közeledik, hiszen a héten már a díszvilágítását szerelték, és helyszíni terepszemlét tartott a szobrász, Párkányi Raab Péter is.

Megírtuk: elképzelhető, hogy a tiltakozók jelenléte miatt, illetve a botránytól tartva a szobrot éjjel, titokban fejezik majd be. Van, aki éppen a fenti kockázatok miatt arra számít, hogy hivatalos avatás sem lesz. Ha lesz is, kérdés, Orbán Viktor miniszterelnök vállalja-e ezt, a felmérések szerint csak a Fidesz-KDNP és a Jobbik szavazótáborában szimpátiát ébresztő aktust, vagy inkább a szobrot többször a védelmébe vevő helyettesét, Semjén Zsoltot küldi. A kormányfő álláspontját jól szemlélteti korábbi nyilatkozata, miszerint a készülő "műalkotás erkölcsi szempontból, gesztusrendszerének történelmi tartalmát tekintve pontos és makulátlan", az azt övező vita pedig csak "olcsó politikai lökdösődés" a kocsmapultnál.

Szerző