Előfizetés

Átvette a hatalmat a thaiföldi hadsereg

Thaiföldön tegnap átvette a hatalmat a hadsereg. Két nappal korábban rendkívüli állapotot hirdettek, de cáfolták, hogy puccsot hajtottak volna végre. Prajut Csan-ocsa, a hadsereg főparancsnoka tévébeszédben jelentette be, hogy a fegyveres erők kezükbe veszik a kormány irányítását és felfüggesztették az ország alkotmányát.

A főparancsnok ígéretet tett arra, hogy helyreállítják a rendet és politikai, gazdasági reformokat vezetnek be. Azt mondta, a gyors rendteremtés miatt elengedhetetlenné vált a hatalomátvétel.

A tábornok azt követően állt a kamerák elé, hogy kiderült, az egymással szembenálló politikai képtelenek egyezségre jutni. Többszáz katona vette körül a hadsereg klubját, ahol az egyeztetések folytak.

A bangkoki ideiglenes kormány tegnaptól a hadseregvezetés irányítása alá került. A főparancsnok egy Bangkoktól északra fekvő katonai bázisról irányítja az országot, jelentette a Reuters.

A tévéadást felfüggesztették, betiltották a gyülekezést, ötnél több ember nem csoportosulhat az utcán. Este tíztől hajnali ötig kijárási tilalmat hirdettek. Feloszlatták az egymással szemben álló tiltakozó csoportokat, a katonák levegőbe lőttek, hogy távozásra bírják a tüntetőket.

A thai hadsereg már legalább 12 katonai puccsot hajtott végre, legutóbb akkor léptek fel, amikor a hónap elején a kormány éléről leváltott Jinglak Sinavatra bátyját, a milliárdos Takszin Sinavatrát 2006-ban eltávolították a hatalomból.

Thaiföldön tavaly év vége óta tartottak a kormányellenes megmozdulások, 28 ember életét veszítette, több mint hétszázan megsebesültek. A tiltakozók Jinglak Sinavatra távozását követelték, úgy vélték, bábként hajtja végre emigrációba kényszerült bátyja utasításait.

Kijev BT-ülést sürget

Publikálás dátuma
2014.05.23. 07:34
Még áll a sátortábor a Majdanon FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/DAN KITWOOD
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását kérte az ukrán kormány. Az UNIAN hírügynökség jelentése szerint Arszenyij Jacenyuk kormányfő ezt tegnap jelentette ki, amikor Kijev mellett látogatást tett egy katonai egységnél. Mint mondta, Ukrajna bizonyítékokat fog bemutatni arról, hogy Oroszország tett kísérletet a konfliktus kiélezésére, a vérontással, az ukrán határ megsértésével a vasárnapi ukrajnai elnökválasztás megzavarását próbálja elérni. A kormányfő egy Kijev melletti katonai bázison nyilatkozott.

Jacenyuk állítása szerint orosz terroristák csütörtökre virradóra negyedszer próbálták áttörni az ukrán határt. Az ideiglenes ukrán miniszterelnök szerint Moszkva blöfföl, amikor azt állítja, hogy visszavonta csapatait az ukrán határ térségéből, hiszen a határsértések továbbra is folytatódnak.

Vizsgálják a Majdanon történteket
A biztonsági erők 17 tagja vesztette életét a február 18-21 közötti, kijevi erőszakcselekmények során, derült ki a volt belügyminisztérium-helyettes által vezetett bizottság frissen közzétett jelentéséből. Mint az Ukrainska Pravda, ukrán napilap idézi, a testület feladata a Viktor Janukovics elnök leváltásával zárult majdani (Függetlenség tér) forradalom eseményeinek kivizsgálása volt. Az egyre intenzívebb kormányellenes tüntetéssorozat hatására a volt államfő Ukrajnából Oroszországba menekült. “A biztonsági erők összesen 1127 tagja szenvedett különböző típusú sérülést” - jelentette ki Hennagyij Moszkal, a Batykivscsina (Haza) párt képviselője. Összehasonlításképp a 17 rendőr mellett több mint száz civil is életét vesztette a februári összecsapásokban. “A haláleseteket akkoriban azonban nem lehetett rendesen kivizsgálni, s így most is csak találgatásokba bocsátkozhatunk” - fejtette ki. Moszkal példaként említette, hogy a holttestekből eltávolított golyók a kórházakban maradtak, s nehéz lenne utólag felkutatni azokat.

Jacenyuk közölte még azt is, hogy az ukrán biztonsági szolgálatoknak "megdönthetetlen bizonyítékaik" vannak arra, hogy Oroszország szabotőröket és terroristákat képez ki, s átdobja őket a határon.

Súlyos incidens történt csütörtökre virradóra Kelet-Ukrajnában, a Donyeck megyei Volnovaha közelében, ahol összecsapásokban 11 ukrán katona veszítette életét, s legalább 33-an megsebesültek.

A katonákra oroszpárti szeparatisták támadtak egy katonai ellenőrző pontnál. A szakadárok szerint egy emberüket ők is elveszítették. A közeli Horlivka városban egy maszkot viselő szakadá parancsnok bemutatta, hogy számos fegyvert zsákmányoltak az ukránoktól.

Három kiégett páncélkocsi, több kiégett teherautó maradt az összecsapás helyszínén. Az áldozatokat látta az AP tudósítója, az ukrán védelmi minisztérium megerősítette az összecsapás hírét.

Április óta ez volt a legvéresebb összecsapás. Az incidens árnyékot vet a vasárnapi ukrajnai elnökválasztásra, amelytől Kijev azt reméli, hogy hozzájárul a feszültség enyhítéséhez, írta az AP.

Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár csütörtökön azt mondta, az ukrán határnál állomásozó orosz csapatok aktivitása azt jelezheti, hogy bizonyos orosz erők felkészülnek a visszavonulásra.

Rasmussen szerint azonban még túl korai azt állítani, hogy megkezdődött volna a teljes csapatkivonás a határtérségből. Az észak-atlanti szövetség becslései szerint mintegy 40 ezer orosz katona állomásozik az ukrán határ közelében. A főtitkár montenegrói látogatásán nyilatkozott.

Ukrajna állt a megbeszélések középpontjában a NATO vezérkari főnökeinek tegnap befejeződött kétnapos tanácskozásán. Knud Bartels, az észak-atlanti szövetség katonai bizottságának elnöke záró sajtóértekezletén rámutatott, a globális biztonsági helyzet kiszámíthatatlanná, bizonytalanná vált, a határok egyoldalú megváltoztatása, illetve az ukrajnai feszültség miatt.

Philip Breedlove tábornok, a NATO európai erőinek főparancsnoka a katonai helyzetet értékelve azt mondta, csekély változás érzékelhető az ukrán határ közelében tartózkodó orosz erőknél, bizonyos katonai szállító járművek mozgása figyelhető meg.

Breedlove emlékeztetett, hogy Moszkva már többször bejelentette a csapatkivonást, de érdemi változás nem történt. Benkő Tibor, a magyar vezérkari főnök újságíróknak elmondta, több NATO-tagnak és partnerországnak magyarországi hadgyakorlatokon való részvételt ajánlottak fel.

Pénznyelő euroszkeptikusok az EP-ben

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2014.05.23. 07:32
A brit euroszkeptikus UKIP vezetője, Nigel Farage még nem döntötte el, összefog-e Le Pennel és Wildersszel az EP-ben. Nagy-Brita
Helyenként egészen ijesztő adatok látnak napvilágot arról, hány képviselői helyre számíthatnak az euroszkeptikus pártok az európai parlamenti választás után. A realitás az, hogy akár az EP mandátumainak egyötödét, több mint 150 képviselői helyet is megkaparinthatnak. Ez azonban óriási pénzkidobás az EU számára. A leköszönő EP példája mutatja: az Európát ostorozó politikusok arra használják az EP-t, hogy felvegyék fizetésüket. Bérüket azonban aligha lehetne jól megérdemeltnek nevezni.

Tuskékat erősítette az ukrán válság

A lengyelországi EP-választási esélyeket befolyásolta az ukrán válság. Míg néhány hónappal ezelőtt az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) párt győzelmét jelezték a közvéleménykutatások, a finisre változott a helyzet.

A vasárnap közzétett legutolsó CBOS-felmérés szerint Donald Tusk kormányfő pártja, a középjobb Polgári Platform (PO) 26 százalékon áll, miközben a Jaroslaw Kaczynski vezette nemzeti-konzervatív PiS 21 százalékot kaphat.

A Demokratikus Baloldali Szövetség-Munka Unió 8 százalékra számíthat, a kisebbik koalíciós partner, a Parasztpárt (PSL) 5 százalékon áll. E felmérés szerint az Európa ellenes "Új Jobboldal" nevű párt nem éri el az 5 százalékos küszöböt, csak 4 százalékot remélhet, s nem jut mandátumhoz az Európai Parlamentben.

A liberális Európa Plusz tömörülést 2 százalékra mérték a célegyenesben. Lengyelországnak 51 mandátum jár az EP 751 mandátuma közül. A lengyeleket különösebben nem foglalkoztatja a vasárnapi EP-voksolás, csupán 34 százalék jelezte, hogy szándékában van elmenni szavazni.

Az EP-voksolás azonban így is fontos erőfelmérés lehet a jövőre esedékes parlamenti választások előtt. A hét éve hivatalban lévő Tusk-kabinet népszerűsége megkopott, s az euroszkeptikus PiS a nagy visszatérésben reménykedik. Az ukrajnai válságkezelésben azonban Tusk és külgyüminisztere, Radoslaw Sikorski egyaránt igen aktív szerepet játszott, s ez megerősítette a kormányzó párt pozícióit.

A PO ennek ellenére is kevesebb EP-mandátumra számíthat, mint 2009-ben, amikor a voksok 44 százalékával az 50 EP-képviselői hely felét megszerezték. Ezúttal 19-20 mandátumot érhetnek el, a PO-nak 18, az SLD-nek 6, a Parasztpártnak 3 helyet jósolnak.

Tusk kormányfőt megkérdezték, hogy szerinte miért voksoljanak a lengyelek inkább a Polgári Platformra Kaczynski pártja helyett. "Meggyőződésem, hogy Lengyelország érdekében az európai integráció erősítése áll, különösen mindannak fényében, ami most Ukrajnában örténik.

Ez biztonságunk legszilárdabb alapja" -mondta a lengyel miniszterelnök. Tusk kikérte magának Jaroslaw Kaczynski állítását, hogy túl "puha" külpolitikát folytatna. Ukrajnával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a legbölcsebb politika elkerülni a katonai konfrontációt.

A lengyel esélylatolgatások egyik kérdése, szerez-e végül mandátumot az Új Jobboldal tömörülés 72 éves vezetője, Janusz Korwin-Mikke, aki igen népszerű a fiatalok körében.

Az Európa-ellenes, gazdaságilag liberális, társadalmi kérdésekben szélsőségesen konzervatív párt első embere meghökkentő kijelentésekkel borzolja a kedélyeket, egy interjúban úgy nyilatkozott, hogy szerinte "a demokrácia hülyeség", s "az Európai Parlament épületében bordélyt kéne nyitni".

A mindig csokornyakkendőt viselő, polgárpukkasztó politikus bejutása a választási szimulációk szerint attól függ, milyen magas lesz a részvétel. Korwin-Mikke a rendszerváltás óta számos alkalommal indult a köztársasági elnöki posztért, szenátori, képviselői helyért, de csak egyszer sikerült bejutnia a szejmbe. (E. É)