Egyelőre nyugodt a helyzet, de ne utazzon Bangkokba

Publikálás dátuma
2014.05.23. 14:56
Thaiföld, Bangkok 2014 május 23. Katonák ellenőrzik a járműveket Fotó: Rufus Cox Getty Images
A katonai hatalomátvétel ellenére is jórészt zavartalanul zajlott az élet pénteken Bangkokban, a Külügyminisztérium mindamellett továbbra is fokozott óvatosságra inti az országba utazó vagy ott tartózkodó magyar állampolgárokat - közölte Tomaj Dénes, Magyarország thaiföldi nagykövete Bangkokból.

Az előző napi katonai hatalomátvételt követően elrendelt éjszakai kijárási tilalmat a lakosság betartotta, és a város jórészt kiürült az éjszakai, hajnali órákban. A reggeli órákban azonban a megszokott módon folytatódott az élet a thaiföldi fővárosban - mondta el a diplomata. A tömegközlekedési eszközök a szokott módon jártak és kinyitottak az üzletek is.

"Ha valaki nem tudja, hogy mi történt az országban, akkor nem nagyon érzékeli azt" - fogalmazott a diplomata. Az utcákon nem nagyon lehetett látni katonákat, néhány minisztériumot és más középületet őriztek csak katonai járművek. A nagykövet hozzátette: a város az elmúlt hónapokban bizonyos mértékben már hozzászokott a korlátozásokhoz, különleges állapotokhoz.

A nagykövet értékelése szerint viszonylag nyugodt volt a hangulat a városban pénteken, az emberekkel beszélgetve azonban érzékelhető volt bizonyos feszültség. Az MTI kérdésére a diplomata megerősítette: a politikai és biztonsági helyzet továbbra is képlékenynek mondható. "Egyelőre nem lehet látni, hogy a tegnapi nappal elindult folyamat mihez vezet" - mondta.

A hónapok óta súlyos belpolitikai válsággal küzdő ország hadserege kedden rendkívüli állapotot hirdetett ki, majd tárgyalóasztalhoz ültette a kormányoldal és az ellenzék képviselőit. A tárgyalások azonban nem vezettek eredményre, és a hadsereg főparancsnoka csütörtökön a televízióban bejelentette, hogy a "Nemzeti Béke és Rend Megőrzése Tanácsának" elnökeként átveszi a kormányzati felelősséget. A rendkívüli állapot egyebek között feljogosítja a hadsereget, hogy bírósági engedély nélkül is házkutatásokat hajtson végre, cenzúrázza a médiát, kijárási tilalmat léptessen életbe, megtiltsa a tüntetéseket és fegyverrel lépjen fel a tilalmat megszegőkkel szemben.

A Külügyminisztérium konzuli honlapján olvasható pénteki közlemény szerint az este tíz és reggel öt óra között érvényes kijárási tilalom nem vonatkozik azokra, akiknek ebben az időben indul vagy érkezik a repülőjáratuk Thaiföldre, ha fel tudják mutatni repülőjegyüket. Erőszakos cselekményekről nem kapott hírt a konzuli szolgálat. A magyar állampolgárokat arra kérik, hogy thaiföldi tartózkodásuk és odautazásuk alatt tanúsítsanak fokozott óvatosságot, tartsák maguknál úti okmányukat és maradéktalanul tartsák be a hatóságok utasításait. Kerüljék a politikai színezetű tömegmegmozdulásokat és konfliktushelyzeteket. Ha mégis politikai demonstráció közelébe kerülnek, a lehető leggyorsabban hagyják el a helyszínt. Legyenek különösen körültekintőek az éjszakai programok alkalmával.

Tomaj Dénes elmondta: a nagykövetség emellett javasolja, hogy az utazók regisztrálják magukat a Konzuli Szolgálat rendszerében, hogy szükség esetén elérhetőek legyenek, konzuli segítséget lehessen nekik nyújtani. A katonai kormányzat csütörtökön valamennyi televízió- és rádiócsatorna adását leállíttatta Thaiföldön. Minden csatornán napi 24 órában a hadsereg televíziójának adását sugározzák: a hazafias zeneműveket időről időre a katonai kormányzat intézkedéseiről szóló híradások szakítják meg.

A nagykövet ezzel kapcsolatban az MTI kérdésére elmondta, hogy a nyomtatott sajtó továbbra is megjelenik. A helyi nyelvet nem ismerő magyar utazók a nagykövetség honlapjáról és a helyi angol nyelvű újságokból is tájékozódhatnak az aktuális fejleményekről. Bangkokban lassan hat hónapja tartanak a zavargásokkal kísért kormányellenes tüntetések, amelyekben eddig 27 ember halt meg és több mint nyolcszáz megsebesült. Januárban rendkívüli állapotot vezettek be az országban, de miután márciusra javult a biztonsági helyzet, a rendelkezést feloldották.

Szerző

"Feszült helyzetet teremt Orbán autonómia-álláspontja"

Románia nem ért egyet azzal az állásponttal, amelyet Orbán Viktor magyar miniszterelnök képvisel az autonómia ügyében - jelentette ki Titus Corlatean román külügyminiszter egy televíziós interjúban, amelyet pénteken idézett a bukaresti sajtó.

A román közszolgálati televízió (TVR) műsorvezetője azzal vezette fel a témát, hogy a "frissen újraválasztott magyar kormányfő területi autonómiát szeretne a Kelet-Közép-Európában élő minden magyarnak". A csatorna egy összeállításban idézte fel, hogy Orbán Viktor több ízben kiállt a kárpátaljai magyarok autonómiája mellett. A TVR azt állította: a magyar kormányt a "szélsőséges Jobbik" is támogatja.

Corlatean válaszában először üdvözölte azt, hogy Orbán Viktor erőteljes, stabil együttműködést szorgalmazott a magyar és román kormány között, amikor csütörtökön Kelemen Hunorral, a bukaresti kormány miniszterelnök-helyettesével, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével találkozott. A román külügyminiszter ezt követően utalt vissza Orbán Viktor korábbi nyilatkozataira és rámutatott: nem újdonság, hogy Románia nem ért egyet az etnikai alapú autonómiákkal, és ezek nem elfogadott "európai szabványok". Megjegyezte: ezzel ellentétben a Kárpátalján élő több tízezer román nem "elkülönülést" kér, hanem Európában általánosan elfogadott oktatási, nyelvi jogokat, azt hogy tartsák tiszteletben nemzeti identitásukat.

"Ezek a nyilatkozatok (Orbán Viktor nyilatkozatai) elégedetlenséget szültek mind az ukrán kormány részéről, mind egyes európai fővárosokban, mind Washingtonban. Az ilyen állásfoglalások nem segítenek olyan feszült helyzetben, amikor az ukrán állam stabilitásában, európai, demokratikus fejlődésében vagyunk érdekeltek. Mert egy stabilabb, európaibb és demokratikusabb Ukrajnával mi, a bukaresti kormány is másképp tárgyalunk azon természetes, átlátható és legitim érdekünkről, hogy az Ukrajnában élő románok megőrizhessék identitásukat" - mondta Titus Corlatean román külügyminiszter.

Szerző

Belgium: választás minden mennyiségben

Publikálás dátuma
2014.05.23. 13:26
Belgium, Brüsszel, La Grande Place Fotó: Getty Images
Brüsszel ezekben a napokban valóban választási lázban ég, az utcákat és a házakat elborítják a plakátok, a tévécsatornákon folyamatosan zajlanak a viták, s az aktivisták is igyekeznek jelen lenni minden sétálóutcában. Belgium lakói május 25-én nemcsak arra szavazhatnak, ki képviseli őket az Európai Parlamentben, hanem ekkor tartják a parlamenti és a tartományi választásokat is.

Takarékossági okokból ugyanis úgy döntöttek, hogy a 2014-ben esedékes nemzeti választást egy napra teszik az EP-voksolással. (Amikor a demokratikus ellenzék ugyanezt javasolta Magyarországon, a Fidesz nagyképűen lesöpörte a kezdeményezést: nyilván úgy gondolván, hogy ha a magyar nép nem is, a kormánya mindenesetre gazdagabb a belgánál.) Sőt, Belgium alkotmányát is úgy módosították, hogy a jövőben négy helyett ötévente lesznek a parlamenti választások, s azokat mindig az EP-választások napján tartják.

A legutóbbi, 2010-es belga választások úgy vonultak be a történelembe, hogy az urnák lezárását követően 541 napba, jó másfél évbe került a kormány megalakítása. A választásokat megnyerő flamand nacionalisták (N-VA) ugyanis sokáig nem adták ki a kezükből a kormányalakítás jogát, miközben eszük ágában sem volt kormányt alakítani. A franciaajkú pártok pedig eleinte minden reformtól elzárkóztak. Most persze mindenki konstruktivitást ígérve kéri a voksokat.

A belga választási rendszerben a listákon belül az egyéni jelöltekre is lehet szavazni, s ezért a kis boltok és magánlakások ablakain is a rengeteg az egyéni jelöltek plakátja. Brüsszelben a lakosság közel fele bevándorló, arab, török, vagy afrikai, s a jelöltek jó része is közülük kerül ki. Sőt, a bevándorlók lakta negyedekben sétálva olyan érzésük támadhat, mintha a listavezetőket leszámítva minden jelölt külföldi származású lenne. De ez csak érzéki csalódás, s annak a következménye, hogy a pártok itt is sokkal több nevet tesznek a listára, mint ahány képviselő megválasztására akár csak a leghalványabb esélyük is lehetne.

Ami az EP-választásokat illeti, hazánkhoz hasonlóan Belgium is 21 hellyel rendelkezik az Európai Parlamentben. Közülük 12-öt a flamand, 8-at a francia ajkú országrészből delegálják, egy helyet pedig az Eupen környéki német kisebbségnek adnak. Vagyis a kétnyelvű Brüsszelt leszámítva a szavazók csak az országrész többségi jelöltjeire szavazhatnak. A Flandriában élő vallonok és a Vallóniában élő flamandok nem voksolhatnak „saját” pártjaikra, csak a flamand, illetve utóbbi esetben a franciaajkú listákra.

Ez sokak szemében antidemokratikusnak tűnik, de a flamandok így remélik megőrizni az ország kétnyelvűségét. (Flandria ugyanis nem csak tartomány, hanem hollandul „deelstaat” is, azaz „egy olyan állam, amely egy másikkal uniót alkot”. Abba, hogy ez a „deelstaat” mennyiben lesz még inkább önálló, a választások eredménye is belejátszik: az N-VA most ígérete szerint kormányra készül.)

A flamand liberálisok listavezetője, Guy Verhofstadt egyben frakciója elnökjelöltje is az Európai Bizottság élére, ami természetesen extra szereplési lehetőséget adott a volt miniszterelnöknek. Csodára így sem számíthat, pártja eddigi 3 mandátuma mellé legjobb esetben is egyet szerezhet a közvéleménykutatások szerint. A szocialisták viszont mind Vallóniában, mind Flandriában női listavezetővel indulnak.