Előfizetés

Demján Sándor marad a takarékszövetkezetek élén

Újra Demján Sándort választotta elnökének négy évre az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) pénteki közgyűlése, 95 százalékot meghaladó aránnyal - közölte a szövetség.

Az OTSZ alelnöke újra Turi Dénes lett.
A közgyűlésen megjelent tagok cáfolták az OTSZ tagszervezeteinek megosztottságára és az érdekképviselet szakadására irányuló állításokat. A tisztségviselők választásának eredménye a szövetség által képviselt irányvonal megerősítését is jelenti - írták.

A közgyűlés az érdek-képviseleti tevékenység fontosságának hangsúlyozásával, kilencven százalékot meghaladó támogatás mellett elfogadta a szövetség idei költségvetésének felülvizsgálatával és a költségvetésben szereplő fenntartási hozzájárulással összefüggő javaslatokat.

A közgyűlésen a Takarékbank jövő heti közgyűlése okán az OTSZ részvényes tagszervezeteinek 87 százalékos többségével meghozott határozat keretében ismét kinyilvánították, hogy nem fogadják el a folyamatban lévő jogi eljárások megkerülésére irányuló magánbefektetői kezdeményezéseket, s továbbra is bíznak a magyar jogrendben, az Alkotmánybíróság pozitív döntésében.

Az OTSZ továbbra is kiemelt feladatának tekinti tagjai érdekképviseletét, s ennek érdekében továbbra is megteszi a szükséges szakmai, jogi lépéseket - olvasható a közleményben.

Csökkent a hitelintézetek nyeresége

A hitelintézetek 2014 első negyedévi összesített adózás előtti eredménye a 76,8 milliárd forint volt, ami 17,9 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában - közölte honlapján a Magyar Nemzeti Bank pénteken.

Ebből a részvénytársasági hitelintézetek 75,4 milliárd forint, a szövetkezeti hitelintézetek 1,7 milliárd, a hitelintézeti fióktelepek 2,3 milliárd forint adózás előtti eredményt értek el.

Az év első három hónapjában a 142 nyereséges hitelintézet 94,5 milliárd forint nyereséget, a 28 veszteséges hitelintézet pedig 17,7 milliárd forint veszteséget könyvelt el. A hitelintézetek összesített adózás utáni eredménye 69,9 milliárd forint volt, 15,3 százalékkal alacsonyabb, mint a tavalyi első három hónapban. A hitelintézetek mérlegfőösszege 0,5 százalékkal nőtt, az első negyedév végén 31 315 milliárd forintot tett ki

.A negyedév során a 90 napon túl késedelmes hitelek aránya az összes hitelállományban 14,1-ről 14,5 százalékra emelkedett.

Súlyos bírság az áruvásárlási hitelt nyújtóknak

Az MNB összesen 65 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki a Magyar Cetelem Bank Zrt.-re (Cetelem), a Cofidis Magyarországi Fióktelepére (Cofidis) és a Provident Pénzügyi Zrt.-re (Provident), egyebek közt a hiteldíj jogsértő feltüntetése, az ügyfélszerződés megkötése előtti, s az azt követő időszakos tájékoztatási hiányosságok, illetve a panaszkezelés problémái miatt.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) fogyasztóvédelmi vizsgálatot folytatott le a lakossági fogyasztási hitelezésre specializálódott intézményeknél. A vizsgálat megállapította: mindhárom piaci szereplő több esetben szabálytalanul járt el pénzügyi termékeiket népszerűsítő kereskedelmi kommunikációja során, mert nem megfelelő módon tüntették fel a hitelhez tartozó – annak valós költségét bemutató, más szolgáltatók hasonló ajánlatával összehasonlíthatóvá tévő – teljes hiteldíj mutató (THM) mértékét. A vizsgált hirdetések több alkalommal jelentek meg a médiában, s más kommunikációs csatornákon, növelve ezáltal annak az esélyét, hogy fogyasztók igénybe vegyék ezeket a pénzügyi termékeket.

A jegybank azt is észlelte, hogy a piaci szereplők hitelközvetítő ügynökei többször hiányosan vagy egyáltalán nem tájékoztatták a fogyasztókat a szerződés megkötése előtt az adott hitel kondícióiról, az azzal kapcsolatos jogaikról, többek között az elállás lehetőségéről. Jogszabálysértés gyanúját veti fel, hogy egyes hitelközvetítők szóbeli tájékoztatásuk során nem mindig jelezték a fogyasztóknak, hogy az általuk kínált termék árát (áru)hitellel kell megfizetniük, illetve nem tértek ki a hitelhez kapcsolódó, – a fogyasztókkal aláíratott – tájékozatók és szerződéses dokumentumok tartalmára sem. Az ügynökök több esetben nem adtak jogszabályszerű részletes tájékoztatást a fogyasztók által igényelt konstrukciók (például áruvásárlási hitel, hitelkártya) pontos kondícióiról, s az igénybevétel feltételeiről. Ezzel kihasználták a fogyasztók esetleges tájékozatlanságát, kiszolgáltatott helyzetét.

Az MNB vizsgálata azt is megállapította, hogy a piaci szereplők nem minden esetben tartották be a Központi Hitelinformációs Rendszerrel kapcsolatos szabályokra, valamint a panaszkezelésre és az egyéb tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket.

A Cetelem, a Cofidis és a Provident által kínált pénzügyi termékek (jellemzően nyújtott kis összegű, rövid lejáratú, fedezet nélküli lakossági fogyasztási célú kölcsönök) értékesítése során kiemelten fontos, hogy a kölcsön nyújtásakor, a szerződés megkötése előtt a pénzügyi intézmények részletesen tájékoztassák a fogyasztókat. A jegybank így folyamatosan figyelemmel kíséri e pénzügyi szervezetek és hitelközvetítőik tevékenységét és a fogyasztók tájékoztatásával kapcsolatos gyakorlatát.

Az MNB fokozott ellenőrzése azonban önmagában nem védi meg a fogyasztókat attól, hogy a jövőben esetleg teljesíthetetlen, súlyos anyagi terhet jelentő hitelszerződést írjanak alá, esetleg adósságcsapdába kerüljenek. Ennek esélye csökkenthető, ha a fogyasztók felelősségteljesen, igényelnek hiteleket, előzetesen alaposan elolvassák a hitelszerződést és az ahhoz tartozó dokumentumokat, tájékozódnak az igényelt pénzügyi szolgáltatások jellemzőiről, kondícióiról, végiggondolják, milyen következményekkel jár a hitel felvétele, illetve kapcsolódik-e hozzá egyéb pénzügyi termék (például hitelkártya).

A tudatos fogyasztói döntést segítik a jegybank fogyasztóvédelmi kiadványai, illetve felügyeleti honlapjának Hitel- és lízingtermék választó programja.