Sorra elapadó források

Csak lassan csordogálnak a brüsszeli források: a kormány már azt is külön sajtóközleményben közli, hogy az Európai Bizottság átutalt Budapestre 47 milliárd forintot - holott ennek többszöröséről küldtünk számlát. A kormány kérése ellenére a civil források folyósítását nem függesztik fel a norvégok.

Akár bűncselekmény is állhat az uniós források befagyasztása mögött a szélessávú internetes pályázatok kapcsán - közölte Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció (DK) ügyvezető alelnöke. Az ügyben ugyanis nem az Európai Bizottság, hanem az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálódik.

Az említett pályázaton öt gyanús cég nyert 12,5 milliárd forintot: az öt cég székhelye ugyanaz, ugyanakkor alapították őket és a tulajdonosi körük is fedi egymást - ráadásul kormánypárti kötődésük is van. A 444.hu úgy értesült, ezt a programot vissza is vonta az EU.

A portál arról is beszámolt, hogy emellett a kutatási-fejlesztési operatív programnál is talált Brüsszel szabálytalanságokat, és az erre a célra szánt 300 milliárd forint elköltését megkérdőjelezik. A portál információi alapján az sem kizárt, hogy a teljes összeget vissza kell fizetnünk. Ahogy arról lapunk korábban beszámolt, továbbra sem finanszíroz Brüsszel 7 regionális operatív programot az úgy nevezet "aszfaltkeverő ügy" miatt.

Brüsszel elfogadta a Hu-Go-t

Összességében megfelel az európai normáknak a tavaly nyáron bevezetett használatarányos útdíjrendszer - közölte Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infrastruktúráért felelős államtitkára az Európai Bizottság napokban megküldött véleménye alapján. A kormány tavaly nyár óta győzködte a brüsszeli tisztviselőket, hogy a magyar rendszer megfelel az uniós alapelveknek. A bizottság túl magasnak találta a díjakat, valamint úgy vélte, nem elég átláthatóak a díjszámítás módszerei. A kormány azt állítja, meggyőzték az Európai Bizottságot, hogy az egyes járművek közötti díjszintek arányainak megállapítására alkalmazott módszer összhangban van az Eurovignetta irányelv rendelkezéseivel.

Az Európai Bizottság hivatalos adatai szerint a Gyurcsány-kormányok idején az uniós források felhasználását tekintve Magyarország minden évben az első öt között szerepelt - emlékeztetett Molnár Csaba. Jelenleg viszont nemcsak hogy az utolsók közé került az ország, de már a kifizetések egy jelentős részét is leállították - mondta. Az EU több pályázat során most már összesen több mint 1500 milliárd forint kifizetését fagyasztotta be. Molnár hozzátette: ennek az az oka, hogy a kormány vagy képtelen volt felhasználni a forrásokat vagy nem megengedhető módon próbálta felhasználni azokat.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztési kommunikációért felelős helyettes államtitkára a Napi Gazdaságnak azt nyilatkozta: négy hónapon belül rendeződhet a kifizetések körüli huzavona. Elvileg idén januárban azzal a céllal szervezte át az uniós pénzek elosztásának teljes magyarországi intézményrendszerét a kormány, hogy felgyorsítsa a kifizetéseket. Ahhoz ugyanis, hogy az összes lehívható forrást felhasználjuk 2015 végéig, fokozottabb tempóra van szükség.

Ezzel szemben a kabinet épp az ellenkezőjét érte el az átalakítással: a pályáztatásban teljes a fejetlenség, Brüsszel továbbra is várja az elosztási rendszerről szóló információkat és biztosítékokat. Közben pedig a különböző botrányok egymást érik: egyre több operatív programot fagyaszt be az Európai Bizottság. Ha a felfüggesztett operatív programok miatt büntetést kell fizetnünk - ez az érintett pályázatok összegének 5-25 százaléka lehet -, az azt jelenti, hogy ezt az összeget újra felhasználhatjuk más projektekre - félő azonban, hogy ezekre már nem lesz idő a fejlesztési ciklus végéig.

A kormány pedig lassan minden Brüsszelből átutalt forintot sajtóközleménnyel dokumentál. Tegnap azt közölték: tegnap 47 milliárd forint érkezett Brüsszelből a humán és regionális fejlesztési projektek ellenértékeként. A múlt héten hasonlóan nagy csinnadrattával közölte a kormány, hogy kapott 150 milliárd forintot Brüsszelből. Áprilisban például 600 milliárd forintnyi számlát küldött a magyar kormány Brüsszelbe.

Eközben a Norvég Alap sem folyósítja a hazánknak juttatott támogatást: nekik sem tetszik az új magyar fejlesztéspolitikai intézményrendszer. Csak a civil források jutnak el zavartalanul a pályázókhoz: bár Lázár János ennek leállítását is követelte.

Tegnap a VS.hu-nak nyilatkozva Tove Skarstein norvég nagykövet elmondta: nem függesztik fel a civil alapok finanszírozását, mert semmi okuk erre. Ismeretes, ezt már nem először szorgalmazza Lázár János, Miniszterelnökséget vezető államtitkár: a kormány szerint ugyanis a civil források elosztásáért felelő Ökotárs Alapítvány az LMP-hez köthető.

A kormány szerdán azt is bejelentette: a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) fogja átvizsgálni a civil alap felhasználását. Ezzel kapcsolatban Tove Skartsein meglepőnek nevezte, hogy a magyar kormány újra felhozza a Norvég Civil Alappal kapcsolatos vádjait. Emlékeztetett rá: mint azt a norvég kormány Európa-ügyekért felelős minisztere, Vidar Helgesen a Lázár Jánosnak írt hivatalos levelében leszögezte, ezeket a vádakat megalapozatlannak tartják és ennek megfelelően semmi okát nem látják egy ilyen vizsgálatnak.

Emellett a Kehi szorosan értelmezett feladatai közé nem is sorolható, hogy egy civil alapítványt vizsgáljon. A Kehi feladatait meghatározó kormányrendelet ugyanis úgy fogalmaz: " kormányzati ellenőrzés (…) elsősorban a közpénzek felhasználását, a nemzeti vagyonnal való gazdálkodást, annak megóvását, a közfeladatok hatékony, gazdaságos és eredményes ellátását vizsgáló tárgyilagos, tényfeltáró, következtetéseket levonó és javaslatokat megfogalmazó ellenőrzési vagy tanácsadó tevékenység."

Mivel az Ökotárs alapítvány a norvég civil alapot elosztó szervezettel állapodott meg, eszerint legfeljebb a "norvég Kehi" vizsgálódhatna. Ahogy teszi ezt a források hatékony felhasználásának érdekében, amikor a kormány által elosztott alapot leállítja.

Hol itt az LMP?

A civil alap forrásainak elosztását az Ökotárs alapítvány szervezi, már 2004 óta. A mostani fejlesztési ciklusban olyan szervezetek kaptak támogatást, mint az Európai Roma Kulturálsi Alapítvány, Mosoly Közhasznú Alapítvány, K-Monitor Közhasznú Egyesület, a Magyar Drogprevenciós és Ártalomcsökkentő Szervezetek Szövetsége vagy a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület, de jutott a Transparency Internationalnak, a Levegő Munkacsoportnak vagy a Menhely Alapítványnak. Az továbbra is rejtély, hogy honnan veszi, hogy ezekkel a támogatásokkal az LMP bármilyen politikai haszonra tett volna szert. Mindenesetre továbbra is köti a kormány az ebet a karóhoz, hogy az Ökotárs Alapítvány az LMP szatellitszervezete. Ezt az Alapítvány cáfolta, a norvég kormány pedig a feltételezést is sértőnek találta.