Klein Dávid elindult a Mount Everest csúcsára

Klein Dávid pénteken elindult a Mount Everest 8848 méteres csúcsára, amelyet oxigénpalack nélkül készül megmászni a SPAR Everest expedíció keretében. Ha sikerrel jár, ő lesz az első magyar, aki oxigénpalack nélkül mászta meg a Föld legmagasabb hegyét.

A hegymászó nepáli idő szerint péntek este hétkor vágott neki a 8300 méteren fekvő hármas táborból a csúcsnak - tájékoztatta az MTI-t az expedíció, amely szerint Klein Dávid úgy döntött, hogy kihasználja a viszonylag kedvező, váratlan szélcsendesebb időszakot, és folytatja a mászást.
A hegymászó pénteken érte el a hármas tábort, ahol azonban csak rövid pihenőt tartott, és elindult a végső kihívásra, a csúcstámadásra.

Klein Dávid a hármas táborból műholdas telefonon elmondta: a helyi serpák kiépítették az expedíciók számára a szükséges köteleket, s a lehetőségekhez képest jól érzi magát. Úgy gondolja, hogy jó esélyekkel indul az Everestre, hiszen eddig kiváló ütemben haladt, és a szervezete a vártnál is jobban bírja a megterhelést.

A csúcsot becslése szerint legjobb esetben mintegy 10 óra alatt, vagyis pirkadatkor éri el a hármas táborból. Palack nélkül jóval lassabban mozog, mint az oxigénpalackos hegymászók. Amennyiben helyi idő szerint reggel 9-10 óra között nem sikerül feljutnia, kénytelen lesz visszafordulni, hiszen ennyi idő után már életveszélyes továbbra is a "halálzónában" tartózkodnia. Dávid alaptábor-vezetője, Török Edina két óránként adóvevőn keresztül egyeztet vele, s kívülről is kontrollálja a helyzetet.

Szerző

Nyugdíjreformról döntött a német parlament

Németországban a törvényhozás alsóháza (Bundestag) pénteken elfogadta a kormány nyugdíjreform-javaslatát. A konzervatív-szociáldemokrata nagykoalíció eddigi legdrágább vállalkozását gazdasági érdekképviseletek és nyugdíjszakértők is bírálják.

A csomag legköltségesebb eleme annak a több mint 9 millió anyának javítja a helyzetét, akik 1992 előtt szültek. Nyugdíjuk kiszámításánál az eddiginél hangsúlyosabban veszik figyelembe a gyermekneveléssel töltött éveket. Az évente 6,5 milliárd euróba kerülő újítás a konzervatívok egyik fő választási ígérete volt.

A szociáldemokraták azt ígérték, hogy 45 év jogosultsági idő megszerzésével a korhatár előtt két évvel, 63 éves korban nyugdíjba lehet vonulni teljes járandósággal, levonás nélkül. Ez az intézkedés a csomag másik fő eleme, költsége évente nagyjából 3 milliárd euró.

Szakértők és gazdasági érdekképviseletek szerint a kormánypártok a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát veszélyeztetik, és csak a rövid távú politikai érdekeiket követik a választópolgárok 53 százalékát kitevő idősebb nemzedékeknek, az 50 éven felettieknek kedvező reformmal.

Ugyanakkor a lakosság többsége támogatja a júliusban életbe lépő reformot, az ARD országos közszolgálati televízió pénteken ismertetett felmérése szerint a németek 73 százaléka üdvözli a csomagot, és csak 22 százalék véli úgy, hogy károsak az intézkedések.

Németországban legutóbb 2007-ben - az előző nagykoalíció idején - hajtottak végre nagyobb reformot a nyugdíjrendszerben, akkor arról döntöttek, hogy a nyugdíjkorhatárt 65 évről fokozatosan 67 évre emelik. Az intézkedést azzal indokolták, hogy a várható élettartam növekedése és a születések számának csökkenése miatt fenntarthatatlan az ellátórendszer. A kormánypártok képviselői az újabb reformot azzal magyarázzák, hogy ki kell igazítani az időközben keletkezett egyenlőtlenségeket, javítani kell a méltánytalanságot elszenvedő csoportok helyzetén.

A nyugdíjbiztosítók szövetségének (DRV) számításai szerint a reform felemészti a nyugdíjlapokban felhalmozódott tartalékokat, és 2018-ban nagyjából 0,5 százalékponttal meg kell emelni a nyugdíjjárulék mértékét, hogy fedezni tudják a plusz kiadásokat.

Szerző

Megkezdődött az EP-választás Csehországban is

Megkezdődött az európai parlamenti választás pénteken délután Csehországban is. A csehek harmadszor választanak EP-képviselőket.

A Csehországnak kijáró 21 EP-képviselői mandátumért 38 párt és mozgalom mintegy 850 jelöltje versenyez, egy képviselői helyért így átlagosan 40 aspiráns szállt ringbe.
A választás a csehországi hagyományoknak megfelelően ismét kétnapos. A választási helyiségek pénteken délután kettőtől este tízig, szombaton pedig reggel nyolctól délután kettőig lesznek nyitva.

Helyi megfigyelők arra számítanak, hogy a választási részvétel, akár a korábbi két esetben, ismét 30 százalék körül alakul majd.
A csehországi eredményt a többi EU-tagállamban lezajlott EP-választások végéig, vagyis vasárnap este 11-ig nem hozzák nyilvánosságra. Az eredmény idő előtti kiszivárogtatását a cseh statisztikai hivatal azzal akarja megakadályozni, hogy a korábbiaktól eltérően a voksolás befejezése után szombaton csak a regionális eredményeket dolgozzák fel, míg az országos eredményt csak vasárnap este. Ez azt jelenti, hogy a hivatalos országos végeredmény kihirdetése vasárnap késő este előtt semmiképpen sem várható. A részvételről is csak vasárnap közölnek hivatalos adatokat.

Biztosra vehető, hogy az előző EP-választáson győztes, ma ellenzéki Polgári Demokratikus Párt (ODS) nem tudja megőrizni kilenc mandátumát, mert a párt népszerűsége mélyponton van. Az ODS kampányának fő témája az euró elutasítása volt. Ez ellentétes a kormányzó Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) elképzeléseivel. A CSSD hét mandátumának megőrzése ugyancsak nehéznek látszik. Az ellenzéki Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSCM) négy mandátumának megőrzése viszont reálisnak tűnik. Két EP-képviselője van még a Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppártnak (KDU-CSL), de ezt megvédeni nem lesz könnyű.

Felmérések szerint az EP-választást a kormánykoalíciós Igen (ANO) mozgalom nyeri, valószínűleg 6-7 mandátummal. A második helyen a CSSD végezhet 4-5 mandátummal, míg a kommunisták megőrizhetik négy képviselői helyüket. Az ellenzéki TOP 09 pártnak 3-4 mandátumra van esélye. A felmérések mandátumszerzési esélyt adtak még a kereszténydemokratáknak, a polgári demokratáknak és a Virradat (Úsvit) mozgalomnak is.

A kampány nem volt izgalmas, ugyanakkor valamelyest meglepő, hogy a belpolitikai témák mellett nagy súlyt kaptak az uniós, európai kérdések is. A pártok szinte egybehangzóan az európai pénzek jobb felhasználását, a bürokrácia felszámolását, az élelmiszerek minőségének javítását ígérték. A többség bírálta a túl szigorú európai szabályozásokat, és szabályozni kívánta a bevándorlást az EU-n kívüli országokból. Sok szó esett a nemzeti érdekekről és a munkahelyteremtésről is.
A sajtó szerint a kormánykoalíciós pártok számára a választás egyfajta teszt is lesz, mennyire elégedettek a választók a kormány eddigi politikájával.

Szerző