Nem jutott fel az Everestre Klein Dávid

Nem sikerült Klein Dávid első csúcstámadása a Mount Everesten, a hegymászó 8600 méteren, mintegy 250 méterrel a cél előtt visszafordult, magyar idő szerint szombaton hajnalban. 

A SPAR Everest Expedíció tájékoztatása szerint azért döntött így, mert kifutott az időből, vagyis ha folytatta volna a mászást, nem biztos, hogy lett volna ereje utána visszatérni. 

Klein Dávid, aki oxigénpalack nélkül akar feljutni a világ legmagasabb, 8848 méteres hegycsúcsára, és mászótársa, Ang Mingma serpa több mint 10 órás mászást követően, helyi idő szerint reggel 7-8 óra között fordultak vissza.

Azért döntöttek így, hogy épségben, kockázatok vállalása nélkül le tudjanak jönni a hegyről - ismerteti az expedíció honlapja, amely szerint a mászók "a halálzónában nem tudták tartani a szükséges tempót, az utolsó néhány száz méter rendkívül nehéznek bizonyult az erősödő szélben, a mínusz 20 fokban és a ritka légkörben oxigénpalack nélkül".

Céljuk most az, hogy biztonságosan visszaereszkedjenek a 6400 méteren fekvő előretolt alaptáborig, majd lejjebb.

Klein Dávid korábban az MTI-nek elmondta: ha elsőre nem sikerül felérnie, még egyszer fog próbálkozni, amennyiben fizikai állapota és a időjárási viszonyok is engedik. Az ehhez szükséges stratégiát, logisztikai hátteret kiépítette, és - a jelenlegi meteorológiai prognózisok szerint - június elején ismét nyílik egy úgynevezett időjárási ablak, ami lehetővé tesz egy esetleges újabb csúcstámadást.

Szerző

Súlyos bírság a gyorshitelező cégeknek

Publikálás dátuma
2014.05.24. 07:23
Volt olyan hitelező is, amelyik semmilyen tájékoztatást nem adott ügyfeleinek a szerződés megkötése előtt. Fotó: Thinkstock/Gett
Az MNB összesen 65 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki a Magyar Cetelem Bank Zrt.-re, a Cofidis Magyarországi Fióktelepére és a Provident Pénzügyi Zrt.-re, egyebek közt azért mert jogsértő módon tüntették fel a hiteldíjakat, hiányosan tájékoztatták ügyfeleiket az ügyfélszerződés megkötése előtt és után is, illetve gondok voltak a panaszkezelésekkel is.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a hiányosságokat fogyasztóvédelmi vizsgálatai során állapította meg, melyeket a lakossági fogyasztási hitelezésre specializálódott intézményeknél folytatott.

A vizsgálat megállapította: mindhárom piaci szereplő a reklámokban és kiadványaikban nem megfelelő módon tüntették fel a hitelhez tartozó – annak valós költségét bemutató, más szolgáltatók hasonló ajánlatával összehasonlíthatóvá tévő – teljes hiteldíj mutató (THM) mértékét.

A jegybank azt is észlelte, hogy a piaci szereplők hitelközvetítő ügynökei többször hiányosan vagy egyáltalán nem tájékoztatták a fogyasztókat a szerződés megkötése előtt az adott hitel kondícióiról, az azzal kapcsolatos jogaikról, többek között az elállás lehetőségéről.

Jogszabálysértés gyanúját veti fel, hogy egyes hitelközvetítők szóbeli tájékoztatásuk során nem mindig jelezték a fogyasztóknak, hogy az általuk kínált termék árát (áru)hitellel kell megfizetniük, illetve nem tértek ki a hitelhez kapcsolódó, a fogyasztókkal aláíratott tájékozatók és szerződéses dokumentumok tartalmára sem. Ezzel mintegy kihasználták, visszaéltek a fogyasztók esetleges tájékozatlanságával, kiszolgáltatott helyzetével.

Szerző

Súlyos bírság a gyorshitelező cégeknek

Publikálás dátuma
2014.05.24. 07:23
Volt olyan hitelező is, amelyik semmilyen tájékoztatást nem adott ügyfeleinek a szerződés megkötése előtt. Fotó: Thinkstock/Gett
Az MNB összesen 65 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki a Magyar Cetelem Bank Zrt.-re, a Cofidis Magyarországi Fióktelepére és a Provident Pénzügyi Zrt.-re, egyebek közt azért mert jogsértő módon tüntették fel a hiteldíjakat, hiányosan tájékoztatták ügyfeleiket az ügyfélszerződés megkötése előtt és után is, illetve gondok voltak a panaszkezelésekkel is.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a hiányosságokat fogyasztóvédelmi vizsgálatai során állapította meg, melyeket a lakossági fogyasztási hitelezésre specializálódott intézményeknél folytatott.

A vizsgálat megállapította: mindhárom piaci szereplő a reklámokban és kiadványaikban nem megfelelő módon tüntették fel a hitelhez tartozó – annak valós költségét bemutató, más szolgáltatók hasonló ajánlatával összehasonlíthatóvá tévő – teljes hiteldíj mutató (THM) mértékét.

A jegybank azt is észlelte, hogy a piaci szereplők hitelközvetítő ügynökei többször hiányosan vagy egyáltalán nem tájékoztatták a fogyasztókat a szerződés megkötése előtt az adott hitel kondícióiról, az azzal kapcsolatos jogaikról, többek között az elállás lehetőségéről.

Jogszabálysértés gyanúját veti fel, hogy egyes hitelközvetítők szóbeli tájékoztatásuk során nem mindig jelezték a fogyasztóknak, hogy az általuk kínált termék árát (áru)hitellel kell megfizetniük, illetve nem tértek ki a hitelhez kapcsolódó, a fogyasztókkal aláíratott tájékozatók és szerződéses dokumentumok tartalmára sem. Ezzel mintegy kihasználták, visszaéltek a fogyasztók esetleges tájékozatlanságával, kiszolgáltatott helyzetével.

Szerző