Kém-ügy - Kovács Béla az energetikai szakterületen dolgozna

Az energetikai szakterületen folytatná európai parlamenti (EP-) munkáját Kovács Béla.

A Jobbik EP-listájának harmadik helyéről bejutott politikus - aki kórházi kezelése miatt nem vett részt a párt eredményváróján - vasárnap éjjel azt mondta az MTI-nek, hogy lehetőleg az energetikai bizottságban szeretné folytatni brüsszeli munkáját, mert úgy érzi, ott tudja magát legjobban hasznosítani az ország érdekében. Megjegyezte: szakpolitikusnak tartja magát, ezért bízik abban, hogy az eredmények ismeretében, a bizottsági helyek elosztása után újra bejut a szakbizottságba.
Kovács Béla kiemelte azt is: a továbbiakban is építeni, erősíteni kívánja az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetségét, s az európai eredmények alapján úgy látja, erre lesz is lehetősége.

Kitért arra is: a következő EP-ciklusban is képviselni szeretné a határon túli magyarság érdekeit. Létrejött és jól működik a beregszászi irodája, s azt a továbbiakban is fenntartja - tette hozzá.
A politikus egyúttal köszönetet mondott azoknak, akik kiálltak mellette akár betegsége, akár a "teljesen alaptalan és övön aluli támadás" idején.

A Magyar Nemzet a közelmúltban írt arról, hogy Polt Péter legfőbb ügyész az Európai Parlament elnökéhez fordult, indítványozva, hogy az EP függessze fel a képviselő mentelmi jogát. A lap pontosan meg nem nevezett forrásból származó értesülése szerint a jobbikos képviselő ellen az Alkotmányvédelmi Hivatal tett feljelentést kémkedés gyanúja miatt. Kovács Béla visszautasította a vádakat és kijelentette: soha nem volt sem magyar, sem külföldi titkosszolgálat tagja, nem működött velük együtt és megkeresés sem volt a részükről.

A Népszabadság pénteken azonban azt írta meg nem nevezett informátoraira hivatkozva, hogy Kovács Béla nem klasszikus hírszerző munkát végzett Oroszországnak, őt elsősorban nem arra használta az orosz titkosszolgálat, hogy titkos uniós dokumentumokat szerezzen meg számára, a "szakterülete" a bomlasztás volt.

Szerző

Videóüzenetekkel tiltakoznak a szülők az állami tankönyvek ellen

Publikálás dátuma
2019.02.22 08:31
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az Emmi szerint azonban „1,5 millió tanuló érdekeit nem képviselheti 3900 e-mail cím”.
Elégedetlen az állami tankönyvek minőségével, ezért videóban tiltakozik a Szülői Hang. A szülőkből álló szervezet január óta akciózik, és arra próbálják felhívni a többi szülő figyelmét, hogy a következő tanévtől a magánkiadók könyveinek jelentős része lekerül a választható tankönyvek listájáról. Az RTL Klub híradójában elhangzott, hogy eddig majdnem 3900-an csatlakoztak a kezdeményezéshez. A céljuk az, hogy rávegyék a szülőket arra: akár saját pénzből, de a jobb tankönyveket vegyék meg.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a csatorna megkeresésére közölte, hogy szerintük a Szülői Hang véleményét nem lehet reprezentatívnak tekinteni.
„1,5 millió tanuló érdekeit nem képviselheti 3900 e-mail cím”
– fogalmaztak.
Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke azt mondta: tudomása szerint a PDSZ-szel nem folytak tárgyalások, „érdemi tárgyalások egyébként általában nem folynak érdemi kérdésekben”.

Magyar állampolgár lett az amerikai tiszteletes, aki miatt összeveszett Trump és Erdogan

Publikálás dátuma
2019.02.22 08:09
Andrew Brunson tiszteletes
Fotó: AFP/ ROBERTO SCHMIDT
A lelkipásztor a washingtoni magyar nagykövetségen tette le az állampolgársági esküt.
Magyar állampolgár lett az amerikai Andrew Brunson tiszteletes – tájékoztatta az MTI-t csütörtökön a washingtoni magyar nagykövetség. A tiszteletes, akinek nevét akkor ismerte meg a világ, amikor 2016 őszén Törökországban letartóztatták, ünnepélyes keretek között tette le az állampolgársági esküt a washingtoni magyar nagykövetségen. Az észak-karolinai presbiteriánus lelkész feleségének a dédapja volt magyar: Csopják Attila pénzügyminisztériumi tisztviselőként dolgozott, és a magyarországi baptista egyház első elöljárója volt 1906 és 1908 között. Andrew Brunson többször járt már Magyarországon, és gyermekei is magukénak vallják a magyar örökséget. A lelkipásztor évtizedeken keresztül a törökországi Izmirben élt, ahol kis protestáns templomot is létrehozott. 2016 októberében, a Recep Tayyip Erdogan elnök elleni törökországi puccskísérletet követően tartóztatták le. Azzal vádolták meg, hogy az Egyesült Államok javára kémkedett, és segítette a puccskísérlet hátterében sejtett, amerikai száműzetésben élő Fethullah Gülen prédikátor mozgalmát. 2017-ben a török államfő azt javasolta, hogy szabadon bocsátja a tiszteletest, ha Washington kiadja Ankarának a Pennsylvaniában élő Fethullah Gülent. Az amerikai kormány ezt visszautasította, és Donald Trump az amerikai–török viszony egyik sarkalatos kérdésévé tette a lelkipásztor szabadon bocsátását. Washington Törökország elleni szankciókkal érte el, hogy 2018 októberében szabadon engedték Andrew Brunsont. A tiszteletest és feleségét akkor Donald Trump elnök is fogadta a Fehér Házban.
Szerző