Ének a pesti Ligetről

Május 17-én 4-500-an gyűltünk össze a Városligetben, hogy a kormány által tervezett múzeumok felépítése, a zöldterületek csökkentése ellen tiltakozzunk.

Ráday Mihály, a fő szónok elmondta: ahol állunk – a Petőfi csarnok mögött – 40 méter magas (vagy 12 emeletes!) épületet képzelnek el, a hat múzeum területe összesen 12 hektár, a Liget 12 százaléka lenne, felépítésük 250 fa kivágásával járna. A területek határát a szervezők műanyag szalaggal jelölték.

Elhangzottak az ismert ellenérvek: új múzeumokra szükség van, de értelmetlen őket egy helyre telepíteni, az emberek aligha töltik egész napjukat kiállításokon, a látogatóknak és a városlakóknak is jobb, ha azokat más-más környéken helyezik el. Ráday felsorolt több olyan épületet, amelyek alkalmasak múzeum céljára, ám ma üresen állnak. Az Üllői út sarkán, a Kilián laktanyában például valamennyi új múzeum elférne.

Megtudtuk: rendezési terv még nincsen, de az épületekre – példátlan módon – már tervpályázatot írtak ki. A magyar építészek véleményét jelzi: kérték külföldi kollégáikat, ne nyújtsanak be e pályázatra terveket!

Az Urbanisztikai Társaság is szervezett erről megbeszélést – ám Baán László kormánybiztos mást küldött maga helyett. Az építkezéseknek több kis focipálya is áldozatul esne. A szervezők kérték Orbán Viktort, ha már a fák nem érdeklik, a tömegsport eme helyszíneit ne pusztítsa el. Válaszolni persze aligha fog – ha mégis, tesz egy ígéretet, hogy majd egyeztet. Ismerjük.

A Városliget Európa első tervezett közparkja, amely József nádor megbízásából, Nebbien Henrik kertész elképzelései szerint, 1830 táján épült. (A korábbiak eredetileg kastélyparkok voltak.) Így a főváros kulturális örökségének része, amely pihenésre, sportolásra, játékra való. Bűn lenne beépíteni.

A szervező, a Civilzugló Egyesület nevében Várnai László, önkormányzati képviselő elmondta: színes papírtekercseket hoztak, amelyekkel mindenki megjelölhet, örökbe fogadhat egy fát. A környék igen jól festett a színesen körbetekert fatörzsekkel, amelyekre az egyes fafajok rövid ismertetését is kitűzték.

Tiltakozó íveket is kiosztottak, s kérték, gyűjtsünk aláírásokat az ismerősök, lakótársak között, hogy megakadályozzuk Budapest legértékesebb parkjának tönkretételét. Eddig mintegy 6000 aláírás gyűlt össze.

E munkának ugyanaz az indoka, mint a többi botrányos ügynek: a stadionoknak, az emlékműnek, Kishantosnak. Sic volo, sic jubeo – így akarom, így parancsolom. Orbán-centert kell hagyni az utókorra, 150 milliárdért, ez mindennél fontosabb. A négymillió szegény – kit érdekel?

Vigaszként ideírom Arany János strófáját: "Egyszóval, én e ligetecskét / Így is, ahogy van, szeretem; / Örömmel töltöm itt az estét, / Egész majorság ez nekem, / (Más nincs is e kerek világon.)".

Mi is így szeretjük, ahogy van.