Tisztázta magát Hernádi Zsolt Mol-vezér

Publikálás dátuma
2014.05.27. 07:17
Hernádi elvileg a horvátok számára is ártatlan. Fotó: Vajda József/Népszava
A Fővárosi Törvényszék megszüntette az eljárást Hernádi Zsolt Mol-elnök-vezérigazgató ellen a nemzetközi kapcsolatban elkövetett hivatali vesztegetés bűntette miatt indított büntetőperben tegnap első fokon. Emellett a jelentős kárt okozó csalás és a különösen jelentős vagyoni hátrány okozása miatti vád alól felmentette.

Hernádi ellen az olajtársaság korábbi vezető jogtanácsosa, Bánhegyi Ilona indított pert, miután Bánhegyi szerint Hernádi horvátországi korrupciós ügye miatt jelentősen csökkent a vállalat részvényeinek értéke.

Bánhegyi a magánvád előtt 2011-ben feljelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségen jelentős kárt okozó csalás, valamint jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt. Ezt a főügyészség napokkal később elutasította, arra hivatkozva, hogy a cselekmény nem bűncselekmény.

Bánhegyi 2011-ben bruttó 600 millió forint értékű Mol-részvénnyel rendelkezett. Ennek ellenére csak a sajtóból értesült a korrupciós vádakról, és arról, hogy Horvátországban büntetőeljárás folyik Hernádi ellen.

A horvátok azzal vádolták meg Hernádi Zsoltot, hogy 2009-ben tízmillió euró kenőpénzt adott Ivo Sanader volt miniszterelnöknek, hogy a Mol megszerezhesse az irányítói jogokat a horvát olajvállalatban, az INA-ban. A volt jogtanácsos azt kifogásolta, hogy a Mol nem tájékoztatta a cégvezető elleni eljárásokról a részvényeseket, pedig ezek az események erősen hatottak a részvények árára. Bánhegyi maga 24 millió forintos kárt szenvedett el, a Mol vagyona pedig ötmillió euró értékben csökkent.

Miután idehaza felmentették Hernádit, a cégvezető jogi képviselői indítványozhatják az elnök-vezérigazgató ellen a horvátok kezdeményezésére kiadott nemzetközi körözés érvénytelenítését. A magyar bíróság döntését ugyanis el kell fogadnia minden uniós tagországnak, emellett ezekkel a vádakkal nem is lehet Hernádit többet bíróság elé idézni. Így a horvátoknak ejteniük kell a Hernádi elleni korrupciós vádjaikat.

A tárgyalás után Hernádi Zsolt újságíróknak nyilatkozva úgy fogalmazott: ő az ügyben "járulékos veszteség" volt, miután az a vád, hogy megvesztegette Ivo Sanader horvát miniszterelnököt azért, hogy a Mol megkapja az irányítási jogot az INA felett, megdőlt. A kitalált vesztegetés a Mol ellen irányult, és az elmúlt három év túl hosszú volt ahhoz, hogy ő a mostani ítélet után elégedett legyen - tette hozzá az elnök-vezérigazgató.

Szerző

A bankok egyezkednének

Publikálás dátuma
2014.05.27. 07:00
A baj szociális, sokak lakhatása került veszélybe. Fotó: Tóth Gergő/Népszava
Tárgyalni kezdett egy bank az adóssal, miután jogerős ítélet mondta ki az egyoldalú szerződésmódosítás érvénytelenségét. A bank a felvételkori kamattal számolná át a tartozást, az adós a svájci jegybanki alapkamathoz kötöttet akar, hiszen az lefelé mozgott.

Egyezséget ajánlott az egyik bank az adósának: visszaállítaná a felvételkori kamatot. A hitelintézet eszerint elfogadta a másodfokú, jogerős bírósági ítéletet, amely az egyoldalú szerződésmódosítások semmisségét mondta ki, és kezdeményezte az elszámolást az adóssal - mondta el lapunknak Lehmann György, az adóst képviselő ügyvéd.

A csaknem 700 devizahitelest képviselő ügyvéd hozzátette: az adott nagybanknál minden devizás szerződés ezzel a sémával készült, melyről január végén kimondta a bíróság, hogy érvénytelen.

Az ítélet óta eltelt 60 nap, és a bank nem fordult felülvizsgálati kérelemmel a Kúriához, hanem megkereste az adóst az ajánlatával, miszerint fix 4,5 százalékos kamatozásra számolta át a hitelt. Az ügyről elsőként beszámoló Azénpénzem.hu által közölt adatok szerint ezzel az adós 11,5 ezer frank megfizetése alól mentesülne.

"Nem fogadjuk el a bank ajánlatát, mert ez egy változó kamatozású hitel, ilyen módon kell átszámolni, hiszen a svájci frank jegybanki alapkamata jelentősen csökkent a hitel 2006-os felvétele óta." Mindenesetre a siófoki ügyvéd szerint a helyes irányba mozdult el az ügy, azzal, hogy a két fél megpróbál megállapodni. Jogszabályalkotás helyett ugyanis erre lenne szükség - mutat rá az ügyvéd.

Arra korábban a Szecskay Ügyvédi Iroda rávilágított, hogy a pereknél gyorsabban és eredményesebben le lehetne zárni az ügyeket mediáció segítségével.

Az új Ptk. a családjog egyes területein bevezette a kötelező mediációt, míg az egyéb, gazdasági ügyeknél megteremtette hozzá a szükséges jogi feltételeket azzal, hogy a közvetítői törvényben megjelentek a kötelező közvetítői eljárások általános eljárási szabályai.

A kormány már tavaly augusztusban megígérte, hogy kivezeti a devizahiteleket, azóta azonban csak időhúzás zajlik. Amíg megszületik az új mentőcsomag, a kormány kilakoltatási moratóriumot hirdetett. Közben azonban az árverések továbbra is zajlanak.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnap közzétett adatai szerint nőtt a kényszerértékesítésre kijelölt ingatlanok száma: a tavalyi 3560 után idén 4783-at jelöltek ki. Tavaly ebből a keretből 675 kelt el, míg idén 2148. A tavaly elárverezett lakások négyötödét a Nemzeti Eszközkezelő vette meg. Ennek legutóbbi adatai alapján azonban az adósok jelentős része a 10-12 ezer forintos bérleti díjat sem tudja fizetni.

Jelenleg épp a Kúriára vár a kabinet: a magyar legfelsőbb bírói fórum feltehetően ősszel egészíti ki jogegységi határozatát. Ebben az egyoldalú szerződésmódosítások és az árfolyamrés tisztességtelenségéről fog dönteni. Abból, hogy a bank ezúttal nem fordult a Kúriához, arra következtethetünk, hogy úgy véli, az egyoldalú szerződésmódosításokat a jogegységi határozat is tisztességtelennek fogja minősíteni.

Ha a magyar bíróság elmeszeli az árfolyamrés alkalmazását a hiteleknél, akkor az eddig törlesztett összeg 0,5-1 százaléka járhat vissza az adósoknak, attól függően, mekkora árfolyamrést alkalmazott a bank. Az MNB egy korábbi vizsgálata szerint a devizahitelek költségnövekedésének 30 százalékáért felelősek az egyoldalú kamatemelések. Ha mindkét ügyben elmarasztalja a bankokat a bíróság, a devizahiteles probléma akkor sem oldódik meg: ez ugyanis szociális kérdés, nem pedig jogi, ahogy erre már korábban a Kúria is felhívta a figyelmet.

A legnagyobb - a törlesztőrészlet-emelkedés 70 százalékáért felelős - teher az árfolyamváltozásból adódik, erről pedig már megállapította a Kúria, hogy nem tisztességtelen, hogy az adósnak kell viselnie.

Szerző

A sárgadinnyével indul a hazai dinnyeszezon

Publikálás dátuma
2014.05.26. 22:23
FOTÓ: THINKSTOCK
 A sárgadinnyével indul a hazai dinnyeszezon, június első hetében már kereskedelmi mennyiségben lesz a piacon - tájékoztatta Oravecz Tamás, a Dinnyetermelők Országos Egyesületének elnöke az MTI-t hétfőn.

 A görögdinnyeszezon várhatóan július 5-ével indul - tette hozzá. Oravecz Tamás kiemelte: a dinnyetermelők egységes véleménye alapján már jelezték a kereskedőknek a szezon kezdetét és várható időtartamát, hogy időben fel tudjanak készülni a magyar szántóföldi gyümölcs fogadására.  Az elnök elmondta: a dinnyepiac szereplői megállapodtak arról, hogy a szezon teljes ideje alatt online kapcsolatot tartanak fenn a megrendelt tételek betakarítása, csomagolása és gyors beszállítása érdekében.

Dél-Békésben a tavalyi szezonhoz hasonlóan kiváló minőségű, zamatos lesz a dinnyetermés, a csapadékos, meleg időjárás a hektáronkénti hozamot is kedvezően befolyásolja. Oravecz Tamás szerint lesz elegendő magyar dinnye a hazai piacon, a termelők a kereskedelmi megrendeléseket folyamatosan tudják majd teljesíteni, a kért ütemben rugalmasan beszállítani.     

Az elnök megjegyezte: a görögdinnyék az idén a szokásosnál kisebbek lesznek, a termelők a kereskedelmi igényekre reagálva döntően tíz kilogrammnál kisebbeket állítanak elő. 
    Az egyesület adatai szerint a gazdák 2014-ben hatszáz hektáron termelnek sárgadinnyét és hatezer hektáron görögdinnyét. A termésmennyiség ötven százalékát Dél-Békésben, Medgyesegyházán és környékén állítják elő.

Szerző