Hernádi ellen az olajtársaság korábbi vezető jogtanácsosa, Bánhegyi Ilona indított pert, miután Bánhegyi szerint Hernádi horvátországi korrupciós ügye miatt jelentősen csökkent a vállalat részvényeinek értéke.
Bánhegyi a magánvád előtt 2011-ben feljelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségen jelentős kárt okozó csalás, valamint jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt. Ezt a főügyészség napokkal később elutasította, arra hivatkozva, hogy a cselekmény nem bűncselekmény.
Bánhegyi 2011-ben bruttó 600 millió forint értékű Mol-részvénnyel rendelkezett. Ennek ellenére csak a sajtóból értesült a korrupciós vádakról, és arról, hogy Horvátországban büntetőeljárás folyik Hernádi ellen.
A horvátok azzal vádolták meg Hernádi Zsoltot, hogy 2009-ben tízmillió euró kenőpénzt adott Ivo Sanader volt miniszterelnöknek, hogy a Mol megszerezhesse az irányítói jogokat a horvát olajvállalatban, az INA-ban. A volt jogtanácsos azt kifogásolta, hogy a Mol nem tájékoztatta a cégvezető elleni eljárásokról a részvényeseket, pedig ezek az események erősen hatottak a részvények árára. Bánhegyi maga 24 millió forintos kárt szenvedett el, a Mol vagyona pedig ötmillió euró értékben csökkent.
Miután idehaza felmentették Hernádit, a cégvezető jogi képviselői indítványozhatják az elnök-vezérigazgató ellen a horvátok kezdeményezésére kiadott nemzetközi körözés érvénytelenítését. A magyar bíróság döntését ugyanis el kell fogadnia minden uniós tagországnak, emellett ezekkel a vádakkal nem is lehet Hernádit többet bíróság elé idézni. Így a horvátoknak ejteniük kell a Hernádi elleni korrupciós vádjaikat.
A tárgyalás után Hernádi Zsolt újságíróknak nyilatkozva úgy fogalmazott: ő az ügyben "járulékos veszteség" volt, miután az a vád, hogy megvesztegette Ivo Sanader horvát miniszterelnököt azért, hogy a Mol megkapja az irányítási jogot az INA felett, megdőlt. A kitalált vesztegetés a Mol ellen irányult, és az elmúlt három év túl hosszú volt ahhoz, hogy ő a mostani ítélet után elégedett legyen - tette hozzá az elnök-vezérigazgató.