Kerényi leváltását kéri a Magyar Színházi Társaság

Publikálás dátuma
2014.05.27. 11:20
Kerényi Imre FOTÓ: K 2 PRESS
A Magyar Színházi Társaság szerint Kerényi Imre megnyilvánulásával csak árt a magyar kultúrának, ezért Orbán Viktor miniszterelnöknek vissza kellene vonni Kerényi megbízását. 

Magyar Színházi Társaság (MSZT) közgyűlése "mélységesen elítéli Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott kategorikus és kirekesztő kijelentéseit a színházi világgal és azon belül is a színházi képzéssel kapcsolatban "- olvasható a színházi társaság honlapján

Az MSZT szerint Kerényi megnyilvánulásait nem magánemberként, hanem mint a „tudatos nemzeti közjogi gondolkodás megalapozásával és ehhez kapcsolódva a magyar kulturális értékek megőrzésével és fejlesztésével összefüggő feladatok ellátásáért felelős miniszterelnöki megbízottként” teszi, arra kérik Orbán Viktor kormányfőt, hogy vonja vissza ezt a megbízatást, mert megbízottja ezzel csak árt a magyar kultúrának, a meglévő problémák tisztázására pedig kérjen fel szakembereket, akik ítélőképességük teljes birtokában tudnak felelős véleményt alkotni a meglévő problémákról.

Vidnyánszky sem ért egyet Kerényivel 

A Katona József Színházban tegnap a politikai színházról rendezett vitán Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója elmondta, nem ért egyet Kerényi Imre kijelentésével, mely szerint fel kell lépni a "buzilobbi" ellen a mai magyar színházi életben. Vidnyánszky szerint most, amikor inkább párbeszédre lenne inkább szükség Kerényi fölöslegesen és megengedhetetlen módon szólalt meg.

Az indulatos, személyeskedésektől sem mentes szóváltásokkal teli esten a résztvevők Vidnyánszky mellett Ascher Tamás, a Katona József Színház főrendezője, Schilling Árpád rendező és Oberfrank Pál, a veszprémi teátrum igazgatója végül egyetértettek abban, hogy újra kell tárgyalni a szakma problémáit és erre jó alkalom lehet a Magyar Művészeti Akadémia által kezdeményezett augusztusi konferencia.  

Orbán Viktornak írt nyílt levelében Kulka János arra kérte a magyar miniszterelnököt, hogy határolódjon el nyilvánosan Kerényi Imrétől. A miniszterelnöki megbízott múlt hét szerdán az Új Színházban rendezett Keresztény Színházi Fesztivál beszélgetés-sorozatában arról beszélt, hogy a "szivárványos" dramaturgoktól és rendezőktől megszállt Színművészeti Egyetem helyett egy ellen-egyetemet kellene létrehozni, például a Ludovika épületében. "Fel kell venni a harcot a buzilobbyval." - mondta az egykori színházi rendező.

 Kulka János nyílt levelet írt Orbánnak

Kulka János hétfő délelőtti nyílt levelében kifejtette Orbánnak, hogy közvetlen munkatársa nem először buzizik nyilvánosan, a homofób kijelentései miatt pedig a kormányfő mindeddig nem mentette fel tisztségéből, de még csak el sem marasztalta. "Magyar állampolgárként arra kérem Önt, határolódjon el nyilvánosan Kerényi Imrétől, mutassa meg, hogy 2014 Magyarországán, Európa közepén nincs helye annak, hogy közszereplők harcot hirdessenek, uszítsanak a társadalom bármely része ellen" - üzente Kulka a kormányfőnek. 

A Katona József Színház színésze levelét a következőkkel zárta: "Várom válaszát alábbi kérdéseimre: meddig mehet el az Ön személyes megbízottja mások nyílt megbélyegzésében? Mennyiben ért egyet kijelentéseivel? Milyen lépéseket tervez annak érdekében, hogy Magyarországon a közbeszédet az Önt képviselő közszereplők ne csúfíthassák el, ne ejthesse azt túszul a gyűlöletbeszéd?" Kulka János tavaly májusban Kerényi egy hasonló kirohanása után már tiltakozott, akkor a miniszterelnöki megbízott Vidnyánszky Attila társaságában azt találta mondani, hogy ezentúl a Nemzeti Színház nem a buzikról fog szólni.

Szerző

Vidnyánszky nem ért egyet Kerényivel

A Katona József Színházban tegnap a politikai színházról rendezett vitán Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója elmondta, nem ért egyet Kerényi Imre kijelentésével, mely szerint fel kell lépni a "buzilobbi" ellen a mai magyar színházi életben. 

Vidnyánszky szerint most, amikor inkább párbeszédre lenne inkább szükség Kerényi fölöslegesen és megengedhetetlen módon szólalt meg.

Az indulatos, személyeskedésektől sem mentes szóváltásokkal teli esten a résztvevők Vidnyánszky mellett Ascher Tamás, a Katona József Színház főrendezője, Schilling Árpád rendező és Oberfrank Pál, a veszprémi teátrum igazgatója végül egyetértettek abban, hogy újra kell tárgyalni a szakma problémáit és erre jó alkalom lehet a Magyar Művészeti Akadémia által kezdeményezett augusztusi konferencia.   

Szerző

Nem vesztette el a hitét

Publikálás dátuma
2014.05.27. 08:15
Fotó: Gettyimages
Ha a világon bárhol felhangzik az R.E.M. együttes neve, 100-ból 90-en biztosan rávágják: Losing My Religion. Ez volt az éjszakai gyors szemmozgásról elnevezett georgia-i banda legnépszerűbb dala, amelynek barokkos, Caravaggio festményeit is idéző klipje is a műfaj klasszikusává vált.

Ez a dal gyakran felhangzik a nagyvárosok utcáin, aluljáróiban, lendületes, fülbemászó dallamát az utcai muzsikusok is szívesen pengetik.  Mike Mills, az R.E.M, egykori basszusgitárosa, és első számú dalszerzője azonban nem veszítette el a zenébe vetett hitét.

Bár az együttes három évvel ezelőtt hivatalosan bejelentette feloszlását, a héten megjelenik két „unplugged” felvételük, amelyet az MTV számára készítettek. Az első a legendás 1991-es akusztikus koncert, míg a második 2001-ben született.

Az R.E.M. története egy lemezboltban kezdődött: itt találkozott a leendő énekes-szövegíró-frontember Michael Stipe és Peter Buck gitáros. Millst és a dobos Bill Berry-t nem volt nehéz megtalálni, hiszen valamennyien Athens város egyetemére jártak. Az együttes a 80-as évek elejétől a világ egyik legkedveltebbje volt underground körökben, de szélesebb népszerűségre csak az 1987-es Document című albumukkal tettek szert, a világsztár-státust pedig az 1991-es Out of Time-mal érték el, rajta a Losing My Religionnal és olyan további slágerekkel, mint Low, a Shiny Happy People, vagy a Radio Song.

Mills az „unplugged” felvételek megjelenése kapcsán interjút adott a La Repubblicának, amelyben mindjárt az elején eloszlatta azt a mendemondát, mely szerint eredetileg Twisted Kites, azaz „Összegyűrt papírsárkányok” lett volna a nevük. „Peter ezt szerette volna, de Michael előkapott egy lexikont és nagyon megtetszett neki az R.E.M. orvosi szakkifejezés. Az sem igaz, hogy a Negro Eyes néven gondolkodtunk volna. Tény, hogy akkoriban egy romos, használaton kívül templomban laktunk, amelynek falán ilyen feliratok voltak. Aztán az életrajzírók felhasználták ezeket, hogy legendákat gyártsanak” – mondja Mike.

Mills azt is bevallja, hogy amikor Stipe  először meglátta őt, kijelentette: nincs az a pénz, hogy egy olyan bandában játsszon, ahol ilyen alakok vannak.  Mike ugyanis meglehetősen részeg volt, ráadásul egy elefántnadrág és egy hippi-trikó volt rajta. Nem csoda, ha az elegáns Stipe kiakadt ezen a látványon.

Az R.E.M. tagjai nem a felső tízezerből jöttek. Stipe apja katonatiszt volt, Mills-é gépekkel üzletelt, Bill pedig egy ötgyermekes család utolsó sarja volt. Pályájuk kezdetén nem dúskáltak az anyagiakban, de mint Mike mondja, pizzára és sörre mindig volt pénzük.

Ahogyan az már lenni szokott, Mills-nek nem a három Grammy-vel kitüntetett Out of Time a kedvenc R.E.M.-lemeze, hanem az első, az 1982-es Murmur, valamint az 1992-es Automatic For The People. Meggyőződése továbbá, hogy a 2008-as Accelerate-tet túlságosan is alábecsülték.

Mike beszélt arról is, hogy jóban voltak a Nirvana együttessel, és jól ismerték Kurt Cobaint is. „Rendes fiú volt. Vannak azonban olyanok, akik nem erre a világra születtek. Túlságosan nagy volt rajta a nyomás, nem tudta, hogy viselkedjen a közönségével, folyamatos konfliktusban élt saját imázsával. Ugyanakkor nekik nem jelentett gondot, hogy egy „indie” bandának világsikere lett. „Mindig úgy gondoltuk, hogy nincsen semmi probléma, ha az ember képes megőrizni saját személyiségét.”

A két „unplugged” koncert kiadása nem jelenti azt, hogy az R.E.M. újra összeáll – figyelmeztetett Mike.  Mindenki megy a maga útján és jól értik magukat. Ő Joseph Arthurral játszik együtt, Buck Corey Tuckerrel, Stipe pedig fest és szobrászkodik.

Mills szerint nincsen semmi rejtély abban, hogy miért oszlott fel a zenekar. Először is nem tetszett nekik az a szerződés, amit a Warner kínált nekik. Aztán rájöttek, hogy az a zeneipar, amibe beleszülettek, halott. A harmadik ok pedig az volt, hogy ők akartak lenni a rock-történet első olyan bandája, amely azért oszlott fel, mert a tagok így látták jónak és nem azért, mert rákényszerültek. Azóta is jó barátok.

„Sosem volt az a célunk, hogy olyan megasztárok legyünk, mint a U2. Pontosan azt csináltuk, amit akartunk, és ez a lényeg” – mondta végezetül Mike Mills. 

Szerző
Témák
zene R.E.M.