Előfizetés

Andor László: jobb munkakörülményeket kell teremteni Európában

Európában jobb munkakörülményeket kell teremteni, és több humánerőforrás-beruházásra van szükség, mert ezek hozzájárulnak a munkaerő termelékenységének javulásához és az európai gazdasági növekedéshez - mondta Andor László foglalkoztatásért, szociális ügyekért, és társadalmi összetartozásért felelős európai uniós biztos Budapesten.

Andor László a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetségének rendezvényén kiemelte: a munkakörülmények javítása a demográfiai folyamatok miatt is fontos, mert az európai munkaerő-állomány egyre zsugorodik és idősödik; az Európai Unió (EU) ezért pénzügyi forrásokkal is támogatja a munkakörülménynek jobbá tételét. Az európai parlamenti választások eredményével kapcsolatban úgy fogalmazott: Európa szerte "sokan beszélnek populizmusról, a szélsőjobb megerősödéséről, az euroszkepticizmus jelenségéről, illetve ennek a három jelenségnek a különféle átfedéseiről". Az uniós biztos szerint még sokáig fogják elemezni azt, hogy ezek milyen problémák, válságok kifejeződései, azonban az a többség, amely a jelenlegi bizottság mögött áll az Európai Parlamentben, lényegében változatlan marad a következő időszakban is.

A Barroso-bizottságot megszavazó három politikai tömb - a jobbközép Európai Néppárt, a szocialisták és szociáldemokraták, valamint a progresszívek, és a liberális pártszövetség - valamilyen fokú veszteséget ugyan elszenvedett a mostani EP-választásokon, mégis azt lehet mondani, hogy ez a szövetség valószínűleg a következő bizottság mögött is könnyen összeáll - vélekedett Andor László.

A biztos szerint továbbra is arra kell koncentrálni, milyen gazdasági helyzetben van az EU, és hogy melyek azok a feladatok, amelyek a gazdasági és szociális helyzet javítását lehetővé teszik. Kifejtette, hogy hat év gazdasági, pénzügyi válság után az EU ismét a fellendülés fázisában van, de továbbra is probléma a polarizáció: az unió úgy jön ki a gazdasági válságból, hogy a korábbiaknál sokkal nagyobb aszimmetriák jellemzik.

Andor László felidézte azt a nemrégiben nyilvánosságra hozott bizottsági felmérést, amelyből kiderült, hogy a magyarok 56 százaléka szerint az országban rosszak a munkakörülmények, míg az EU-átlag 43 százalék. Ugyanakkor a magyarok alig 40 százaléka véli úgy, hogy a munkakörülmények romlottak az elmúlt években, míg az uniós átlag 57 százalék. Kifejtette, hogy a felmérés szerint a hosszú, 13 órát meghaladó munkanapok az elégedetlenség legfőbb forrásai, emellett nő a munkahelyi stressz, hiányzik a foglalkoztatás biztonsága, és egyre több munkavállalóval kötnek részidős vagy határozott munkaidős szerződést.

A felmérés eredményei - amelyekből fokozódó polarizáció látszik észak és dél között - kettős kihívást állítanak az EU elé: meg kell vizsgálni, hogyan lehet fenntartani a jó körülményeket ott, ahol a dolgozók elégedettek, illetve hogyan lehet a szakadékot bezárni, a különbségeket csökkenteni.

Andor László kitért arra, hogy a munkavédelem kulcskérdés az EU-ban jelenleg, és főként a fiatalok, idősebb munkavállalók, valamint a nők - különösen a gyermekes anyák - munkaerő-piaci integrációja nehéz. Az európai uniós stratégiák segítéségével ugyanakkor komoly eredményeket sikerült elérni: az elmúlt 15 évben gyors ütemben csökkentek a munkahelyi balesetek, különösen a halálos kimenetelűek.

Német-amerikai versenyfutás az Alstomért

Még a héten ajánlatot tehet a Siemens az Alstom egyes eszközeire, tudta meg a Reuters. Nem kizárt, hogy nagy licit kezdődik a francia gyártó egyes operációiért. 

A Siemens ajánlatot tenne az Alstomnak, a német cég a vasúti tevékenységét és 7 milliárd eurót adna az Alstom energetikai operációjáért, tudta meg a Reuters a német vállalat terveit jól ismerő bennfentes személyektől. A Siemens a nagy rivális General Electric ajánlatánál valamivel magasabb összeget kínál a francia cég eszközeiért, a különbség az, hogy a GE a teljes összeget (12,35 milliárd euró) készpénzben fizetné ki. 

A Siemens akár már szerdán megteheti ajánlatát, de egyes bennfentes személyek szerint akár várhatnak is az ajánlattétellel, mivel a GE ajánlatát a francia kormány kérésére június 23-ig meghosszabbította.

Az eddigi információk alapján az Alstom nagy tulajdonosa, a francia konglomerátum, a Bouygues inkább a GE ajánlatát fogadná el, mivel az elmúlt években több eszköze (energetika, telekommunikáció) is gyengén teljesített, az Alstom energetikai részlegének (amely a teljes cég árbevételének közel háromnegyedét adja) eladása után a befolyó készpénzből a Bouygues is profitálna. 

Az Echo Tv-nek és a Lánchíd Rádiónak is osztott pénzt az NGM

Közzétette 2014-es kiadási listáit a Nemzetgazdasági Minisztérium. Az idén kötött, ötmillió forintnál nagyobb értékű szerződések közül a Napi.hu szemezgetett. Mint írták: az NGM 90 milliót költött utazásokra, külső tanácsadókra és ügyvédekre.

Az NGM 4,1 millió forintot fizetett az Echo Tv-nek a Díj cmű magazinműsor elkészítésére, a Lánchíd Rádió Kiállító-Látványtár című műsorát pedig 4,2 millióval támogatta meg az NGM. Ugyanitt az Öszegző című műsor elkészültét 3,6 millió forinttal segítették.

Fizetett a tárca a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-nek is. A 2013. december és 2014. március közötti időszakra vonatkozó szerződés szerint a Századvég 9,7 millió forintért készített tanulmányt "egyes kereskedelmi építmények létesítési követelményeiről". A Századvég a Strategopolis Kft.-vel és a Századvég Alapítvánnyal közöen 2011. decembertől 2014 végéig összesen 4,73 milliárd forintért kapott kormányzati megbízásokat.

Az NGM ügyvédi irodáknak is osztott pénzt. A Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda bruttó 48,8 millió forintért vállalta a II. kategóriás kaszinók szerződéseinek előkészítését és ellenjegyzését. A Lékó és Társa Ügyvédi Iroda 19,8 millió forintért a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap jogi ügyeit menedzseli. A Horváth és Társai Ügyvédi Iroda 9,9 millió forintért kiemelt közlekedési projektekkel összefüggő gazdasági jogból ad tanácsot a gazdasági tárcának