Lesújtó a szakiskolai tanulók teljesítménye

Ma összesen 269 611 diák vesz részt a 6., a 8. és a 10. évfolyamon szervezett országos kompetenciafelmérésen, amelynek célja a hazai közoktatásban tanulók képességeinek, készségeinek minél pontosabb feltérképezése.

Az Oktatási Hivatal (OH) közlése szerint a matematikai és szövegértési feladatok megírása előtt vagy azt követően a diákok egy olyan kérdőívet kapnak kézhez, amely a tanulók "szociokulturális hátterét" méri fel. Az OH úgy fogalmazott, a legjobb, ha a tanulók a kérdőíveket szüleikkel együtt töltik ki, hiszen a legtöbb kérdés a család egészét érinti.

A válaszokat az érintettek (szülők, tanulók) hozzájárulása nélkül az iskola nem ismerheti meg, azokat nem kezelheti.

A családi háttér vizsgálatának azért van nagy jelentősége, mert a tavalyi kompetenciafelmérés - az eduline.hu által a közelmúltban nyilvánosságra hozott - eredményei szerint nagyok a különbségek az ország különböző területein élő diákok képességei között.

A legjobb és a leggyengébb eredményt elérő járások teljesítménye között például matematikából 284-596 pontos, szövegértésből pedig 339-563 pontos különbség volt.

Nem véletlen, hogy a legrosszabb eredményt az észak-magyarországi, az észak-alföldi és a dél-dunántúli diákok érték el, hiszen éppen ezek a területek az ország gazdaságilag legmaradottabb régiói. A legjobban a Budapestet is magába foglaló közép-magyarországi, és nyugat-dunántúli régiók teljesítettek.

Intézménytípusok szerint még élesebbek a különbségek. A 2013-as felmérésen a hat-, és nyolcosztályos gimnáziumok diákjai teljesítettek a legjobban, a legrosszabbul pedig a szakiskolák tanulói. Utóbbiak eredményei az OH szerint "komoly aggodalomra adnak okot". A szakmunkástanulók átlageredménye ugyanis alacsonyabb az általános iskola 6. évfolyamára járó tanulók átlageredményénél is.

A jelenség oka nyilvánvaló: a hat-, és nyolcosztályos gimnáziumba jellemzően a felsőoktatásba készülő, jobb képességű, középosztálybeli háttérrel rendelkező tanulók jelentkeznek, míg a szakképzésbe általában a szegény családokból származó, alulképzett szülőkkel rendelkező, motiválatlan és/vagy magatartászavarokkal küzdő fiatalok kerülnek, akik az általános iskolában olykor többször is évfolyamot ismételtek.

Egyelőre nem tudni, hogy a szakképzés 2013-ban kezdődött átalakítása - közismereti tárgyakra fordított oktatási idő drasztikus csökkentése, illetve az, hogy a tanulók a 3 évesre csökkentett képzési idő nagy részét már 15 éves kortól magáncégeknél dolgozva töltik - elősegíti-e a diákok képességeinek fejlődését.

Bár a 2012-es PISA-felmérés tavaly publikált, 2009-hez képest jelentősen rosszabb eredményei minimum megkérdőjelezték a leköszönő köznevelési államtitkár, Hoffmann Rózsa 2010 óta végzett "munkásságát", de a 2013-as hazai felmérés adatai ennyire nem egyértelműek. Az OH szerint ugyanis 2008 óta nem volt jelentős változás az országos átlageredményekben.